2017. július 06. / Pavlovics Ágota
A Lengyelországi Magyar Kulturális Évad 2016. május 19-én kezdődött és 2017. december 31-én zárul. Utoljára 1998 tavaszán volt hasonló jellegű, de csupán négyhónapos programsorozat Lengyelországban. A Kulturális Évad programsorozatának egyik bizonyára nagy érdeklődésre
számot tartó eseménye a Magyar Kortárs Zenei Napok lesz Krakkóban. A rendezvényről, valamint a két zenei kultúra néhány kapcsolódási pontjáról Gőz Lászlóval, a Budapest Music Center (BMC) alapító-igazgatójával beszélgettünk.
Kitől érkezett a felkérés a Magyar Kortárs Zenei Napok megrendezésére?
G. L.: A Balassi Intézet – melynek feladata a magyar kultúra népszerűsítése külföldön – kért fel, hogy a Magyar Kulturális Évad keretében szervezzünk jazz- és kortárs zenei koncerteket. A jazzkoncertek 2016 novemberében már lezajlottak Wroclawban, a Magyar Kortárs Zenei Napok megrendezésére pedig június 8-9-10-én kerül sor. Választhattunk helyszínt, választásunk a számos tekintetben érdekes, nem is nagyon távoli Krakkóra esett, ahol a kiváló adottságokkal rendelkező és jó hangulatú Malopolski Ogród Sztuki ad otthont rendezvényünknek.
Milyen szempontok szerint állították össze a háromnapos rendezvény műsorát?
G. L.: Az volt a célunk, hogy minél sokszínűbb programot állítsunk össze a rendkívül igényes lengyel közönségnek. Az első napon szélesebb „zenetörténeti” műsor lesz, nagyjából az elmúlt száz évben született kortárs művekből válogattunk, lesz Bartók-mű és olyan darab is, mely az elmúlt egy évben született. Az esten az UMZE Kamaraegyüttes játszik, a 20 fős zenekart Rácz Zoltán vezényli. A műsorban elhangzik Eötvös Péter: da capo, Kurtág György: Hommage á Robert Schumann Op. 15d, Vidovszky László: Promenade című műve, Ligeti György zongoraremekművekként számon tartott etűdjeiből az Etudes for piano – Vol. 3. – solo piano, valamint Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című műve. Utóbbi darab előadásakor a két zongoristához két ütőhangszeres párosul, a mi koncertünkön Fejérvári Zoltán és Balogh József zongorázik, Rácz Zoltán és Holló Aurél pedig ütőhangszereken játszik.
A második nap nagyon érdekes kortárs kamaraoperát ígér, hat zeneszerzővel, három énekessel és három hangszeres művésszel.
G. L.: Lengyel barátaink felé tett gesztusként a három éve a BMC és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány által közösen meghirdetett zeneszerző versenyen született művet mutatjuk be. Felhívásunkra harmincan jelentkeztek, húsz jelentkezőt hallgattunk meg, és közülük választottunk ki hat zeneszerzőt. A versenyzőknek Slawomir Mrozek Nyílt tengeren című, egyfelvonásos, abszurd drámája alapján kellett operát írniuk. Végül az opera három éhes hősét három komponistára bíztuk, ráadásul kétszer, vagyis két darab született, amelyből most csak egy előadást viszünk. Az opera egyik zeneszerző triójának tagjai Balogh Máté Gergely, Diana Soh (Szingapúr) és Christian Flury (Svájc), a másiké Koka Nikoladze (Grúzia), Gryllus Samu, valamint Mariana Ungureanu (Moldova). A Kicsi, a Középső és a Kövér, vagyis a kamaraopera három énekese Maurice Lenhard (bariton), Vörös Szilvia (mezzo), Kiss Tivadar (tenor) lesz. Az opera muzsikusai Bársony Péter brácsaművész, Rohmann Ditta csellóművész és Horia Dumitrache klarinétművész. A karmester a tajvani Lin Liao lesz, a librettista és a rendező az egyéni látásmódjáról ismert Almási-Tóth András.
A Modern Art Orchestra ősbemutatója is komoly meglepetést ígér.
G. L.: Bartók Béla 15 magyar parasztdal című, jól ismert és roppant színes művét hagyományos big bandre hangszerelte Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor és Modern Art Orchestra vezetője, Fekete-Kovács Kornél. Vagyis klasszikus zenét hangszereltek át big bandre a muzsikusok, így a mű kicsit Bartók lesz, egy kicsit pedig kortárs. Az egy óra húsz perces darab azért is izgalmas, mert a darab részei között szólisták fognak zenei átvezetéseket rögtönözni. A Kortárs Zenei Napok szervezőjeként nem kívántam muzsikusként részt venni a programban, de Fekete-Kovács Kornél ragaszkodott hozzá, hogy játsszak, így elfogadtam a meghívást. A Modern Art Orchestrával nagy megtiszteltetés dolgozni, mert nemcsak kiváló zenészek, de a zenekar fele komponista is. Folyamatosan új programmal jelentkeznek, kísérleteznek, jelentőségük elvitathatatlan az európai zenei életben.
