2021. november 19. / Nagy Klaudia
Szeptember 26-án vette kezdetét a Budapesti Őszi Fesztivál, amely október 10-ig több mint két héten keresztül közel 100 programmal várja az érdeklődőket. Az ország meghatározó kortárs művészeti seregszemléje során olykor rendhagyó helyszíneken, Budapest közterein mutatkozhatnak
be a hazai és nemzetközi kulturális élet kreatív alkotói, különleges produkciói. Célja, hogy a kultúra kiszabaduljon a négy fal közül, és bárki számára elérhetővé váljon. Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával a sokszínű programkínálatról beszélgettünk.
A fesztivál CAFe Budapest (Contemporary Arts Festival) néven volt ismert 2011 és 2020 között. Miért döntöttek úgy, hogy visszakapja az eredeti nevét?
F. Cs.: Úgy éreztük, a CAFe név nem igazán ment át a köztudatba. Viszont a Tavaszi Fesztivállal párba állított Őszi Fesztivál hivatott jelezni, hogy két testvérrendezvényről van szó, ahol a Tavaszi Fesztivál inkább a klasszikusabb, az Őszi Fesztivál pedig a kortárs produkciók, alkotások felé fordul. Úgy döntöttünk, visszatérünk ehhez a koncepcióhoz, amit a logóban és az arculatban is igyekeztünk közelebb hozni egymáshoz.
A főváros most már állami támogatás nélkül, önerőből oldja meg a Tavaszi és az Őszi Fesztivál megszervezését. Mennyiben tér el a fesztivál koncepciója az eddig megszokottól?
F. Cs.: A Budapest Branddel elkezdtük építeni azt a koncepciót, hogy a város kerületeivel együttműködésben a már létező kulturális közösségeket, produkciókat, művészeket felkaroljuk, és jelenlétükkel színesítjük azt a kulturális élményt, amit Budapest kínál az itt élőknek, ide látogatóknak. A programok megvalósításában négy kerülettel működünk együtt: az I., II., VIII., és a XI. kerülettel. A fesztiválon belül a kerületek négy kis alfesztivált képeznek, ahol egymással közösen vagy saját maguk terveznek programokat. Szeretnénk az egész városban sokkal jobban jelen lenni, mint az eddigi években. Próbálunk minél több közterületet keresni, ami nem szokványos fesztiválhelyszín. Ilyen lesz a fesztivál záróeseménye, amely a SPAR Budapest Maratonnal együttműködésben fog megvalósulni. Minden maratonon frissítő pontokat szoktak kialakítani a futóknak, ahol vizet, gyümölcsöt vehetnek magukhoz, hogy jobban bírják a tempót. Arra gondoltunk, hogy a fizikai frissítő mellé szellemi, lelki felfrissülést is nyújtunk a számukra. A frissítő pontokon a futók különböző zenei programokat hallhatnak, reméljük, ezzel mi is segítünk nekik, hogy végig tudják futni a távot.
Konkrét tematika köré szervezték az idei programokat?
F. Cs.: Különböző tematikus szálak mentén alakult a programkínálat. Jancsó Miklós 100. születésnapján, szeptember 26-án indítottuk a fesztivált, Jancsó Miklós filmzenéit játszó együttesek adtak koncertet a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Fellépett Lovasi András, a Bëlga, Sub Bass Monster, Sebő Ferenc, Koncz Zsuzsa és Bródy János. Szervezünk egy beszélgetést is Jancsó Miklósról, aki az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb filmrendezője. Jancsó Miklós szellemi örökségéhez kapcsolódik a Free-Szemle, ahol a Freeszfe diákjai meg tudják mutatni a munkáikat, amiket az elmúlt években készítettek. A szemlének a Marczibányi Téri Művelődési Központ ad otthont a II. kerület jóvoltából. Rendhagyó kortárs színházi kísérletnek ígérkezik Bodó Viktor és Kovács D. Dániel két rendezése október 1-jén az Örkény Színházban, ahol a két előadás egymásra fog reflektálni. Ehhez kapcsolódik szintén egy ősbemutató, az Esterházy Alapítvány Haydn 33 koncertje. A zárónapon a Flying Bodies című előadást kivisszük szabadtérre a margitszigeti ásványvíz-palackozóba, hogy bárki lejöhessen és megnézhesse, ha szeretne, be is tudjon kapcsolódni. Érdekes programelem az M. V. (Mint vendég), amely a külföldön alkotó magyar fiatal művészek produkcióinak ad bemutatkozási lehetőséget. Néder Panni és Bazsó Adrienn Mikor szeretkeztél utoljára egy hegy tetején? című előadása is ennek a programsorozatnak az egyik eleme, vagy Schilling és alkotótársainak Éden Panzió című előadása.
