Debrecenbe kéne menni
2015. március 15. / Pavlovics Ágota

Ragyogó színésznő, csodálatos versmondó, lebilincselő személyiség, akinek szelíd szavára mindig érdemes odafigyelni. A fővárosiak 2006 óta keveset látják, mert a debreceni színházhoz szerződött. 2013 tavaszán még erősebben magához kötötte a cívisváros, hiszen megválasztották a hamarosan 150 éves születésnapját ünneplő Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává. Ráckevei Annával beszélgettünk.

Hogy érzi magát Debrecenben? Hát az igazgatói székben?
R. A.: Emberként a rácsodálkozás, a jóérzésű belesimulás volt az élményem. Debrecenben más a lépték, a ritmus, mint a fővárosban. Meg­nyug­ta­tóbb életforma jeleivel találkoztam itt. Hogy egy hely meny­nyi­re szerethető, az emberi kapcsolatokon múlik. Debrecen nehezen fogad be, tartózkodó város, kicsit olyan, mint én. Éppen ezért örömmel tapasztaltam, hogy kíváncsiak rám az itteniek. A családomat is el tudtam volna képzelni Debrecenben, de ez másként alakult. A férjem és a kisfiam Budapesten élnek, a lányom Kaposváron tanul. Ami pedig a szakmámat illeti, olyan emberekkel találkoztam, akikkel nem dol­goz­hat­tam volna, ha nem jövök Debrecenbe. Magánemberként jó szándékú nyitottság jellemez és igazgatóként sincs ez másképp.

Igazgatóként második évadját tölti Debrecenben, hogy sikerült a színházi szezon első fele? Mi minden várható a másodikban?
R. A.: Nem kevés fejtörést okoz az évad előadásainak összeállítása, mert a társulat kicsi, sok vendég lép fel nálunk, nehéz az egyeztetés. Drámát, musicalt, operát is játszunk, ami szintén nem könnyíti meg a repertoár összeállítását. Igyekszem széles műfaji kínálatban gondolkodni, a nagyszínpadon népszerű darabokat játszunk, a kisebb tereinkben viszont egy szűkebb réteg igényeinek megfelelő előadásokat kínálunk. Örömömre szolgál, hogy óriási sikerük van múzeumi irodalmi estjeinknek is, ezek az alkalmak egy-egy költő, író világával segítenek megismerkedni. A 2014/2015-ös évadban tizenkét bemutatónk van, melyek közül hat ősbemutató. Utóbbiakból eddig négyet láthatott a közönség. Az első Mészáros Tibor színművész darabja, az Istent a falra festeni című „kocsmadráma” volt, a szerző rendezésében. A második, Katona Gábor – Zombola Péter Csikóink című költői mozgásszínháza,, majd színre vittük Lackfi János A dühös lovag című ifjúsági kalandozását, és volt magyarországi ősbemutatónk is, Heiner Müller Titus anatómiája, Róma bukása című vérdrámája. Az évad második felében is számos érdekes előadással várjuk a közönséget. Mások mellett bemutatjuk Borbély Szilárd Akár akárki című groteszkjét, A Mester és Margaritát, a Sámson és Delila című operát és a Tűzről pattant Tündérország című családi musicalt.

Hogyan segítik a kisebbeket a színház nyelvének megismerésében?
R. A.: Háromlépcsős színházi nevelési programot indítottunk. Célunk, hogy a gyerekeket bevonjuk a darabokba, kíváncsivá tegyük őket mindarra, amit a színház kínál. Azt szeretnénk elérni, hogy váljon személyes élményükké, amit látnak. A 9. DESZKA fesztiválon sem feledkezünk meg a kicsikről, újra lesz GÖRDESZKÁ-nk, amely a legkiválóbb gyerek- és ifjúsági, kortárs magyar szerzők által írt előadásokat és bábelőadásokat gyűjti egybe.

Miben lesz más a kilencedik DESZKA Fesztivál, mint korábbi társai?
R. A.: A kortárs magyar dráma legrangosabb seregszemléjének idei megrendezésével arra törekszünk, hogy inspiráló fesztiválhangulatot teremtsünk a városban. A Vojtina Bábszínház, a Déri Múzeum és a Modem mellett új helyszíneket vonunk be játszóhelyeink közé. Szándékunk szerint aktívabban fogunk kommunikálni a városlakókkal. Hosszabb itt-tartózkodási lehetőséget biztosítunk a társulatoknak, a szerzőknek, bővítjük a szakmai résztvevők körét, fesztiválklubot alakítunk ki a színház falain belül. Minden estére tervezünk zenei programot és hasonlóan az előző DESZKÁ-hoz, különleges, színházi jellegű koncerttel zárjuk a fesztivált. A szakmai program keretében megtartjuk a „házi bölcsek” tavaly remekül bevált intézményét: délelőttönként értékelést adunk az előző nap látott előadásokról, az utolsó napon pedig szakmai konferencián összegezzük a tapasztaltakat. A kilencedik DESZKÁ-n a házi bölcsek csapatának tagjai Árkosi Árpád rendező, Bagdy Emőke pszichológus, Háy János drámaíró és Nánay István kritikus lesznek. Két díszvendégünk is velünk lesz a fesztivál ideje alatt, nevezetesen Vörös István és Szálinger Balázs drámaírók, akik a legutóbbi békéscsabai drámaíróversenyen DESZKA-különdíjat kaptak. Reményeink szerint vendégeink is bekapcsolódnak majd a szakmai beszélgetésekbe, por­tré­be­szél­ge­té­se­ket is tervezünk velük, valamint felolvasószínház formájában mutatjuk be műveiket.

Melyek azok az előadások, amelyekről már most biztosan tudni lehet, hogy sze­re­pel­nek majd a prog­ram­ban?
R. A.: Jelenleg is folynak az egyeztetések, ezért a teljesség igénye nélkül csupán néhány résztvevőt említhetek. Az Újvidéki Színház Neoplanta című produkcióját hozza el hozzánk, amely Végel László azonos című, páratlan erejű alkotásként aposztrofált regényének felhasználásával jött létre. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Az ördög próbája című előadását Radu Afrim rendezi. A darab érdekessége, hogy nem volt leírt szöveg, a darab közös munka eredményeként született meg a rendező, a színészek, a dramaturgok együttgondolkodásából. A Miskolci Nemzeti Színház Pintér Béla Parasztopera című munkájával érkezik. Az Orlai Produkció a Gerlóczy Márton önéletrajzi regényéből készült, A csemegepultos naplója című előadásával lesz jelen. A budapesti Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója a Zoltán újratemetve című tragigroteszk, amit Vid­nyán­szky Attila rendezett. A darab szerzője Zelei Miklós, aki 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc históriáját. A falu története azért érdekes, mert a huszadik század viharai kettévágták, főutcáján húzódott az országhatár.

Az elmondottakon kívül mivel csinálna kedvet a színházbarátoknak, hogy ellátogassanak a DESZKÁ-ra?
R. A.: Egyetlen mondattal: a 9. DESZKA Fesztivál az ország legfontosabb kulturális eseménye lesz 2015. március 17–22. között, amiért a világ bármely részéről érdemes lesz Debrecenbe látogatni.