Hová vezet a gyűlölet? – Miskolcról érkezik A velencei kalmár 2020. július 28. / A Városmajori Színházi Szemle eddigi történetének legtöbbet meghívott színháza, a Miskolci Nemzeti Színház immár hetedik alkalommal szerepel a versenyprogramban. Mohácsi János rendezésében láthatja a közönség augusztus 26-án Shakespeare egyik legvitatottabb, legösszetettebb és a Hamlet mellett a legtöbbet játszott művét, A velencei kalmárt. A Mohácsi testvérek átiratában maivá, megfoghatóvá válik a gyűlölet, a bosszúvágy, a kirekesztés története. Görög László Shylock megformálásáért a Színikritikusok Díját kapta meg A legjobb férfi főszereplő kategóriában, ugyanezért a szerepéért a Gábor Miklós-díjat is elnyerte. Shakespeare művét újrafogalmazta dramaturgiájában és szövegében is a Mohácsi testvérpár. A darab ötödik felvonása nem került bele az előadásba, az ![]() Görög Lászlót láthatja a közönség Shylock szerepében. A színművész elárulta, amióta apa lett, máshogy viszonyul a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekhez. – Az, hogy Shylock elveszti a lányát, egészen másként érint apaként, mint korábban. Mindig nehéz az embernek ilyen szívszaggató bánatot magára vonni egy szerepben, de úgy érzem, sokkal közelebbi, átélhetőbb most számomra ez az érzés – vallja be Görög László. Az előadás mondanivalója kapcsán megjegyzi, őt abban erősíti meg ez a darab, hogy a gyűlölet nem vezet sehová. – Nagyon könnyű élni és visszaélni a gyűlölettel, engedni a bosszúnak. De én hiszek az emberben, abban, hogy képes jó lenni. Nem könnyű, mert minden arra mutat, hogy ez nem így van. De hiszem, hogy van kiút abból a világból, amiben ma élünk, és hogy ezt csak az ember tudja megváltoztatni. Ezek a gondolatok futnak végig bennem az előadás végén is, amikor Shylockot megkeresztelik, és mindig ugyanarra jutok: nem számít a bélyeg, hogy keresztet vagy holdat rajzolunk, mert a lényeg sokkal mélyebben van. Magamban és a saját hitemben kell hinnem, és ez segít megérteni, elfogadni a másikat – hangsúlyozza a színművész. – Elképesztő koncentrációt, figyelmet és összjátékot követel meg a színésztől ez az előadás – hangsúlyozza Simon Zoltán, aki Antoniót alakítja. A színművész egy sporthasonlattal él: – Úgy érzem magam ebben a szerepben, mint egy mérkőzésen. Tudom a taktikát, felkészültem rá fizikálisan és lelkileg is. De mindig jönnek váratlan helyzetek. Lehetnek vesztes és győztes szituációk, de úgy kell lejönni a színpadról, hogy megnyerted a meccset. Nem lehet ezt a szerepet színészileg megúszni, kőkeményen ott kell lenni minden pillanatban, és végigmenni ezen a nagyon súlyos történeten. A döntő gólt neked kell belőni, tiéd a lehetőség és a felelősség is – magyarázza. |