2024. január 10. / ZM
Fergeteges komédia, izgalmas nyomozás, egyszerre nyolc fantasztikus színésznő jutalomjátéka a Nyolc nő című bűnügyi komédia, melyet 2023. december 16-án mutatott be a Pécsi Nemzeti Színház, Vidákovics Szláven rendezésében.
Bűnügyi komédia. Külön-külön is a nehéz rendezői feladatok közé tartozik a műfaj. Milyen kihívások elé állítja ez a rendezés a rendezői pályáján?
V. Sz.: Először rendezek krimit. Örülök a feladatnak, mert mindig is izgatott, hogy hogyan lehet feszültséget kelteni úgy a színpadon, mint a nézőkben. Ebben a színdarabban rengeteg az elsőre megfejthetetlennek tűnő talány, izgalmas munka ezt kifejteni, megmutatni. Egyébként civilben a horror műfaj nagy rajongója vagyok, ami nem áll messze a krimi műfajától sem. Az már csak hab a tortán, hogyha mindez humorral párosul, ami engem szintén kifejezetten érdekel, és otthonos is számomra.
Sokaknak emlékezetes moziélmény a kiváló és sokoldalú francia rendező, François Ozon 2002-es filmje, a Robert Thomas színdarabjának feldolgozásaként készült 8 nő. Leginkább annak köszönhetően, hogy a francia film olyan legendás színésznőket és fiatal tehetségeket vonultatott fel, mint Catherine Deneuve, Fanny Ardant, Danielle Darrieux, Isabelle Huppert, illetve Virginie Ledoyen, Emmanuelle Béart vagy Ludivine Sagnier.
V. Sz.: A Pécsi Nemzeti Színház is szuper 8-as szereposztásban tűzi műsorára az eredeti színdarabot. Minden korosztály megtalálja kedvenceit a színpadon, hiszen játszik: Vári Éva, Uhrik Teodóra, Stubendek Katalin, Vlasits Barbara, Kovács Panka, Füsti Molnár Éva, Darabont Mikold és Foki Veronika.
Milyen munka a próbafolyamat nyolc nővel, akik ráadásul mind másnak mutatkoznak szerepük szerint, mint akik valójában?
V. Sz.: Nehéz. Persze csak vicceltem. Valójában nyolc fantasztikus tehetséges, szép és humoros színésznő társaságában öröm dolgozni. Mindenki gyanúsított, mindenki hazudik, nem tudjuk, hogy közülük ki a gyilkos. Nehéz, ugyanakkor hálás színészi feladat a nézőben ezt a kételyt folyamatosan ébren tartani. Ezt egytől egyig mindannyian kiválóan játsszák. Több olyan színdarabot rendeztem, amit megfilmesítettek, de ha a rendezés előtt nem láttam, akkor direkt nem nézem meg a filmet, hogy ne befolyásoljon a rendezés során. Ez esetben is ez a helyzet. Szeretek a színészekből inspirálódni, hisz ők élik át a karaktert, nekem rendezőként a legideálisabb helyzeteket kell megteremtenem számukra, hogy kibontakozhassanak.
Mi az, ami spoilerezés nélkül elmondható a történetből?
V. Sz.: Egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet a vidéki Franciaországban. A család a külföldön tanuló lányuk hazatérését várja. A békés idillt hamarosan egy hatalmas sikoly, majd megannyi megválaszolásra váró, kínos kérdés töri meg, ugyanis a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában. Innentől a zord időjárási körülmények miatt a házban rekedt nyolc nő mit tehet? Elkezdenek nyomozni, de a nyomozás során kiderül, hogy mindenki hunyó valamiben. Hazudik mindenki, a szálak kuszálódnak, csak egyvalami biztos: a gyilkos köztük van. Persze, mint minden krimiben, egy igazán váratlan fordulatra itt is számíthatnak a nézők az előadás végén.
Zseniális színészi alakításokra ad lehetőséget a színdarab, erről esett már szó. A látványt tervező alkotótársak munkája hogyan erősíti a krimihatást?
V. Sz.: Az 1960-as évek franciaországi miliőjét varázsoljuk a színpadra, pontosabban a család vidéki birtokát. Valaha a felső tízezerhez tartoztak, mára azonban e gazdagságnak csak a látszatát tartják fenn. Fekete Katalin jelmeztervező és Bátonyi György díszlettervező segítségével – akikkel már több sikeres előadásban dolgoztam – azt remélem, hogy a látványvilággal most is elvisszük a nézőket egy sajátos időutazásba és egy felejthetetlen bűnügyi vígjáték nyomozási folyamatába.
Kinek ajánlja az előadást rendezőként és a színház művészeti vezetőjeként is?
V. Sz.: Mindenkinek, aki szereti ezt a műfajt. Generációk nőttek fel például a Columbo, Miss Marple, Poirot sorozatokon, és szeretnének valami ahhoz hasonló hangulatot megidézni, átélni. Azoknak, akik szeretik a rejtélyeket, akiknek a nyomozás, az igazság kiderítése fontos. De a vígjáték szerelmesei se maradjanak otthon, hiszen az előadás – reményeim szerint – nekik sem fog csalódást okozni.
Bűnügyi komédia. Külön-külön is a nehéz rendezői feladatok közé tartozik a műfaj. Milyen kihívások elé állítja ez a rendezés a rendezői pályáján?
V. Sz.: Először rendezek krimit. Örülök a feladatnak, mert mindig is izgatott, hogy hogyan lehet feszültséget kelteni úgy a színpadon, mint a nézőkben. Ebben a színdarabban rengeteg az elsőre megfejthetetlennek tűnő talány, izgalmas munka ezt kifejteni, megmutatni. Egyébként civilben a horror műfaj nagy rajongója vagyok, ami nem áll messze a krimi műfajától sem. Az már csak hab a tortán, hogyha mindez humorral párosul, ami engem szintén kifejezetten érdekel, és otthonos is számomra.
Sokaknak emlékezetes moziélmény a kiváló és sokoldalú francia rendező, François Ozon 2002-es filmje, a Robert Thomas színdarabjának feldolgozásaként készült 8 nő. Leginkább annak köszönhetően, hogy a francia film olyan legendás színésznőket és fiatal tehetségeket vonultatott fel, mint Catherine Deneuve, Fanny Ardant, Danielle Darrieux, Isabelle Huppert, illetve Virginie Ledoyen, Emmanuelle Béart vagy Ludivine Sagnier.
V. Sz.: A Pécsi Nemzeti Színház is szuper 8-as szereposztásban tűzi műsorára az eredeti színdarabot. Minden korosztály megtalálja kedvenceit a színpadon, hiszen játszik: Vári Éva, Uhrik Teodóra, Stubendek Katalin, Vlasits Barbara, Kovács Panka, Füsti Molnár Éva, Darabont Mikold és Foki Veronika.
Milyen munka a próbafolyamat nyolc nővel, akik ráadásul mind másnak mutatkoznak szerepük szerint, mint akik valójában?
V. Sz.: Nehéz. Persze csak vicceltem. Valójában nyolc fantasztikus tehetséges, szép és humoros színésznő társaságában öröm dolgozni. Mindenki gyanúsított, mindenki hazudik, nem tudjuk, hogy közülük ki a gyilkos. Nehéz, ugyanakkor hálás színészi feladat a nézőben ezt a kételyt folyamatosan ébren tartani. Ezt egytől egyig mindannyian kiválóan játsszák. Több olyan színdarabot rendeztem, amit megfilmesítettek, de ha a rendezés előtt nem láttam, akkor direkt nem nézem meg a filmet, hogy ne befolyásoljon a rendezés során. Ez esetben is ez a helyzet. Szeretek a színészekből inspirálódni, hisz ők élik át a karaktert, nekem rendezőként a legideálisabb helyzeteket kell megteremtenem számukra, hogy kibontakozhassanak.
Mi az, ami spoilerezés nélkül elmondható a történetből?
V. Sz.: Egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet a vidéki Franciaországban. A család a külföldön tanuló lányuk hazatérését várja. A békés idillt hamarosan egy hatalmas sikoly, majd megannyi megválaszolásra váró, kínos kérdés töri meg, ugyanis a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában. Innentől a zord időjárási körülmények miatt a házban rekedt nyolc nő mit tehet? Elkezdenek nyomozni, de a nyomozás során kiderül, hogy mindenki hunyó valamiben. Hazudik mindenki, a szálak kuszálódnak, csak egyvalami biztos: a gyilkos köztük van. Persze, mint minden krimiben, egy igazán váratlan fordulatra itt is számíthatnak a nézők az előadás végén.
Zseniális színészi alakításokra ad lehetőséget a színdarab, erről esett már szó. A látványt tervező alkotótársak munkája hogyan erősíti a krimihatást?
V. Sz.: Az 1960-as évek franciaországi miliőjét varázsoljuk a színpadra, pontosabban a család vidéki birtokát. Valaha a felső tízezerhez tartoztak, mára azonban e gazdagságnak csak a látszatát tartják fenn. Fekete Katalin jelmeztervező és Bátonyi György díszlettervező segítségével – akikkel már több sikeres előadásban dolgoztam – azt remélem, hogy a látványvilággal most is elvisszük a nézőket egy sajátos időutazásba és egy felejthetetlen bűnügyi vígjáték nyomozási folyamatába.
Kinek ajánlja az előadást rendezőként és a színház művészeti vezetőjeként is?
V. Sz.: Mindenkinek, aki szereti ezt a műfajt. Generációk nőttek fel például a Columbo, Miss Marple, Poirot sorozatokon, és szeretnének valami ahhoz hasonló hangulatot megidézni, átélni. Azoknak, akik szeretik a rejtélyeket, akiknek a nyomozás, az igazság kiderítése fontos. De a vígjáték szerelmesei se maradjanak otthon, hiszen az előadás – reményeim szerint – nekik sem fog csalódást okozni.