Önről jó ideje lehet tudni, hogy elkötelezetten dolgozik a lengyel és magyar zenészek közös projektjeinek létrehozásán. Tevékenységét 2015-ben a Lengyel Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztjével honorálták. Hogy kezdődött?
G. L.: A világ jazzszínpadain a lengyelek jelentek meg először a múlt század hatvanas éveiben. Amikor a varsói jazzfesztivál kiemelt kategória volt a lengyeleknél, és az európai jazz első helyén álltak, nálunk a jazz a tűrt kategóriába tartozott. A lengyelek a mai napig rendkívül sokat áldoznak kultúrájuk megismertetésére, elég csak a budapesti Lengyel Intézetre gondolni, szinte nincs nap, hogy ne kínálnának színvonalas programokat. A lengyelekre nemcsak a jazz, hanem a kortárs zene miatt is érdemes volt odafigyelni. Krzysztof Penderecki új fejlődési irányt jelölt ki az európai kortárs zenében, Witold Lutoslawski pedig a tökéletes forma és hangzás terén mutatott utat. Az ő magyar társaik a minden tekintetben új zenét komponáló Ligeti György, Kurtág György és a világszerte népszerű zeneszerző, Eötvös Péter. Jó látni, ha magyar zenekarok lengyel kortárs zenét játszanak, illetve fordítva, amikor a lengyel zenészek választanak magyar kortárs műveket. A lengyel zenei élet Európát tekintve kiemelkedő, sok pénzt költenek rá, hogy terjesszék. A BMC az elmúlt tíz évben rendszeresen hívott meg lengyel művészeket jazzfesztiváljaira, 2013-ban a Lengyel Intézettel és a lengyel nagykövetséggel együttműködve új, háromnapos fesztivált szerveztünk Polska Jazz néven, amelynek keretében számos kiváló együttes és énekes lépett fel Budapesten. A BMC Records is jelentős számú lengyel vonatkozású lemezt ad ki, csak egyetlen példát említek az együttműködésre, ilyen Grzegorz Karnas jazzénekes és a kiváló magyar cimbalomművész, Lukács Miklós közös lemeze.
számot tartó eseménye a Magyar Kortárs Zenei Napok lesz Krakkóban. A rendezvényről, valamint a két zenei kultúra néhány kapcsolódási pontjáról Gőz Lászlóval, a Budapest Music Center (BMC) alapító-igazgatójával beszélgettünk.
Kitől érkezett a felkérés a Magyar Kortárs Zenei Napok megrendezésére?
G. L.: A Balassi Intézet – melynek feladata a magyar kultúra népszerűsítése külföldön – kért fel, hogy a Magyar Kulturális Évad keretében szervezzünk jazz- és kortárs zenei koncerteket. A jazzkoncertek 2016 novemberében már lezajlottak Wroclawban, a Magyar Kortárs Zenei Napok megrendezésére pedig június 8-9-10-én kerül sor. Választhattunk helyszínt, választásunk a számos tekintetben érdekes, nem is nagyon távoli Krakkóra esett, ahol a kiváló adottságokkal rendelkező és jó hangulatú Malopolski Ogród Sztuki ad otthont rendezvényünknek.
Milyen szempontok szerint állították össze a háromnapos rendezvény műsorát?
G. L.: Az volt a célunk, hogy minél sokszínűbb programot állítsunk össze a rendkívül igényes lengyel közönségnek. Az első napon szélesebb „zenetörténeti” műsor lesz, nagyjából az elmúlt száz évben született kortárs művekből válogattunk, lesz Bartók-mű és olyan darab is, mely az elmúlt egy évben született. Az esten az UMZE Kamaraegyüttes játszik, a 20 fős zenekart Rácz Zoltán vezényli. A műsorban elhangzik Eötvös Péter: da capo, Kurtág György: Hommage á Robert Schumann Op. 15d, Vidovszky László: Promenade című műve, Ligeti György zongoraremekművekként számon tartott etűdjeiből az Etudes for piano – Vol. 3. – solo piano, valamint Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című műve. Utóbbi darab előadásakor a két zongoristához két ütőhangszeres párosul, a mi koncertünkön Fejérvári Zoltán és Balogh József zongorázik, Rácz Zoltán és Holló Aurél pedig ütőhangszereken játszik.
