Interjú
Kései korszakok és új távlatok – Beszélgetés Bódi Kingával, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének vezetőjével
2025-09. szám
Perneczky Géza közelmúltban készített akvarellsorozatai állnak a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének október végéig látható kiállításának középpontjában. A Rövidülő jövő című tárlat az alkotó munkái mellett többek között Goya, van Gogh, Toulouse-Lautrec, Picasso, Miró és Reigl
Judit művein keresztül mutat példákat az alkotókat késői korszakukban foglalkoztató témákra és művészi megoldásokra. Erről a tárlatról és a tervekről Bódi Kingát, a gyűjtemény vezetőjét kérdeztük.
Májusban nyílt a Szépművészetiben a Rövidülő jövő című kiállítás. A találó című tárlat modern és kortárs művészek kései korszakának alkotásait mutatja be. Miért érdekes egy-egy művész időskorban született alkotásainak bemutatása?
B. K.: A művészettörténetírás mindig kedvelte a korszakokban való gondolkodást, akár alkotói periódusokról, akár egymást követő stílusirányzatokról volt szó. Ugyanakkor nagyobb figyelmet fordított az alkotók kezdeti éveire – a művészeket érő első hatásokra és a művészi identitásukat formáló tényezőkre –, és egészen a közelmúltig alig vizsgálta, hogy miként zárul egy-egy alkotói pályafutás. Az időskor művészete sokáig tabunak számított, és vagy az érett korszakot követő hanyatlásként értelmezték, vagy bemutatása elmaradt, mert nem volt markánsan beilleszthető a pályaképbe.
A kiállítás azt tükrözi, hogy megváltozott ez a megközelítés…
B. K.: Napjainkban a „kései stílus” kezd hosszabb diskurzustörténettel rendelkező fogalommá válni, és számos tanulmánykötet és kiállítás foglalkozik már a művészek utolsó munkáival. A kiállítással arra szeretnénk rámutatni, hogy az életművek utolsó darabjai nem megkésett alkotások, hanem ugyanúgy izgalmas, sokrétű, önálló referenciákkal rendelkező munkák, ahogy a korai vagy az érett művek. Egyéni gondolkodásmódtól függ, hogy a kései művek frappáns lezárások vagy lendületes újrakezdői egy alkotói utazásnak, esetleg felszabadult, örömjátékból született megkoronázásai egy pályafutásnak. Az öregséghez korábban társított általánosításokat szeretnénk a kiállítással árnyalni, hiszen egy műalkotás frissessége független az életkortól. | hirdetés
 |
|
A tárlat a jövőre 90. születésnapját ünneplő Perneczky Géza alkotásait helyezi a középpontba. Miben különböznek a művész közelmúltban született alkotásai a korábbi művektől?
B. K.: Perneczky 1970-ben emigrált Kölnbe, ahol azonnal bekapcsolódott a korabeli nemzetközi neoavantgárd áramlatokba. Konceptuális fotóival, mail art és fluxus alkotásaival és jelentős művészetelméleti tevékenyégével vált a művészeti színtér meghatározó alakjává. A közelmúltban született alkotásain már nem aktuális törekvéseket szolgál, sokkal inkább magának dolgozik, képei inkább a magánélet óráit töltik ki, és személyes élményeit örökítik meg. Az önfeledtség, a puszta látványban való elmerülés olyan fokú életigenlésről és klasszikus művészi habitusról tesz tanúbizonyságot, amely korábbi művein nem volt jelen. A kiállításon Perneczky műveit gyűjteményi kontextusba helyeztük, képeihez olyan műveket társítottunk, amelyek szintén az adott életművek utolsó korszakaiból származnak. Így látható van Gogh halála előtti hetekben készült egyetlen és utolsó grafikai munkája vagy Reigl Judit néhány, kilencedik évtizedében alkotott rajza és további tizenegy alkotó utolsó éveinek egy-egy kiemelkedő alkotása is.
A Grafikai Gyűjtemény több mint százezer művet foglal magába. Ennyi alkotás lehetőséget ad arra, hogy újabb és újabb kiállításon, új megközelítések mentén mutassák be ezeket a műveket.
B. K.: Valóban, elsődleges célunk, hogy megismertessük a közönséggel a gazdag gyűjteményünket, így igyekszünk mindig új műveket, műcsoportokat megmutatni, változatos tematikák mentén válogatva. Ugyanakkor az is célunk, hogy külföldi múzeumokban őrzött anyagot vagy nemzetközi magángyűjteményeket is kiállítsunk itthon, így a következő, decemberben nyíló, Manierista szemmel című tárlat nem a mi gyűjteményünkre épül, hanem az egyik legismertebb kortárs képzőművész, Georg Baselitz 16. századi grafikai kollekciójából mutat be válogatást. Baselitz azon kevés művészek egyike, akik napjainkban régi mesterek papíralapú műveit gyűjtik. Érdeklődése ezen belül is kifejezetten a manierista sokszorosított grafikákra irányul, melyekből elsőrangú kollekcióval rendelkezik. A tárlat szenvedélyes gyűjtésének szempontjait és motivációit kutatja, ezáltal a művész-műgyűjtő személyes szférájába enged bepillantást, miközben rámutatunk a művészettörténet egyik komplex korszakának általános jelenségeire is. Ez az első alkalom a múzeum történetében, amikor a manierizmus izgalmas formavilága több mint százötven grafikai mű szerepeltetésének köszönhetően átfogó válogatásban kerülhet a közönség elé.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
