Judy
2020. február 11. / Szalóky Bálint

Az életrajzi film hálátlan műfaj: ha ismert személyiségről van szó, és alkotóinak nincs különösebb ambíciója vagy gondolata, az eredmény nem lesz több stréberül felmondott történelemleckénél. A magukra valamit is adó rendezők ezzel szemben bedobják a rendelkezésre álló filmes

eszköztárat vagy még annál is többet, hogy valami – mozgóképes értelemben is – egyedit hozzanak ki választott hősük élettörténetéből. Persze nem mindenkiben rejlik annyi tehetség, mint például Martin Scorsesében (Dühöngő bika, A Wall Street farkasa), Tim Burtonben (Ed Wood) vagy Julie Taymorban (Frida).
Ez a Judy Garland életének alkonyát feldolgozó alkotás sem tartozik a remekművek sorába, noha a téma rejtett magában lehetőségeket: az elsősorban musicalekkel hódító színésznő függőségekkel való küz­del­mé­ről egy Baz Luhrmann kaliberű rendező biztosan extravagáns zenés betétekkel teli, egyszerre felemelő és mélybe rántó látványosságot ké­szí­tett volna, mondjuk olyan erejűt, mint a Mindhalálig zene. Rupert Goold ezzel szemben a tisztességes középszert hozza. Az eredmény vállalható darab, már ha annak tekintenünk egy ódivatú tévéfilmre ha­son­lí­tó mozit. Judy Garland ennél biztosan többet, jobbat érdemelt volna. Persze, mondhatjuk, hogy a címszerepet alakító Renée Zellweger számára meghozta a nagy visszatérést, és ez igaz is, a néhai Bridget Jones remekül megoldotta feladatát, de inkább az lett volna meglepetés, ha Gooldnak még annyira sem futja, hogy Zellwegert színészi ziccerhez juttassa.

Judy (12)
Amerikai, feliratos film
Rendező: Rupert Goold
Főszereplők: Renée Zellweger, Rufus Sewell, Michael Gambon
118 perc
Forgalmazó: Vertigo Média
Már a mozikban