RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. december 8., szerda
Mária

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Egy lenyűgöző, káprázatos, utánozhatatlan színésznő
2021-10. szám / Pavlovics Ágota

Brassóban született, 16 évesen felvételizett a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. 1959-ben diplomázott, a Székely Színházhoz került, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja lett, ezt követően újra Marosvásárhelyen játszott. Amikor úgy érezte,
hogy a szerepei ritkulnak, a tanítás felé fordult. 63 évesen doktori fokozatot szerzett. A Székely Színház örökös tagja hatalmas pályája során több mint 100 bemutatón állt a világot jelentő deszkákon, té­vé­já­té­kok­ban, filmekben szerepelt. A megalkuvást nem ismerő, varázslatos színésznő, nagy tekintélyű professzor Farkas Ibolya most is aktív. Nagyon elfoglalt, de örömünkre nemcsak legújabb premierjéről és további előa­dásairól beszélgettünk.

Nagyon elfoglalt volt az elmúlt héten, nem tévedek nagyot, ha arra tippelek, hogy új színházi munkán dolgozott.
F. I.: Kilenc nap kemény munka van mögöttem, a Havi dráma mai tör­té­ne­teket bemutató sorozatban Andrej Kurejcsik Insulted. Belarus(sia) című művét próbáltuk, amit Patkó Éva fordított és a darabot is ő ren­dez­te. A művet számos nemzetközi művészeti eseményen és több nyelven is előadták, a magyar ősbemutató szeptember 29-én volt. A fehérorosz író a hazájában a választási csalások miatt szervezett tün­te­tések első hónapját írta meg. A fehéroroszországi eseményeket egy kivétellel nők játszák, fehér ruhában, és az Eufónia pedagóguskórus éne­kel. Én a diktátort alakítom, az egyetlen férfi – aki a szerző sze­re­pébe bújt – így mutat be a nézőknek: „A diktátor egy középtermetű, bajuszos férfi, játssza Farkas Ibolya”, az első mondatom pedig a következő: „gyűlölöm a színházat!”. A mai, aktuális darab kegyetlen dolgokat mond el, hiszen egy békés tüntetés fordult tömeggyilkosságba. A művet a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában mutattuk be, a közönség hálás volt, a visszajelzések nagyon jók. Fiatalok játsszák a darabot, én vagyok az egyetlen idős szereplő, a már említett kórus pedig az Örömódát énekli.

Szomorúan tehetnénk hozzá, nincs új a Nap alatt, hiszen az első darab, amivel a Soproni Petőfi Szín­ház­ban bemutatkozott, a Börtönnapló volt, ami Fedák Sáriról szól, aki nem éppen megalapozott politikai vádak miatt ült börtönben.
F. I.: A meghívás Pataki Andrástól, a színház rendező-igazgatójától, a Pro Kultúra vezetőjétől érkezett, aki Marosvásárhelyen végezte a rendező szakot, és látott több darabban. A 20. század első évtizedeinek egyik legünnepeltebb operettprimadonnája 630 oldalas könyvet írt az emlékeiből, amit én dramatizáltam és ren­dez­tem. Fedák politikai vádak alapján került börtönbe, hol kommunistának, hol nácinak tartották, még az Andrássy út 60.-at is megjárta. Börtönnapló című önálló estemmel sokfelé eljutottam, örülök, hogy Sop­ron­ban is sikerrel ment. Szintén itt játszottam az Ingmar Bergman Őszi szonáta című film­for­ga­tó­köny­véből készült színpadi játékot, aminek a rendezője ismét Pataki András volt. A bemutatóra a Vajdaságban, Zentán került sor, de vendégszerepeltünk Erdélyben és a Felvidéken is. Az előadás mindenhol sikert aratott.
hirdetés

Hubay Miklós Római karnevál című darabja immár harmadik jelentős szereplése Sopronban, ismerte a főhős, Lánczy Margit történetét korábban?
F. I.: Pataki András jutalomjátéknak szánta nekem a darabot. A Soproni Petőfi Színház, a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház közös produkciójának főhőséről, Lánczy Margitról tudtam, hogy a Nemzeti Színház művésze volt, fantasztikus színésznő, aki énekelt operákat is, például a Toscát, de játszott olyan prózai művekben is, mint Az ember tragédiája vagy az Antonius és Kleopátra. Egy kihallgatás során, elírás folytán – szövőnőt írtak színésznő helyett – azzal vádolták meg, hogy kiszolgáltatja a szövőgyár titkait Olaszországnak. A korábban ünnepelt, aztán félreállított, nyomorúságban élő színésznő páholynyitogatóként dolgozik, és az éhhalálra készül, mert kilátástalannak érzi az életét. Ekkor azonban egy delegáció élén megérkezik a híres író, akinek a darabját játszania kellene a szín­ház­nak, de nem tervezték bemutatni, ám az igazgatónak legalább egy próbát kellene mutatnia a vendégeknek. Margit kapja a főszerepet, egy nap alatt kell megtanulnia a szöveget. Többet nem mondhatok, csak annyit, hogy gyönyörű feladat a mélységből a magasságig jutni, aztán ismét a mélység következik. Ez a színdarab akár rólam is szólhatna, megtörtént velem, hogy Lovak a virágoskertben címmel készítettem egy összeállítást Kenéz Ferenc és mások verseiből, amelyet az ideológiai bizottság előtt ötször kellett engedélyeztetni. Jelentős változtatásba nem egyeztem bele, de úgy tűnt, hogy minimális módosítással elő lehet adni, végül a színház igazgatója a bemutató napján délben hívott fel, hogy nem lesz előadás. Ezt követően a kolozsvári Kenéz Ferenc és a marosvásárhelyi barátaim kérték, hogy a lakásomon mondjam el a szöveget, így a szobámban tizenkét ember előtt adtam elő az estet.

A Római karnevál meghívást kapott a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiváljára, ahol Ön Margit megfor­málásáért a zsűri színészi nagydíját érdemelte ki. Sokak örömére a közeljövőben több színházban is látható lesz az előadás. Hol mindenhol?
F. I.: A darabot október 29-én Bécsben, a Collegium Hungaricum nagytermében fogjuk játszani, utána Győr következik, Budapesten pedig december 13-án a Pesti Vigadóban fogjuk bemutatni.

Húszéves korában már diplomás színésznő volt, majd húsz évig tanított színészmesterséget a Maros­vá­sár­helyi Színházművészeti Egyetemen, miért váltott?
F. I.: 4-5 éves korom óta színész akartam lenni, már gyerekként színházat játszottam, amikor néger anyát kellett játszanom, a hosszú fekete copfjaimat levágtam. Életem a színház. Nem akartam nyugdíjas színésznő lenni, ezért a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen 63 évesen Magna cum laude román nyelven doktoráltam. A doktori dolgozatom témája: Az igazság keresése a színész alkotómunkájában volt, amit a saját életem, színészi pályám alapján írtam román nyelven. Szerettem tanítani, olyan nagyszerű tanítványaim voltak, mint Szikszai Rémusz vagy Bányai Kelemen Barna.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor