2026. május 09. /
1966 jelentős év volt Gödöllő történelmében, a települést ebben az esztendőben nyilvánították várossá. Az évfordulót egy egész éves, minden generációt megszólító, Gödöllő 60 rendezvénysorozat teszi emlékezetessé.
A Gödöllő 60 programsorozat nemcsak a gödöllőieknek ígér izgalmas élményeket, hanem a városba látogatóknak is. A több mint hatvan program során a koncertek, közösségi rendezvények mellett különleges, esetenként formabontó kiállítások mutatják be a város kulturális gazdagságát, sokszínűségét.
Bátran kijelenthetjük, augusztus végéig még az utcán is műalkotások fogadják a Gödöllőre látogatókat. A Gödöllői Iparművészeti Műhely és a Monád Galéria válogatásában ugyanis kortárs képző- és iparművészek alkotásai adnak művészeti élményt a buszmegállókban és a város főterén. Olyan professzionális vizuális művészek munkái kerültek ki a közterületekre, akik Gödöllőről és térségéből származnak, vagy itt élnek és alkotnak. A szakmai kurátorok huszonegy művészt választottak ki a projektre: Anti Szabó János, Bajkó Dániel, Bíró János, Bujdosó Ernő, Dóczi Attila, F. Orosz Sára, Fabók-Dobribán Fatime, Guba Sándor, Hidasi Zsófia, Incze Mózes, Kántor József, Kecskés Fanni, Kun Éva, Lőrincz Áron, Lőrincz Réka, Papp Edina, Remsey Dávid, Szinvai Dániel, Szűcs Barbara
Eszter, Ujváry Berta, Varga Melinda munkáit láthatják a közterületeken, valamint – munkásságuk elismeréseként – Szekeres Erzsébetet és Bada Mártát kérték fel a projektben való részvételre.
A Várkapitányi Lak felújítása óta több rangos kiállításnak adott otthont. Április végétől ismét egy különleges kiállítás nyílik itt Szférák címmel, ami a Gödöllői Iparművészeti Műhely négy egykori művésze előtt tiszteleg. Négy karakteres alkotó világa szólal meg a falakon: Bódis Erzsébet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett textilművész, Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Érdemes művész, Remsey Flóra Ferenczy Noémi-díjas gobelin- és textiltervező művész és Szuppán Irén Munkácsy Mihály-díjas textilművész, Érdemes és Kiváló művész alkotásaiban a természeti és épített környezet egyedi hangvételű átiratai saját világokat teremtenek. Bódis Erzsébet geometrikus rendbe álmodott szőnyegeivel, Remsey Flóra meseszerű, formára szőtt kárpitjaival és hűvösen hullámzó fémstruktúráival, Katona Szabó Erzsébet architektonikus rendszerbe illesztett bőrkollázsaival, Szuppán Irén felfelé törekvő, légiesen festői ikatszöveteivel saját műfajt teremtett a hazai autonóm textilművészet területén. A tárlat elsősorban ezekre az alkotásaikra fókuszál, az életművek egymásra épülő szeleteit egy-egy meghatározó mű köré rendezve, kisebb műcsoportokon keresztül mutatva be. A nagyszabású kiállításon közel 80 műalkotást láthat a nagyközönség.
A négy kiváló művész a Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM) alapító tagja és rendszeres kiállítója volt. A július 25-ig látogatható tárlat méltó megemlékezés lesz az elhunyt művészek munkássága előtt.
Májusban ismét egy olyan kiállítás nyílik, amely egy, Gödöllő életében meghatározó művész előtt tiszteleg. Kresz Albert, Balogh Rudolf-díjas fotóművész nemcsak Gödöllőn, hanem a hazai sajtóban, valamint a magyar és a nemzetközi zenei életben egyaránt meghatározó személyiség volt. Kresz Berci – ahogy ma is sokan emlegetik – otthonosan mozgott a szántóföldön, a kastélyban, a koncerttermekben és a hangstúdiókban. Fényképezőgépe megörökítette többek között Kocsis Zoltán, Schiff András, Ránki Dezső zongoraművészeket, Maurice André trombitaművészt, a gödöllői és a fontosabb hazai eseményeket. Szakmai tudását néhány éven át a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában adta tovább. A Hanglemezgyártó Vállalatnál hetvennél több lemezborítója jelent meg. A gödöllői járás néprajzát 1974 óta fotózta. Több ezer fotóból álló életművéből Kecskés József válogatásában a Művészetek Házában nyílik kiállítás.
De nemcsak Kresz Albert fotói segítenek majd visszarepülni az időben, hanem a Gödöllői Városi Múzeum május végén nyíló Volt egyszer egy offline világ – Padláskincsek nyomában című kiállítása is, ami az 1950-es évektől kezdve a rendszerváltás időszaka közötti világot eleveníti fel. A tárlat bepillantást enged abba, milyen út vezetett Gödöllő várossá válásához. Az érdeklődők megtudhatják, hogyan változott meg a település arculata, hogyan vették át a korábbi kertes és polgári házak helyét a lakótelepek, milyen jelentős ipari fejlesztések zajlottak. Mindezek mellett kiderül az is, hogyan éltek a gödöllőiek az 1960-as, ’70-es és ’80-as években. Az időszaki kiállítás kiváló lehetőséget ad egy kis múltidézésre.
A Gödöllő 60 programsorozat nemcsak a gödöllőieknek ígér izgalmas élményeket, hanem a városba látogatóknak is. A több mint hatvan program során a koncertek, közösségi rendezvények mellett különleges, esetenként formabontó kiállítások mutatják be a város kulturális gazdagságát, sokszínűségét.
Bátran kijelenthetjük, augusztus végéig még az utcán is műalkotások fogadják a Gödöllőre látogatókat. A Gödöllői Iparművészeti Műhely és a Monád Galéria válogatásában ugyanis kortárs képző- és iparművészek alkotásai adnak művészeti élményt a buszmegállókban és a város főterén. Olyan professzionális vizuális művészek munkái kerültek ki a közterületekre, akik Gödöllőről és térségéből származnak, vagy itt élnek és alkotnak. A szakmai kurátorok huszonegy művészt választottak ki a projektre: Anti Szabó János, Bajkó Dániel, Bíró János, Bujdosó Ernő, Dóczi Attila, F. Orosz Sára, Fabók-Dobribán Fatime, Guba Sándor, Hidasi Zsófia, Incze Mózes, Kántor József, Kecskés Fanni, Kun Éva, Lőrincz Áron, Lőrincz Réka, Papp Edina, Remsey Dávid, Szinvai Dániel, Szűcs Barbara
Eszter, Ujváry Berta, Varga Melinda munkáit láthatják a közterületeken, valamint – munkásságuk elismeréseként – Szekeres Erzsébetet és Bada Mártát kérték fel a projektben való részvételre.A Várkapitányi Lak felújítása óta több rangos kiállításnak adott otthont. Április végétől ismét egy különleges kiállítás nyílik itt Szférák címmel, ami a Gödöllői Iparművészeti Műhely négy egykori művésze előtt tiszteleg. Négy karakteres alkotó világa szólal meg a falakon: Bódis Erzsébet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett textilművész, Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Érdemes művész, Remsey Flóra Ferenczy Noémi-díjas gobelin- és textiltervező művész és Szuppán Irén Munkácsy Mihály-díjas textilművész, Érdemes és Kiváló művész alkotásaiban a természeti és épített környezet egyedi hangvételű átiratai saját világokat teremtenek. Bódis Erzsébet geometrikus rendbe álmodott szőnyegeivel, Remsey Flóra meseszerű, formára szőtt kárpitjaival és hűvösen hullámzó fémstruktúráival, Katona Szabó Erzsébet architektonikus rendszerbe illesztett bőrkollázsaival, Szuppán Irén felfelé törekvő, légiesen festői ikatszöveteivel saját műfajt teremtett a hazai autonóm textilművészet területén. A tárlat elsősorban ezekre az alkotásaikra fókuszál, az életművek egymásra épülő szeleteit egy-egy meghatározó mű köré rendezve, kisebb műcsoportokon keresztül mutatva be. A nagyszabású kiállításon közel 80 műalkotást láthat a nagyközönség.
A négy kiváló művész a Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM) alapító tagja és rendszeres kiállítója volt. A július 25-ig látogatható tárlat méltó megemlékezés lesz az elhunyt művészek munkássága előtt.
Májusban ismét egy olyan kiállítás nyílik, amely egy, Gödöllő életében meghatározó művész előtt tiszteleg. Kresz Albert, Balogh Rudolf-díjas fotóművész nemcsak Gödöllőn, hanem a hazai sajtóban, valamint a magyar és a nemzetközi zenei életben egyaránt meghatározó személyiség volt. Kresz Berci – ahogy ma is sokan emlegetik – otthonosan mozgott a szántóföldön, a kastélyban, a koncerttermekben és a hangstúdiókban. Fényképezőgépe megörökítette többek között Kocsis Zoltán, Schiff András, Ránki Dezső zongoraművészeket, Maurice André trombitaművészt, a gödöllői és a fontosabb hazai eseményeket. Szakmai tudását néhány éven át a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában adta tovább. A Hanglemezgyártó Vállalatnál hetvennél több lemezborítója jelent meg. A gödöllői járás néprajzát 1974 óta fotózta. Több ezer fotóból álló életművéből Kecskés József válogatásában a Művészetek Házában nyílik kiállítás.
De nemcsak Kresz Albert fotói segítenek majd visszarepülni az időben, hanem a Gödöllői Városi Múzeum május végén nyíló Volt egyszer egy offline világ – Padláskincsek nyomában című kiállítása is, ami az 1950-es évektől kezdve a rendszerváltás időszaka közötti világot eleveníti fel. A tárlat bepillantást enged abba, milyen út vezetett Gödöllő várossá válásához. Az érdeklődők megtudhatják, hogyan változott meg a település arculata, hogyan vették át a korábbi kertes és polgári házak helyét a lakótelepek, milyen jelentős ipari fejlesztések zajlottak. Mindezek mellett kiderül az is, hogyan éltek a gödöllőiek az 1960-as, ’70-es és ’80-as években. Az időszaki kiállítás kiváló lehetőséget ad egy kis múltidézésre.