RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2023. február 3., péntek
Balázs

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A Néprajzi Múzeum hétköznapi tárgyakon keresztül mesél
2022-09. szám / G. Szabó Sarolta

Sok minden kerülhet a tudományos megfigyelés középpontjába: egyszerű szappanok múzeumi tárgyként jelenhetnek meg, alváshoz használt tárgyaink tanulmányok alapanyagául szol­gál­hatnak. A jelenkor hétköznapi használati tárgyai és különböző tudományágak izgalmas össze­kap-
csolását szolgálja 2003 óta a közelmúltban új épületébe költözött Néprajzi Múzeum MaDok-programja. A MaDok a jelen tárgyi kultúrájának bemutatását és értelmezését tűzte ki célul, tárgyakon keresztül vizsgál kortárs jelenségeket – ezt jelzik az elnevezésben megbújó „ma” és „dokumentáció” szavak is. A MaDok különböző kiállításokhoz társulva a tárgyi kutatást is támogatja, másrészt tárlatokon túlmutató inter­disz­ciplináris szerepet tölt be a ma jelenségeinek tudományos értelmezéséhez. A MaDok-programon három muzeológus dolgozik, a projekt sokszínűségét különböző területekre kiterjedő szakmai jártasságuk biztosítja: Frazon Zsófia etnográfus, aki a jelenlegi vezetője a MaDok-programnak, Gellér Judit fotókurátor, a MOME oktatója és Zsoldos Anna, aki művészettörténetet végzett, fő érdeklődési területe a kortárs épí­tés­zet. Zsoldos Annával beszélgettünk.

A MaDok izgalmas művészeti-tudományos hibrid, nem puszta tárlatok sora, és nem kizárólag tudományos kutatás. Milyen munka folyik a MaDok-programban, és miért épp a Néprajzi Múzeumban jött létre?
Zs. A.: A múzeum alapvetően tárgyakat gyűjt, így ezek vizsgálata ké­zen­fekvő módja egy adott jelenség feldolgozásának. Így nemcsak mint absztrakt jelenség tudjuk vizsgálni a konkrét problémát, hanem a tárgyak segítségével más megközelítést is nyújtunk az értelmezéshez. Az etnográfia a régi korok hétköznapjait vizsgája, a MaDok pedig a kor­társ hétköznapokat. A program kiegészíthet már meglévő etno­gráfiai kutatást is kortárs tárgyak vizsgálatával, de leginkább önálló kutatási területeket alakítunk ki. A MaDok bázisa a Néprajzi Múzeum, de célunk, hogy a program más múzeumok munkájába is be­kap­cso­lód­jon, ezáltal más intézmények is a saját területükhöz kapcsolódó tárlataikkal összefüggésben kialakíthatják saját kortárs érdeklődésüket.

Hol érhető el a MaDok-program során létrejövő kép- és szöveganyag?
Zs. A.: A bárki számára ingyenesen, online elérhető MaDok-füzetekben rengeteg téma széles körű fel­dol­go­zását találja az olvasó. A letölthető kiadványokban a tárgyi kultúrával foglalkozó tanulmányok, esszék találhatóak, eddig kilenc füzet látott napvilágot. A kiadványokban és a Facebook-oldalon bárki számára ismerős tárgyak kerülnek kutatói górcső alá – például egy műanyag öntözőkanna is.

A MaDok-füzetekben feldolgozott tematikákhoz tárlatok is kapcsolódnak?
Zs. A.: Nem minden témához tartozik kiállítás. A füzetek némelyike bővebben vizsgál egy konkrét tárlatot, de a legtöbb kiállításhoz nem kapcsolódva, ám nagyon széles horizonttal vizsgál egy-egy témát. A fü­ze­tek­hez gyakran kapcsolódnak filmvetítések, konferenciák, beszélgetések, amelyek segítségével még inkább körbejárhatjuk az adott témakört.
hirdetés

Bármilyen tárgy kerülhet a néprajzi kutatótevékenység fókuszába? Mondhatjuk, hogy minden tárgy potenciális kutatási téma?
Zs. A.: Igen, de a legfontosabb, hogy hétköznapi tárgy legyen. A múzeum tárgyakon keresztül mesél. Óriási tárgyi gyűjteménye van a Néprajzi Múzeumnak, a MaDok-program egy módszer is kíván lenni ennek feldolgozásához. A program vizsgálhat szinte bármit, ami a hétköznapokban is megjelenik: ez lehet akár hang, zene, kép, bútor, térkép. A MaDok új szempontok mentén próbálja feldolgozni a múzeum óriási gyűjteményét. A munkánk során az úgynevezett tárgyéletrajz módszerével bármilyen tárgynak megis­mer­tet­hető a története. A tárgy lesz a történet arca.

Művészettörténészként került a Néprajzi Múzeum MaDok-programjába. Mi a fő különbség a művé­szet­tör­ténet és a néprajz kutatómódszere között?
Zs. A.: A művészettörténet mindig a kivételekkel foglalkozik, az egyedivel, aminek szerzője van. Az etno­grá­fiában minden névtelen, a tárgyaknak leggyakrabban nem ismerjük a készítőjét. Akit ismerünk, az a használó.

A MaDok-program mindhárom munkatársa különböző tudományos területről érkezett a múzeumba. Mi köti össze leginkább a közös munkát?
Zs. A.: Mindhárman szorosan kötődünk a kortárs művészeti közeghez, és ezeket próbáljuk bevonni a MaDok szemléletébe is. Ezzel a viszonylag zárt kortárs művészeti világot is szeretnénk kinyitni a nagyközönség felé, szeretnénk ezt az inkluzivitást kitágítani. Célunk, hogy minél több embert szólítsunk meg a MaDok-program során végzett kortárs művészeti vizsgálódással, a kiadványaink, tárlataink és programjaink közönség elé tárásával.

Mik a MaDok legfontosabb célkitűzései a jövőben?
Zs. A.: Szeretnénk szemináriumokat, valamint vándorkiállításokat szervezni a MaDok-módszer fel­hasz­ná­lásával. Szeretnénk továbbá a MaDok hírét más múzeumokhoz is eljuttatni, amelyek más területtel foglalkoznak, hozzájárulni más tudományterületek munkájához. A legfontosabb célkitűzésünk a kortárs művészetek bevonása, szeretnénk ezek intézményi kereteit tágítani, és elérhetőbbé tenni a nagyközönség számára.

vissza
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor