Szarvas háromszor
2017. szeptember 28. / Pavlovics Ágota

A Szarvasi Vízi Színház neve egyet jelent a csodaszép környezettel, a szlovákul és magyarul is játszó Cervinus Teátrummal és a kulturális programok szép hosszú sorával. Ráadásul a két szar­vasból egy ideje három lett, hiszen a szarvasi Cervinus egyik legnépszerűbb előadása nem más,
mint a Csodaszarvas. Kevesen mertek belevágni az ismert monda feldolgozásába, ám ők musicalt ké­szí­tettek belőle, és hogy milyen pompásan sikerült, arról hamarosan a budapesti közönség is meggyőződhet. A Cervinus Teátrumról, a színház nyári fesztiváljáról és a társulat közeli terveiről dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgató, színművésszel beszélgettünk.

Most ért véget a pazar természeti környezetben lévő Szarvasi Vízi Színházban a VI. Cervinus Művészeti Fesztivál. Hogy sikerült?
D. Zs.: Jó fesztivált zártunk, jól érezte magát a közönség. Sokat dolgoztunk érte, de megérte, mert a nyitó este musicalgálájától kezdve minden előadásunk telt házas volt. A Valami szép kell című szlovák-magyar irodalmi programnak is nagy sikere volt, a felolvasószínházban pedig Ivan Holub kortárs szlovák szerző A temetés című művére 800 néző volt kíváncsi, ami nem kis siker. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia címen hozott látványos produkciót a fesztiválra, a darab rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, és ezen az előadáson sem maradt üres szék, ugyanezt mondhatom el a Tessedik együttes Jeles napi ünnepi szokások című táncszínházi produkciójáról is. Örömünkre nagyon jó volt a fogadtatása a Cervinus Teátrum saját produkcióinak, így a Valahol Európában című musicalnek, a Lili bárónőnek és a Csodaszarvasnak, nagyon szerette őket a közönség. A korábbi évekhez hasonlóan óriási siker volt a Tótkomlósi Fúvószenekar koncertje. És hogy a legkisebbekről se feledkezzünk meg, az Alma együttes koncertjén tomboltak a gyerekek. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, megúsztuk a rossz időt, ami nagy szerencse még akkor is, ha volt esőnap, és a közeli Sportcsarnokban is előkészítettük a helyet, hogy vihar esetén ott várakozhasson a közönség.

Hogy folytatódik a nyár, merre láthatja önöket a közönség?
D. Zs.: Július végén megyünk Szlovákiába, a Nyárasdi Színházi Estékre, ahol a helyi termálfürdőben immár 4. alkalommal veszünk részt a fesztiválon. Színházunk nyárasdi származású főrendezője, Varga Viktor rendezésében mutatjuk be a Valahol Európában című musicalt. Utána Szentesen fogunk fellépni, majd Beregszászon, ahova a Csodaszarvast visszük. Rég találkoztam olyan kedves, befogadó emberekkel, mint Beregszászon.

Hogyan esett a választásuk a Csodaszarvasra?
D. Zs.: A Csodaszarvast az igazgatónk, Csasztván András már régen szerette volna színpadon látni. Nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a mű színpadra állítását. Sokat kutattunk levéltárban, alaposan utánajártunk például annak, hogy a környező országokban hogy látnak bennünket. Szem előtt tartottuk a mai világ konfliktusait, a szülői szeretet szerepét, a maradni vagy menni, a kelet vagy nyugat kérdésköreit, a házastársak közötti szerepek alakulását, hogy csak néhányat említsek. A darab zenei világa a népzenétől a modern zenén át a rapig ível. A Gulyás Levente komponálta zene további különlegessége, hogy a darabban megjelenő karakterekhez készült. Hálás feladat mindenki számára, hogy az alkatának megfelelő, ráadásul nagy szerepet játszhat. Az átlagosnál jóval több művész által előadott darab cselekményét a prózai részek és a tánckar viszi előre. Nem táncbetétek készültek, a musical szerves része a tánc. A 3D vetítés pedig a Vizi Színházon kívüli fákon jelent meg. Ajándék számunkra, hogy a fiatalok, a gyerekek is szeretik az előadást, sőt azt mondták, most értették meg a Csodaszarvas monda lényegét.

Ön játssza Hunor és Magor édesanyját, milyen asszony Enéh?
D. Zs.: Nagyon fontos Enéh alakja, ő nemcsak az aggodalmaskodó, gondoskodó anya, hanem egy asszony, aki éppen olyan gondokkal, problémákkal találkozik, mint bármelyikünk. Például Enéh tiltakozik, amikor Nimród elküldi a fiúkat vadászni, azt gondolja, Magor kicsi még a vadászathoz. Azt szeretné, ha egy ilyen kérdésben közösen állapodnának meg. Összevesznek, majd azt mondja Nimródnak: soha ne felejtsd el, hogy az ember szó, miből származik, hogy az „emb” jelentése asszony, az „er” jelentése pedig férfi. Az asszony azt szeretné, ha kompromisszumos döntések születnének a gyerekek sorsát illetően is. Ahogy én is arra vágyom, hogy egyenrangú partnernek tekintsenek egy vitában, kevésbé fontos számomra, hogy alám tolják a széket.

Miért musical a darab műfaja?
D. Zs.: Azért, mert nincs rá jobb szó. Nem daljáték, nem zenés játék, a rockopera felé halad. A második felvonásban például a felvezető után csak zenében mondunk el mindent a színpadon. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban egységessé kovácsolva halljuk a zenét, ami a karakterekhez van kapcsolva. Itt szeretném elmondani, hogy a Csodaszarvastól kaptam életem legszebb dalát, a Tulipán dalt, ami arról szól, ahogy megyünk végig az életünkön, a fiatalságtól az idős korig. Miközben énekelem a dalt, mögöttem tulipánszirmok hullnak.

A budapesti közönség is láthatja majd az előadást, mert szeptember 4-én az Erkel Színházban fogják játszani. Úgy tudom, a szeptemberi nem az első fővárosi vendégszereplésük lesz.
D. Zs.: Első alkalommal Budapesten a Nemzeti Színházban játszottunk, szlovákul mutattuk be a Holle anyó című darabunkat. Azt is mondhatom, hogy a Vidnyánszky Attila meghívására előadott darabunk kultúrpolitikai esemény volt. Nagy ünnep volt számunkra a meghívás, ahogy szeptemberben is boldogan visszük el a Csodaszarvast a fővárosiaknak.