Sérülés
2016. augusztus 04. / Gulya István

A modernkori amerikai tragédiák krónikása nehéz terhét vállalta magára Peter Landesman forgatókönyvíró-rendező. A Kennedy-gyilkosságot a dallasi Parkland kórház orvosai szem­szö­gé­ből bemutató Félelmetes nap után Jeanne Marie Laskas újságcikke nyomán a Sérülés című

drámát készítette el. (Jövőre pedig a Watergate-botrány „Mélytorok” fedőnevű forrásáról forgatott Felt című filmjét mutatják be.)
A teher nehéz, mert az adott „megtörtént eseményt feldolgozó” film mindig kínosan birizgálja a nemzeti lelkiismeretet, érdekeket sért, és a tényektől valamennyire elrugaszkodik, hogy ítéletet hirdessen. Nagy kihívás jól csinálni, legutóbb az Oscar-díjas Spotlight – Egy nyomozás részleteinek sikerült, ott sem maradéktalanul. Itt sem.
A legnagyobb (és legismertebb) amerikaifutball-szövetség (National Football League, NFL) vehemensen tagadja, hogy a játékosok brutális mennyiségű és erejű, elsősorban fejjel történő ütközése bármilyen agykárosító hatást gyakorolna (a film eredeti címe: Concussion – agyrázkódás). Mígnem egy alapos vizsgálatokat végző, nigériai szár­ma­zá­sú korbonc-orvos, dr. Bennet Omalu (Will Smith) egyértelmű bi­zo­nyí­té­kok­kal nem szolgál, hogy de. Nagyon is. A feltűnően sok megtébolyult, majd öngyilkosságot el­kö­ve­tő senior (40-50 éves) harcost mind a depresszióba, őrületbe, végül halálba kergető CTE (krónikus traumatikus enkefalopátia) nevű betegség morzsolta fel. Hiába áll mellette jó fej főnöke (Albert Brooks), és hiába fogja pártját a futballisták egykori doktora (Alec Baldwin), a nagyhatalmú NFL el akarja le­he­tet­le­níteni.
Ugyan a titkolt betegség lehetősége sokakat érint, 5000 ex-futballista pereskedett kenyéradójával, tudjuk meg a műfajszokás szerint a film végén (kivel mi lett), de veszélyezteti például a jéghokisokat is, ám mégsem akkora horderejű, mint a papi pedofíliabotrány vagy a Kennedy-merénylet. Illetve lehet, hogy az, de Landesman nem tudta jól értésünkre adni. Az olykor erőtlen dialógusok, a teljesen felesleges vagy közhelyesen hatásvadász jelenetek elkönnyítik a súlyt, amit ennek a filmnek vinnie kéne, és az alacsonyabb drámai tétet mi sem jelzi jobban, mint hogy a főhőst ért „fenyegetések” sem akkorák, hogy élete bármikor komolyan veszélybe kerüljön, vagy egzisztenciája megsemmisüljön (végig Mercedesszel jár, csak miután munkahelyet kell váltania, más színűvel). Will Smith persze nézőbarát figura, ám erős drámát nem tud prezentálni, igaz, ehhez (lásd fentebb) hiányoznak a „tétes” nagyjelenetek.
DVD
Bontonfilm
Kritika (2,5)