Igyekszünk több műfajban helyt állni 2015. október 31. / Szepesi Krisztina Vándorfi László 2001-ben alapította a Pannon Várszínházat és azóta országszerte népszerűvé váltak előadásaikkal. Végigturnézták a nyarat idén is, hogy aztán rövid pihenés után vágjanak bele az új évadba, amelynek első előadása egy ősbemutató, Máté Péter dalaira. Október 24-én Budapesten is vendégszerepelnek az Egy darabot a szívemből című produkcióval a Budapest Kongresszusi Központban, ahogyan a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Hegedűs a háztetőn és a Sose halunk meg című előadásokat is elhozzák a fővárosi közönségnek. Az Egy darabot a szívemből Máté Péter dalai köré íródott. Nem először nyúl a hatvanas évek zenei világához… V. L.: Akkor voltam fiatal. Sok előadást hoztunk már létre az első magyar rockgeneráció tagjainak dalaiból. Máté Péter is közülük való, aki bár sajnos nagyon rövid ideig élt, életműve mégis rendkívül izgalmas, sok zenei stílus volt rá hatással, a slágeres daloktól kezdve a jazzes, rock’n’rollos hatásokig. Ez arra indított minket Gém György kollégámmal, hogy próbáljunk meg olyan történetet írni, amely a slágerek önálló értékein túl többlettartalmakat hordoz. A hangszerelés Malek Miklós és fia, ifj. Malek Miklós munkája. A szövegkönyv egyik írójaként és az előadás rendezőjeként egy egészen aktuális témával kötötte össze ezeket az örökzöldeket. V. L.: Egy darab akkor számíthat érdeklődésre és sikerre, ha a mához is szól, még akkor is, ha a 60–80-as években játszódik. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról is ilyen musical. A mi darabunk, az Egy darabot a szívemből hősei érettségiző fiatalok, akik a vasfüggöny mögött elzárva élnek, és az elvágyódás a lelkükben él. Generálja ezt a rockzene is, hiszen az nem csupán egy zenei irányzat, hanem életforma, azaz más öltözködés, hajviselet, új szokásrendszer. 1968-ban Nyugat-Európát a diákmozgalmak tették izgalmassá, minket viszont a prágai tavasz érintett közvetlenül, ami komoly törést okozott, éles problémákat vetett fel, nem lehetett tudni, háború lesz-e vagy ’56 ismétlődik. Sok fiatal távozott külföldre, ahogy ma is, bár más okokból. A darab középpontjában egy mostohatestvérpár áll. Egyikük Nyugatra megy, „a szabadságot választja”, a másik pedig „kalandvágyból” itthon marad. A darab utolsó harmadában a 15 éves érettségi találkozón szembesülnek az egykori barátok egymással és önmagukkal. Ebben a történetben a humor és a katartikus érzelmek egységére törekedtünk, így nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebb generációt is megszólítjuk. Említette a Popfesztivált, ami a Hegedűs a háztetőn-nel együtt szintén vendégszerepel majd Budapesten a Kongresszusi Központban, októberben. V. L.: Sokat játszottunk már Budapesten, több helyszínen, fesztiválokon, a Budapest Kongresszusi Központban pedig tavalyelőtt, a Popfesztivál ősbemutatójának 40. évfordulóján léptünk fel először, telt házzal. Most október 17-én adjuk elő. A Hegedűs a háztetőn iránt is nagyon nagy az érdeklődés, amely az alaptörténeten kívül több dolgot érint, ami az emberek lelkét, életét mozgatja. A Kongresszusiban október 25-én nézhetik meg az érdeklődők. Örülünk, hogy újra elhozhatjuk ezeket az előadásokat a fővárosba, és reméljük, hogy az Egy darabot a szívemből is hasonló sikert arat. Az pedig egy friss hír, hogy a Sose halunk meg című musicalünk is látható lesz a Kongresszusi Központban november 21-én. Miközben folyamatos a munka, hiszen egy mozgalmas nyáron túl már készülnek az új évad bemutatóira. V. L.: Több mint negyven előadásunk volt a nyáron, miközben próbáltuk a Máté Péter-musicalt is, hogy kész bemutatóval indulhasson az évad. A napokban kezdjük Shakespeare A makrancos hölgy című vígjátékának próbáit, tehát a munka nem áll meg. Igyekszünk több műfajban helyt állni. |