2024. május 06. /
„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh egy levelében testvérének, Theónak. Az Exhibition on Screen művészettörténeti sorozat április végétől mozikba kerülő, új filmjében feltárul, miért.
Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A film alapjául az amszterdami Van Gogh Múzeum Van Gogh & Japán című kiállítása szolgált, amely erre a témára fókuszált.
A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst, és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.
Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A film alapjául az amszterdami Van Gogh Múzeum Van Gogh & Japán című kiállítása szolgált, amely erre a témára fókuszált.
A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst, és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.