A magyar produkciók mennyire kerülnek előtérbe a nemzetközi alkotókkal szemben?
F. Cs.: Azért gondolkodtunk inkább magyar előadókban, mert a hosszú szilencium után segíteni szeretnénk azzal, hogy játéklehetőséget biztosítunk nekik. Programszervezői szempontból is biztosabb egy magyar előadó vagy társulat felléptetése, mert nem jöhetnek közbe ideutazási gondok a járványhelyzet miatt. Főleg hazai előadókkal készül a fesztivál, de érkeznek nemzetközi fellépők is, mint például az olasz NoGravity Inferno 2021 újcirkusz előadása, amely az UP Újpesti Rendezvénytérben lesz. Ez a látványos produkció még egyszer sem volt látható Magyarországon.
A következő években hogyan tervezik tovább bővíteni, fejleszteni a fesztivált?
F. Cs.: Egyelőre négy kerülettel való közös munkára volt kapacitásunk, de az a célunk, hogy a végén az összes kerület bekapcsolódjon. A város tele van izgalmas kulturális helyszínekkel, olyan közösségekkel, amelyekre érdemes odafigyelni, szeretnénk szélesebb közönségnek megmutatni őket. Úgy lehet az egész városra kiterjeszteni a fesztivált, ha ebben a kerületek is partnereink, és az ott meglévő vagy közösen kitalált programokkal együtt épül az Őszi és a Tavaszi Fesztivál programja is. A produkciókat ki szeretnénk vinni az emberek közé a közterekre, hogy azokhoz is eljussanak, akiknek meg sem fordul a fejükben, hogy elmenjenek a Zeneakadémiára vagy a Müpába. Nagyon bízunk benne, hogy olyan fesztiválélményt tudunk adni a fővárosnak, ami segít a márványtermekből kiszabadítani a kultúrát.
be a hazai és nemzetközi kulturális élet kreatív alkotói, különleges produkciói. Célja, hogy a kultúra kiszabaduljon a négy fal közül, és bárki számára elérhetővé váljon. Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával a sokszínű programkínálatról beszélgettünk.
A fesztivál CAFe Budapest (Contemporary Arts Festival) néven volt ismert 2011 és 2020 között. Miért döntöttek úgy, hogy visszakapja az eredeti nevét?
F. Cs.: Úgy éreztük, a CAFe név nem igazán ment át a köztudatba. Viszont a Tavaszi Fesztivállal párba állított Őszi Fesztivál hivatott jelezni, hogy két testvérrendezvényről van szó, ahol a Tavaszi Fesztivál inkább a klasszikusabb, az Őszi Fesztivál pedig a kortárs produkciók, alkotások felé fordul. Úgy döntöttünk, visszatérünk ehhez a koncepcióhoz, amit a logóban és az arculatban is igyekeztünk közelebb hozni egymáshoz.
A főváros most már állami támogatás nélkül, önerőből oldja meg a Tavaszi és az Őszi Fesztivál megszervezését. Mennyiben tér el a fesztivál koncepciója az eddig megszokottól?
F. Cs.: A Budapest Branddel elkezdtük építeni azt a koncepciót, hogy a város kerületeivel együttműködésben a már létező kulturális közösségeket, produkciókat, művészeket felkaroljuk, és jelenlétükkel színesítjük azt a kulturális élményt, amit Budapest kínál az itt élőknek, ide látogatóknak. A programok megvalósításában négy kerülettel működünk együtt: az I., II., VIII., és a XI. kerülettel. A fesztiválon belül a kerületek négy kis alfesztivált képeznek, ahol egymással közösen vagy saját maguk terveznek programokat. Szeretnénk az egész városban sokkal jobban jelen lenni, mint az eddigi években. Próbálunk minél több közterületet keresni, ami nem szokványos fesztiválhelyszín. Ilyen lesz a fesztivál záróeseménye, amely a SPAR Budapest Maratonnal együttműködésben fog megvalósulni. Minden maratonon frissítő pontokat szoktak kialakítani a futóknak, ahol vizet, gyümölcsöt vehetnek magukhoz, hogy jobban bírják a tempót. Arra gondoltunk, hogy a fizikai frissítő mellé szellemi, lelki felfrissülést is nyújtunk a számukra. A frissítő pontokon a futók különböző zenei programokat hallhatnak, reméljük, ezzel mi is segítünk nekik, hogy végig tudják futni a távot.
Konkrét tematika köré szervezték az idei programokat?
F. Cs.: Különböző tematikus szálak mentén alakult a programkínálat. Jancsó Miklós 100. születésnapján, szeptember 26-án indítottuk a fesztivált, Jancsó Miklós filmzenéit játszó együttesek adtak koncertet a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Fellépett Lovasi András, a Bëlga, Sub Bass Monster, Sebő Ferenc, Koncz Zsuzsa és Bródy János. Szervezünk egy beszélgetést is Jancsó Miklósról, aki az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb filmrendezője. Jancsó Miklós szellemi örökségéhez kapcsolódik a Free-Szemle, ahol a Freeszfe diákjai meg tudják mutatni a munkáikat, amiket az elmúlt években készítettek. A szemlének a Marczibányi Téri Művelődési Központ ad otthont a II. kerület jóvoltából. Rendhagyó kortárs színházi kísérletnek ígérkezik Bodó Viktor és Kovács D. Dániel két rendezése október 1-jén az Örkény Színházban, ahol a két előadás egymásra fog reflektálni. Ehhez kapcsolódik szintén egy ősbemutató, az Esterházy Alapítvány Haydn 33 koncertje. A zárónapon a Flying Bodies című előadást kivisszük szabadtérre a margitszigeti ásványvíz-palackozóba, hogy bárki lejöhessen és megnézhesse, ha szeretne, be is tudjon kapcsolódni. Érdekes programelem az M. V. (Mint vendég), amely a külföldön alkotó magyar fiatal művészek produkcióinak ad bemutatkozási lehetőséget. Néder Panni és Bazsó Adrienn Mikor szeretkeztél utoljára egy hegy tetején? című előadása is ennek a programsorozatnak az egyik eleme, vagy Schilling és alkotótársainak Éden Panzió című előadása.
A magyar produkciók mennyire kerülnek előtérbe a nemzetközi alkotókkal szemben?
F. Cs.: Azért gondolkodtunk inkább magyar előadókban, mert a hosszú szilencium után segíteni szeretnénk azzal, hogy játéklehetőséget biztosítunk nekik. Programszervezői szempontból is biztosabb egy magyar előadó vagy társulat felléptetése, mert nem jöhetnek közbe ideutazási gondok a járványhelyzet miatt. Főleg hazai előadókkal készül a fesztivál, de érkeznek nemzetközi fellépők is, mint például az olasz NoGravity Inferno 2021 újcirkusz előadása, amely az UP Újpesti Rendezvénytérben lesz. Ez a látványos produkció még egyszer sem volt látható Magyarországon.
A következő években hogyan tervezik tovább bővíteni, fejleszteni a fesztivált?
F. Cs.: Egyelőre négy kerülettel való közös munkára volt kapacitásunk, de az a célunk, hogy a végén az összes kerület bekapcsolódjon. A város tele van izgalmas kulturális helyszínekkel, olyan közösségekkel, amelyekre érdemes odafigyelni, szeretnénk szélesebb közönségnek megmutatni őket. Úgy lehet az egész városra kiterjeszteni a fesztivált, ha ebben a kerületek is partnereink, és az ott meglévő vagy közösen kitalált programokkal együtt épül az Őszi és a Tavaszi Fesztivál programja is. A produkciókat ki szeretnénk vinni az emberek közé a közterekre, hogy azokhoz is eljussanak, akiknek meg sem fordul a fejükben, hogy elmenjenek a Zeneakadémiára vagy a Müpába. Nagyon bízunk benne, hogy olyan fesztiválélményt tudunk adni a fővárosnak, ami segít a márványtermekből kiszabadítani a kultúrát.