Roald Dahl meghökkentő meséi
2016. augusztus 04. / Szalóky Bálint

Az angol nyelvű gyerekirodalom egyik legismertebb szerzője 1990-ben hunyt el, népszerűsége azonban máig töretlen. A filmvilág mintha mostanában kezdené újra felfedezni magának az írót, aki gyakran választott árván maradt, a társadalomból valamilyen oknál fogva kitaszított gyerek-
főszereplőt történetei mozgatórugójául. Élete során több művét is megfilmesítették (köztük felnőtteknek szólókat is), a legtöbb adaptáció azonban a halála után készült – a hazai mozikban augusztus 25-től látható A barátságos óriás (rendezte: Steven Spielberg) csak egy a sok közül. Lássuk a Spielberget meg­e­lő­ző alkotásokat!


TÖRTÉNETEK FELNŐTTEKNEK

36 óra (1964)

Történet: Javában tart a második világháború. Egy német orvos úgy próbál fontos információt kicsikarni egy amerikai tisztből, hogy meggyőzi: 1950-ben járunk, és rég véget ért a háború.
Alkotók és fogadtatás: Bár Dahl a ’60-as években több forgatókönyvet írt (a Csak kétszer élsz című James Bond-filmét, illetve egy másik Ian Fleming-feldolgozást, a Csodakocsit), a kétszeres Oscar-díjas ren­de­ző, George Seaton (Csoda a 34. utcában, A vidéki lány) inkább maga adaptálta Dahl novelláját és olyan korabeli sztárokkal forgatta le a filmet, mint James Garner, Eva Marie Saint és Rod Taylor. A 36 óra hellyel-közzel pozitív kritikái ellenére az utókor számára észrevétlen maradt, ez idő tájt számtalan, sokkal népszerűbb második vi­lág­há­bo­rús mozi készült, hasonlóan illusztris gárdával.

Négy szoba (1995)
Történet: Dahl felnőtt történeteiből teljesen szabadosan merítő szkeccsfilm. A sztorikat a helyszín – egy hotel – és az ott dolgozó éjszakai portás köti össze.
Alkotók és fogadtatás: A korszak négy, éppen befutó független filmese szövetkezett a filmhez, amihez sok sztár – például Bruce Willis, Antonio Banderas és Madonna – is a nevét adta, azonban a végeredmény pont annyira vegyes lett, amennyire eltérő személyiségek álltak a kamera mögött. Allison Anders, Alexandre Rockwell, Robert Rodriguez és Quentin Tarantino rövidfilmjeiből elsősorban Tarantinóé és Rodriguezé érdekes, de életművük fényében feledhető munkák.


TÖRTÉNETEK NAGYOBBACSKA GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK

James és az óriásbarack (1996)
Történet: Az árván maradt, boszorkányok nevelte James kertjében óriási barack nő. A kíváncsi kisfiú különleges utazásra indul a barack belsejében lévő ösvényen barátaival, a házban lakó rovarokkal.
Alkotók és fogadtatás: A Karácsonyi lidércnyomás gárdája, bár hamar jelentkezett az újabb stop-motion animációval, e kissé bizarr, mágikus-realista mozi nem jutott el a szélesebb közönséghez – talán éppen behatárolhatatlan, egyszerre gyerekeknek és felnőtteknek szóló megvalósítása okán. Pedig megvan benne igazából minden, ami az előző produkciót szerethetővé és mára klasszikussá tette.
A fantasztikus Róka úr (2009)
Történet: Róka úr immár berendezkedett a kényelmes vidéki családi életre, egy utolsó nagy balhé mégis felkelti benne a vágyat, hogy visszatérjen régi jó, mélyen elraktározott énjéhez. Számításába azonban aprócska hiba csúszik: a sikeres balhé után a gazdák nem veszik jó néven, hogy kifosztják őket, és hajtóvadászatot indítanak.
Alkotók és fogadtatás: Úgy tűnik, a fél komoly Dahl-adaptációk jól mutatnak stop-motion animációként – erre jött rá Wes Anderson rendező is (A Grand Budapest Hotel, Holdfény királyság), aki nem mellesleg szinkronhangnak olyan sztárokat szerződtetett, mint George Clooney és Meryl Streep. A fantasztikus Róka úr számtalanszor újranézhető, rendkívül szórakoztató heist-mozi Anderson stílusában, mely egyúttal Dahl hangjához is hű. Ha egy filmet nézel csak meg az itt felsoroltakból, mindenképp ez legyen az!


TÖRTÉNETEK (FŐLEG) GYEREKEKNEK

Willy Wonka és a csokigyár (1971) – Charlie és a csokigyár (2005)
Történet: Az édesszájú kisfiú, Charlie jegyet nyer a világ legcsodálatosabb csokigyárába, ahová a rendkívül fura Willy Wonka kíséri el.
Alkotók és fogadtatás: A 1964-ben megjelent könyvet már ’71-ben megfilmesítették Gene Wilder főszereplésével. A szerző összeveszett az alkotókkal, mivel azok többszöri csúszás után nem vártak tovább a saját, végső forgatókönyv-verziójára – helyette inkább egy tapasztaltabb írót bíztak meg a befejezéssel. Dahl ezért nem engedte, hogy regényét vagy annak folytatását az élete során többször megfilmesítsék. Jóval halála után Tim Burton és Johnny Depp összeszokott párosa aratott nagy sikert a saját filmjükkel.

Boszorkányok (1990)
Történet: Amikor az árva kisfiú nagymamájával egy patinás szál­lo­dá­ban pihen meg, még csak nem is sejti, hogy egy boszorkánytalálkozó kellős közepébe csöppent. Tudomást szerez róla, hogy a résztvevők el szeretnék pusztítani a világ összes gyerekét, ezt pedig természetesen nem hagyhatja – még akkor sem, ha egérré változatják.
Alkotók és fogadtatás: Mi történik, ha az operatőrből lett rendező, Nicolas Roeg (Ne nézz vissza!, A földre pottyant férfi) gyerekfilmbe vágja a fejszéjét? Megszületik a műfaj egyik legnyomasztóbb darabja, amelyet a kritika imád, viszont a közönség messziről elkerüli. Jim Henson maszkjai, illetve az ördögi Anjelica Huston feledhetetlen.

Matilda, a kiskorú boszorkány (1996)
Történet: A különleges képességekkel megáldott, bűbájos kislánytól saját, egyszerű autókereskedő szülei is megijednek. Az iskolában összebarátkozik az egyik tanárnővel, aki szeretné kiaknázni a benne rejlő képességeket, de ehhez fel kell vennie a harcot Matilda végletekig korlátolt felmenőivel.
Alkotók és fogadtatás: Hiába az apát alakító és a rendezői feladatokat is ellátó Danny DeVito odaadása a forrásmű iránt és a kritikusok egyöntetűen pozitív megítélése, a film inkább külföldön, illetve a későbbi házimozis megjelenéskor hozta vissza a befektetést.