Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Hogy a színház öröm legyen és az élet része”
2019-08. szám / Jónás Ágnes

„Az első pillanattól kezdve komolyan gondoltuk azt, hogy a család minden tagja a nézőnk lehet, az eddig otthonhagyott látássérült vagy siket gyerek is” – mondja a Balázs Béla-díjjal kitüntetett Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója, akinek direktorsága alatt jött létre a színházban
intézményes formában az akadálymentesítés, az audionarráció és a jelnyelvi tolmácsolás. További tervei között szerepel, hogy országosan kiterjessze a sérült embereket segítő színházi modelljét, valamint elő­se­gít­se a fiatalok kulturális szocializációját.

Az elmúlt években közel duplájára emelkedett a Pesti Magyar Színház látogatottsága, ezzel a korábban perifériára került teátrumot sikerült ismét a kulturális térképre helyezni. Milyen innovációk, intézkedések kellettek mindehhez?
Z. J.: Amikor megpályáztuk a Magyar Színházat, megpróbáltuk meg­ke­res­ni a helyünket a színházi palettán, és azt láttuk, hogy a családok színházba csalogatásában lehetnek esélyeink, mert van ugyan gyer­mek- és ifjúsági színház Budapesten, és egy-egy ifjúsági előadást nagy repertoárú színházak is megengednek maguknak, de kon­cep­cio­ná­lisan senki nem hajt arra, hogy megfizethető jegyáron nyújtson az egész családnak szórakozást egy afféle „nagyszínházban”. A VII. kerületiség, a „pesti Broadwayn” kívüliség meghatározza a lá­to­ga­tott­ságunkat. Iskolák, osztályok és színházba vágyó családok jönnek hozzánk.

Kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a Pesti Magyar Színház az akadálymentesítésre. Pontosan milyen intézkedésekkel segítik a speciális igényűeket, illetve hogyan próbálják elérni, hogy a speciális igényű nézők is rendszeresen látogassák az előadásaikat?
Z. J.: Az, hogy ez egyáltalán felmerül kérdésként, bizonyítja, hogy mindenki tudja rólunk, mennyire elkötelezettek vagyunk. Az első pillanattól kezdve komolyan gondoltuk azt, hogy a család minden tagja a nézőnk lehet, az eddig otthonhagyott látássérült vagy siket gyerek is. Az integráció a legfontosabb innovációnk. Minden előadásunkat akadálymentesítjük a látássérülteknek, és igény szerint jelnyelvi tolmácsot kérünk fel, aki a színpadon jeleli végig az előadást. A Magyar Színházban közalkalmazotti státusban dolgozik az integrációs referens, aki az audionarrátorunk is. Ilyen más magyarországi szín­ház­ban nincsen. (Németországiban egyébként van.) Ez nagyobb volumenű intézkedés volt, mintha felújítottuk volna a nézőteret, amit egyébként nagyon szeretnénk. A kerekes székes akadálymentesítéshez szét kéne verni az épületet, amit szívesen megtennénk, ha lehetne. Még így is tudunk helyet biztosítani a nézőtéren, de a büfébejárást már nem tudjuk kialakítani. Viszont a látássérültek, a siketek és nagyothallók, az értelmileg akadályozottak rendszeres nézőink. Önállóan és csoportosan is jönnek. Rajtuk kívül segítséget nyújtunk a szociálisan rászorulóknak, együttműködünk a Fedél Nélkül szolgálattal, a sajátos igényű gyerekeket nevelő iskolákkal, nevelőotthonokkal, javító-nevelő intézetekkel, hogy minél többen, minél kedvezőbben jöhessenek hozzánk. Ha a Lázár Ervin Program beindul, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy minden gyerek eljuthat színházba. A mi felelősségünk az, hogy a néző meg is maradjon nézőnek egy egész életén át. Mindent megteszünk ezért. Rajtunk ne múljon.
hirdetés

Mivel készülnek a 2019/2020-as évadban, s mi lesz az idei év mottója vagy gondolati magja, amelyre az egyes előadásokat felfűzik?
Z. J.: Szélesre akarjuk tárni a Magyar Színház kapuját, ez az elkövetkező évad legnagyobb kihívása. Azt szeretnénk, ha a nézőink nemcsak az előadásokra jönnének, hanem élnének az itteni lehetőségekkel. A drámapedagógia foglalkozások minden előadásunkhoz elérhetőek, olyannyira, hogy külön helyet építettünk az érdeklődő osztályok számára. A régi Gobbi Klub új dizájnnal, padlófűtéssel várja a diákokat, akik nyilván jobban szeretnek a földön ülni, mint padsorokban. Ezt nálunk mostantól lehet. Érzékenyítő foglalkozásokat is tartunk, hogy az integrációt értsék is azok, akik a színházunkban találkoznak vele. Az egész évadunk erről szól. Értsd meg, hogy te is lehetsz ő, aki melletted ül. Mit tudsz róla? Csak előítéleteid vannak, vagy esetleg kíváncsi vagy rá? Kíváncsiak vagytok egymásra? Akkor gyertek hozzánk, gyertek a Magyar Színházba, és találkozzatok, ismerkedjetek, hogy a város barátságosabb hely legyen mindenkinek! Talán a világ is. Akit mélyebben érdekel mindez, az a honlapunkon megtalál minden infót. Szinte mindent átírunk: új PIN.okkio adaptáció készül, lesz egy merőben új látványvilágú Gulliver, Becky Thatcher elbeszélésében lesz látható a Tom Sawyer kalandjai, készülünk a Kincses sziget musicallel és Kosztolányi Dezső Pacsirta-adaptációjával, Horváth Illés és csapatának apokaliptikus víziójával (az Európai Színházi Kon­ven­ció szervezésében), szóval lesz minden, amiről azt gondoljuk, hogy érdekes lehet a közönségünknek, és mindent el is fogunk követni, hogy annak tartsák. Felújítjuk a két sikerdarabunkat, a Ruminit és a Valahol Európában-t. Látványban, mondanivalóban, dizájnban, hatásban a legtöbbet akarjuk kihozni magunkból. Az ifjúság kulturális szocializációját pedig azzal segítjük, hogy érdekesek vagyunk, élményt adunk és hatásunk van. Talán elérjük azt, hogy a diákok életének részévé váljon a színház, és olyan természetes igényük legyen színházba járni, mint kirándulni, vagy randira menni. (Hiszen randihelyszín is lehet egy színház.) Nem akarunk többet, csak ennyit. Azt, hogy a színház öröm legyen és az élet része.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor