2025. január 10. /
„Várjuk már az adventi koncerteket, kicsomagoljuk a tavaly eltett subákat, elővesszük kicsi fonott templomunkat, benne a szent család figuráival, és elindulunk. Hál’ Istennek kérdésünkre, hogy szabad-e bejönni ide betlehemmel?, mindig lelkes igennel válaszol a közönség, és már indul is a
koncert” – mondja Gryllus Dániel, aki a Kaláka együttes év végi ünnepi koncertjeiről beszélt, köztük a negyedik adventi vasárnapon rendezettről, amely idén december 22-én lesz a MOMkultban.
Sokak karácsony több generáció óta elképzelhetetlen a Kaláka betlehemes muzsikája nélkül. Hogy született ez a lemez?
G. D.: Eredetileg nem is lemez volt, hanem zenés könyv, pontosabban a Móra Kiadónál megjelent Kaláka zenés könyvek egyike. Az első ilyen volt a Nálatok laknak-e állatok? 1986-ban. A nagy siker hozta, hogy sorozat lett az ötletből, és ’87-ben jelent meg karácsonyi gyűjteményünk. Egymás mellé tettük a gyerekkorunk karácsonyi énekeit, templomi énekeket, különböző nemzetiségű karácsonyi dalokat magyarra fordítva. Természetesen kiegészítettük új Kaláka-dalokkal, énekeljük Weöres Sándor, József Attila, Heinrich Heine és mások verseit. A cím a betlehemesekre utal, hisz ők hozzák azt a kicsi házikót vagy templomocskát, és mielőtt a vendégfogadó házba belépnének, ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A nagyszalontai betlehemes is szerepel gyűjteményünkben. Kis könyv volt, és mellette egy kazetta, talán még van, aki emlékszik az eredetire, és manapság is a koncertek utáni dedikálásnál akad, aki elhozza gyerekkora könyvecskéjét. Persze ma már nagyobb a könyv, színesebb, és CD van benne, lassan már a CD is kiszorul, marad a letöltés, az internet, de a Móra Kiadó mostani kiadványában még ott a lemez és tartalma azonos a régivel.
Hogy született ebből színházi előadás? Hisz látjuk, hogy a fényképen a Kalákától szokatlanul jelmezben vannak, néhány fotón egy gyönyörű háttérfüggöny is látható.
G. D.: Ez a Thália Színház érdeme. Akkoriban sokat muzsikáltunk ott gyerekeknek, Vasárnapi Kaláka és Nálatok laknak-e állatok? címmel. Mikor karácsonyi kazettánk megjelent, a színház gazdasági igazgatója, Rohály Miklós vetette fel, nem akarunk-e ebből színházi előadást játszani. Először kicsit bizonytalanul kérdeztem: és hányszor tudjuk ezt előadni? Karácsony első és második napján? Aztán kiderült, ami mára már mindenki előtt világos, az advent már nem „böjti időszak”, sőt akkor vannak a nagy fények, minden város díszkivilágításban, beindulnak a vásárok, mindenhol szól a zene. És abban az évben 27-szer játszottuk a Thália nagyszínpadán. szombatonként, vasárnaponként 3-3 előadásban. És akkor még akusztikusan, azaz erősítés nélkül. Manapság ezt már nem lehetne. De az előadást minden adventkor azóta is játsszuk. 1989-ben volt először, hogy határainkon túli magyar közösségeknél is betlehemeztünk, akkor Szlovákiában vagy húsz koncertet adtunk. Az ilyen turnékat azóta is fontosnak érezzük, többször jártunk Erdélyben, Délvidéken és mindenfelé. Nem számoltuk az előadásokat, de az eltelt 37 év alatt közel lehetünk az ezredikhez. Idén, mire ez a cikk megjelenik, reménységünk szerint szép emlékekkel már hazajöttünk a kárpátaljai utunkról. Persze másfelé is muzsikáljuk, legfontosabb talán minden évben a MOMkultban megrendezett koncert a negyedik adventi vasárnap, azaz aranyvasárnap, ami idén december 22-én lesz. És hallhatnak minket az Óbudai adventen is, ez is hagyomány.
Majd’ négy évtizede azonos az előadás? Vagy változott az idők során?
G. D.: Lényegében és szellemiségében azonos. Az ünnepről szól, karácsonyról, Jézus születéséről. Természetesen nem minden dal azonos, hisz a lemez hosszabb, mint az előadás, nem is tudnánk mindent elénekelni, hol ezt, hol azt változtatjuk, és ráadásul megjelent azóta a Karácsonyi Kaláka kis CD, benne Kányádi Sándor, Nagy Gáspár versével és Johann Sebastian Bach karácsonyi énekével. Ezek is szépen beépültek az előadásba. Mikor a Thália Színháztól búcsúztunk, az előző kérdésben szereplő háttérfüggönyt megvásároltuk, de hát az nagyon kevésszer látható, például szabadtéri előadásra, kisebb helyekre nem tudjuk magunkkal vinni. Viszont a MOMkultban mindig ott pompázik. Várjuk már az adventi koncerteket, kicsomagoljuk a tavaly eltett subákat, elővesszük kicsi fonott templomunkat, benne a szent család figuráival, és elindulunk. Hál’ Istennek kérdésünkre, hogy szabad-e bejönni ide betlehemmel?, mindig lelkes igennel válaszol a közönség, és már indul is a koncert.
koncert” – mondja Gryllus Dániel, aki a Kaláka együttes év végi ünnepi koncertjeiről beszélt, köztük a negyedik adventi vasárnapon rendezettről, amely idén december 22-én lesz a MOMkultban.
Sokak karácsony több generáció óta elképzelhetetlen a Kaláka betlehemes muzsikája nélkül. Hogy született ez a lemez?
G. D.: Eredetileg nem is lemez volt, hanem zenés könyv, pontosabban a Móra Kiadónál megjelent Kaláka zenés könyvek egyike. Az első ilyen volt a Nálatok laknak-e állatok? 1986-ban. A nagy siker hozta, hogy sorozat lett az ötletből, és ’87-ben jelent meg karácsonyi gyűjteményünk. Egymás mellé tettük a gyerekkorunk karácsonyi énekeit, templomi énekeket, különböző nemzetiségű karácsonyi dalokat magyarra fordítva. Természetesen kiegészítettük új Kaláka-dalokkal, énekeljük Weöres Sándor, József Attila, Heinrich Heine és mások verseit. A cím a betlehemesekre utal, hisz ők hozzák azt a kicsi házikót vagy templomocskát, és mielőtt a vendégfogadó házba belépnének, ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A nagyszalontai betlehemes is szerepel gyűjteményünkben. Kis könyv volt, és mellette egy kazetta, talán még van, aki emlékszik az eredetire, és manapság is a koncertek utáni dedikálásnál akad, aki elhozza gyerekkora könyvecskéjét. Persze ma már nagyobb a könyv, színesebb, és CD van benne, lassan már a CD is kiszorul, marad a letöltés, az internet, de a Móra Kiadó mostani kiadványában még ott a lemez és tartalma azonos a régivel.
Hogy született ebből színházi előadás? Hisz látjuk, hogy a fényképen a Kalákától szokatlanul jelmezben vannak, néhány fotón egy gyönyörű háttérfüggöny is látható.
G. D.: Ez a Thália Színház érdeme. Akkoriban sokat muzsikáltunk ott gyerekeknek, Vasárnapi Kaláka és Nálatok laknak-e állatok? címmel. Mikor karácsonyi kazettánk megjelent, a színház gazdasági igazgatója, Rohály Miklós vetette fel, nem akarunk-e ebből színházi előadást játszani. Először kicsit bizonytalanul kérdeztem: és hányszor tudjuk ezt előadni? Karácsony első és második napján? Aztán kiderült, ami mára már mindenki előtt világos, az advent már nem „böjti időszak”, sőt akkor vannak a nagy fények, minden város díszkivilágításban, beindulnak a vásárok, mindenhol szól a zene. És abban az évben 27-szer játszottuk a Thália nagyszínpadán. szombatonként, vasárnaponként 3-3 előadásban. És akkor még akusztikusan, azaz erősítés nélkül. Manapság ezt már nem lehetne. De az előadást minden adventkor azóta is játsszuk. 1989-ben volt először, hogy határainkon túli magyar közösségeknél is betlehemeztünk, akkor Szlovákiában vagy húsz koncertet adtunk. Az ilyen turnékat azóta is fontosnak érezzük, többször jártunk Erdélyben, Délvidéken és mindenfelé. Nem számoltuk az előadásokat, de az eltelt 37 év alatt közel lehetünk az ezredikhez. Idén, mire ez a cikk megjelenik, reménységünk szerint szép emlékekkel már hazajöttünk a kárpátaljai utunkról. Persze másfelé is muzsikáljuk, legfontosabb talán minden évben a MOMkultban megrendezett koncert a negyedik adventi vasárnap, azaz aranyvasárnap, ami idén december 22-én lesz. És hallhatnak minket az Óbudai adventen is, ez is hagyomány.
Majd’ négy évtizede azonos az előadás? Vagy változott az idők során?
G. D.: Lényegében és szellemiségében azonos. Az ünnepről szól, karácsonyról, Jézus születéséről. Természetesen nem minden dal azonos, hisz a lemez hosszabb, mint az előadás, nem is tudnánk mindent elénekelni, hol ezt, hol azt változtatjuk, és ráadásul megjelent azóta a Karácsonyi Kaláka kis CD, benne Kányádi Sándor, Nagy Gáspár versével és Johann Sebastian Bach karácsonyi énekével. Ezek is szépen beépültek az előadásba. Mikor a Thália Színháztól búcsúztunk, az előző kérdésben szereplő háttérfüggönyt megvásároltuk, de hát az nagyon kevésszer látható, például szabadtéri előadásra, kisebb helyekre nem tudjuk magunkkal vinni. Viszont a MOMkultban mindig ott pompázik. Várjuk már az adventi koncerteket, kicsomagoljuk a tavaly eltett subákat, elővesszük kicsi fonott templomunkat, benne a szent család figuráival, és elindulunk. Hál’ Istennek kérdésünkre, hogy szabad-e bejönni ide betlehemmel?, mindig lelkes igennel válaszol a közönség, és már indul is a koncert.