Képzelt beteg, valós alapokkal 2022. október 27. / Mohay Gábor Győrbe már ismert színművészként, országosan kedvelt szinkronhangjáról is nevezetesen érkezett a Jászai-díjas Csankó Zoltán, és az eltelt közel másfél évtizedben seregnyi helyi díjjal bizonyította rátermettségét. Az új évadban két komoly szerep vár a 60 éves színészre, az egyik az előbemutatón már túl lévő Oliver! című musicalben Fagin tolvajiskolai vezető megformálása, a másik pedig Argan alakítása a szeptember végén közönség elé kerülő Moliére-klasszikusban, A képzelt beteg című komédiában. ![]() Hogyan fogadta az újabb kihívást? Cs. Z.: Amikor Zakariás Zalán rendező közölte, hogy rám gondolt a képzelt beteg Argan eljátszására, azonnal visszajöttek a még a győri pályafutásom elején Funtek Frigyes rendezésében színpadra állított darab emlékei. Moliére címmel ment, felhasználva Bulgakov Álszentek összeesküvése című művét. Szerettük a darabot a kollégákkal együtt, még amikor a bemutatóra készültünk, két hatalmas kötetben elolvastam Moliére összes művét, továbbá az életéről szóló jó néhány, meglehetősen hiányos dokumentumot. Talán mondanom sem kell, hogy A képzelt beteg próbái előtt igyekeztem felfrissíteni az szerzőről rendelkezésemre álló ismereteket. Ha jól tudjuk, azért nem volt újdonság Moliére-szerepre készülni… Cs. Z.: Játszottam Az úrhatnám polgárban a pályám kezdetén Verebes István rendezésében Cléonte-t, még az Arany János Színházban, Hollósi Frigyes volt a partnerem. Később, már a Radnóti Színházban Valló Péter rendezte A fösvényt, amelyben Valér voltam, szintén jeles kolléga, Andorai Péter oldalán. Ekkortájt jegyeztem meg az írótól egy idézetet, így szól: „Alkothatsz bármily nagyszerűt, ha sikere nincs, olyan, mintha nem is alkottál volna. A színpadi mű a közönségben kel életre. Számomra a legfőbb törvény: tetszeni!” Lehet ezzel vitatkozni, maga Moliére is keveredett ellentmondásba az állításával, amikor erőltette a kevésbé sikeres drámáit. Vannak ma is rendezők, akiket elsősorban az önmegvalósítás érdekel, a néző kevésbé, viszont teljesen a nézők uszályában lenni sem mindig követendő példa. Ennek ma, a pandémia utáni, háború sújtotta, infláció által terhelt világban különös jelentősége van: az anyagi lehetőségek meghatározzák, mit játszhat egy színház, és nagy kérdés, hogy mire jön be a közönség. Argan életre keltése mennyire illik bele Csankó Zoltán egyéniségébe? Cs. Z.: A képzelt beteg témája mindig aktuális. Az ember fél a haláltól, van függősége az orvosoktól, a betegség sokunkat kiszolgáltatottá tesz, és nagyon sokan közülünk hipochonderek. Argan ilyen ember, noha pénze van, mégis romba dönti az életét a csak a betegségekkel és a gyógyszerekkel foglalkozással. Persze, ma más az orvostudomány, mint amit Moliére a tizenhetedik században kifiguráz, de az alap embertípusok semmit sem változtak. Jómagam hatféle gyógyszert szedek, lehet, hogy egyet-kettőt el lehetne hagyni belőlük, de nem merem megtenni, mivel orvos írta fel számomra. Hipochonder ugyan nem vagyok, de az iméntiek miatt is közel érzem ![]() Készül meglepetés is a nézők számára? Cs. Z.: A képzelt beteg plakátjának alapjául Malasits Zsolt győri művész festménye szolgál. Nemcsak ez az önmagában is különleges megoldás az érdekes, hanem az egésznek a célja. A festmény ugyanis a felhasználásán túl a bemutató alkalmából az utolsó bérletes előadásig tartó aukcióra kerül, és a licit lezárultával a bevétel fele jótékonysági eszközként segít majd rászorulókat. |