Megnyílik, amit Ybl megálmodott
2015. Április 12. / Kőszeghy Béla

Az Ybl-emlékév és a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye lesz a Várkert Bazár április 3-ai átadása, amiről L. Simon Lászlót, a beruházást is felügyelő kormánybiztost kérdeztük.
Mi minden készül el addigra a Lánchíd utcában?
L. S. L.: Április 3-án délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök újból meg­nyit­hat­ja azt a Várkert Bazárt, amit Ybl Miklós nagyszerű tervei alapján először 1883-ban adtak át, aztán 101 évvel később elképesztő állapotban bezártak. Azt hiszem, nemcsak a Budai Várnegyed, de a főváros, sőt talán az egész ország szégyene volt közel három év­ti­ze­den keresztül, hogy ez a csodás épületegyüttes pusztulhatott. Alig két évvel ezelőtt azonban a magyar állam és az Európai Unió tá­mo­ga­tá­sá­nak köszönhetően elindult az a 9 milliárd forintos beruházás, aminek az első üteme ér most véget. Így Ybl Miklós 200. születésnapja előtt há­rom nappal visszaadhatjuk a közönségnek mindazt, amit Ybl meg­ál­mo­dott, ami annak idején a tervei alapján épült. Azt hiszem, ki­je­lent­het­jük, hogy a Várkert Bazár több évtizedes hányattatása ér véget az avató napján.

Azonban az építkezés nem. Mit jelent a második ütem?
L. S. L.: Természetesen a munkák április 3-án nem állnak le, hiszen a Várkert Bazár esetében nem csupán felújításról, restaurálásról van szó, hanem komoly bővítésről is. Azt szoktuk mondani, hogy az első ütemben átadjuk mindazt, amit Ybl Miklós tervezett, néhány hónappal később pedig azokat a fejlesztéseket, amelyek talán majd Ybl mai utódait dicsérhetik. A Várkert Bazár főhomlokzata felől nézve már alig látszik, hogy a várhegy oldalában milyen hatalmas munkát végeztek az építők. A föld alatt kap helyet ugyanis a multifunkcionális kulturális központ, illetve a háromszáz férőhelyes mélygarázs, amelyek egyébként azt a célt szolgálják, hogy a Várkert Bazár megteljen élettel, gazdaságosan működtethető legyen, és lényegében a Budai Vár egyik új, turisztikai kapuja legyen.
Az építkezés mellett a legtöbbeket az foglalkoztatja, hogy mi kap majd helyet a Várkert Bazárban?
L. S. L.: Április 3-án nemcsak az épületegyüttest adjuk át, de több mint ezer négyzetméteren három kiállítást is megnyitunk. Az egyik természetesen a 200 éves született Ybl Miklósról és munkásságáról fog szólni. A másik a Budapesti Történeti Múzeumnak azt a régészeti anyagát mutatja majd be, ami a Várkert Bazár területén talált leletekből áll. A harmadik, nem kevésbé izgalmas kiállítás pedig erről a hatalmas építkezésről fog szólni. A három kiállítással egy időben megnyitjuk a Várkert Bazárt is a nagyközönség előtt. Egy kijelölt, információs táblákkal gazdagon ellátott sétaútvonalon bejárhatják az egészet még azelőtt, hogy minden helyiség új funkciót kapna. Remélem, hogy ez legalább olyan érdekes és vonzó látványossága lesz Budapestnek, mint az április 3-ára szintén elkészülő szabadtéri mozgólépcső, ami egy új útvonalat teremt a vár megközelítéséhez.

Mennyire lesz hatással a főváros kulturális életére a megnyíló Várkert Bazár?
L. S. L.: A Várkert Bazárban a főváros, de talán az ország egyik új kulturális centruma jöhet létre. Ne felejtsük ugyanis el, hogy a beruházás végén 2600 négyzetméter új kiállítótér, hatalmas zárt és szabadtéri közösségi terek, valamint komoly kiszolgáló létesítmények jönnek létre. Ráadásul a Lánchíd utca felújítása, a mélygarázs, az új hajókikötő és a várral összekötő mozgólépcső révén közlekedési szem­pont­ból is megújul a hely. Természetesen az a jövő feladata, hogy ezekkel a lehetőségekkel tudjunk élni. Az építkezés befejezése és az átadóünnepség szervezése mellett azon is dolgozzunk, hogy ez sikerüljön. Azt szeretném, ha a több milliárd forintért megmentett és kibővített épületegyüttes megtalálná a maga helyét a hazai, de akár a nemzetközi kulturális életben. Tudom, ez talán ugyanakkora vállalkozás, mint maga az építkezés volt. De azt hiszem, amellett, hogy megmentettük az ország egyik legszebb műemlék-együttesét, ezért volt érdemes belekezdeni a Várkert Bazár felújításába és bővítésébe.