A második nap nagyon érdekes kortárs kamaraoperát ígér, hat zeneszerzővel, három énekessel és három hangszeres művésszel.
G. L.: Lengyel barátaink felé tett gesztusként a három éve a BMC és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány által közösen meghirdetett zeneszerző versenyen született művet mutatjuk be. Felhívásunkra harmincan jelentkeztek, húsz jelentkezőt hallgattunk meg, és közülük választottunk ki hat zeneszerzőt. A versenyzőknek Slawomir Mrozek Nyílt tengeren című, egyfelvonásos, abszurd drámája alapján kellett operát írniuk. Végül az opera három éhes hősét három komponistára bíztuk, ráadásul kétszer, vagyis két darab született, amelyből most csak egy előadást viszünk. Az opera egyik zeneszerző triójának tagjai Balogh Máté Gergely, Diana Soh (Szingapúr) és Christian Flury (Svájc), a másiké Koka Nikoladze (Grúzia), Gryllus Samu, valamint Mariana Ungureanu (Moldova). A Kicsi, a Középső és a Kövér, vagyis a kamaraopera három énekese Maurice Lenhard (bariton), Vörös Szilvia (mezzo), Kiss Tivadar (tenor) lesz. Az opera muzsikusai Bársony Péter brácsaművész, Rohmann Ditta csellóművész és Horia Dumitrache klarinétművész. A karmester a tajvani Lin Liao lesz, a librettista és a rendező az egyéni látásmódjáról ismert Almási-Tóth András.
A Modern Art Orchestra ősbemutatója is komoly meglepetést ígér.
G. L.: Bartók Béla 15 magyar parasztdal című, jól ismert és roppant színes művét hagyományos big bandre hangszerelte Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor és Modern Art Orchestra vezetője, Fekete-Kovács Kornél. Vagyis klasszikus zenét hangszereltek át big bandre a muzsikusok, így a mű kicsit Bartók lesz, egy kicsit pedig kortárs. Az egy óra húsz perces darab azért is izgalmas, mert a darab részei között szólisták fognak zenei átvezetéseket rögtönözni. A Kortárs Zenei Napok szervezőjeként nem kívántam muzsikusként részt venni a programban, de Fekete-Kovács Kornél ragaszkodott hozzá, hogy játsszak, így elfogadtam a meghívást. A Modern Art Orchestrával nagy megtiszteltetés dolgozni, mert nemcsak kiváló zenészek, de a zenekar fele komponista is. Folyamatosan új programmal jelentkeznek, kísérleteznek, jelentőségük elvitathatatlan az európai zenei életben.
Önről jó ideje lehet tudni, hogy elkötelezetten dolgozik a lengyel és magyar zenészek közös projektjeinek létrehozásán. Tevékenységét 2015-ben a Lengyel Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztjével honorálták. Hogy kezdődött?
G. L.: A világ jazzszínpadain a lengyelek jelentek meg először a múlt század hatvanas éveiben. Amikor a varsói jazzfesztivál kiemelt kategória volt a lengyeleknél, és az európai jazz első helyén álltak, nálunk a jazz a tűrt kategóriába tartozott. A lengyelek a mai napig rendkívül sokat áldoznak kultúrájuk megismertetésére, elég csak a budapesti Lengyel Intézetre gondolni, szinte nincs nap, hogy ne kínálnának színvonalas programokat. A lengyelekre nemcsak a jazz, hanem a kortárs zene miatt is érdemes volt odafigyelni. Krzysztof Penderecki új fejlődési irányt jelölt ki az európai kortárs zenében, Witold Lutoslawski pedig a tökéletes forma és hangzás terén mutatott utat. Az ő magyar társaik a minden tekintetben új zenét komponáló Ligeti György, Kurtág György és a világszerte népszerű zeneszerző, Eötvös Péter. Jó látni, ha magyar zenekarok lengyel kortárs zenét játszanak, illetve fordítva, amikor a lengyel zenészek választanak magyar kortárs műveket. A lengyel zenei élet Európát tekintve kiemelkedő, sok pénzt költenek rá, hogy terjesszék. A BMC az elmúlt tíz évben rendszeresen hívott meg lengyel művészeket jazzfesztiváljaira, 2013-ban a Lengyel Intézettel és a lengyel nagykövetséggel együttműködve új, háromnapos fesztivált szerveztünk Polska Jazz néven, amelynek keretében számos kiváló együttes és énekes lépett fel Budapesten. A BMC Records is jelentős számú lengyel vonatkozású lemezt ad ki, csak egyetlen példát említek az együttműködésre, ilyen Grzegorz Karnas jazzénekes és a kiváló magyar cimbalomművész, Lukács Miklós közös lemeze.