RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. augusztus 17., szerda
Jácint

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A manézs mámorító világa beszippant és elvarázsol
2021-12. szám / Pavlovics Ágota

A cirkuszért végzett munkáját az Európai Cirkuszszövetség különdíjjal ismerte el, feleségével, Bettivel együtt Művészi életpálya elismerésben részesült. Kiemelkedő artistaművészi és szakmai munkájáért 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Évtizedeken át tartó artista
karrierje után sem hagyta el a cirkusz káprázatos világát, Angliában három évig dolgozott műszaki ve­ze­tő­ként, 2012 óta pedig a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője. Örömünkre a minden porcikájával a cir­kusznak élő Graeser Józseffel beszélgethettünk.

Tavaly Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el több évtizedes művészi és szakmai munkáját, milyen érzés volt?
G. J.: Meglepett, elérzékenyültem, hogy egy ilyen magas állami ki­tün­te­téssel ismerik el a munkámat. Az álszentséget félretéve, úgy gon­dolom, hogy megérdemeltem a díjat, büszke vagyok rá, díszhelyen van az otthonunkban.

1966-ban kezdte a pályafutását, édesapjával együtt léptek fel a Szov­jet­unióban, majd elindult egy évtizedeken át tartó sikeres pályán.
G. J.: Édesapámmal egy gumiasztalszámmal léptünk fel a Szov­jet­u­nióban, ahol nagy becsülete és kultúrája volt a cirkusznak, az or­szág­ban legalább 30 kőcirkusz volt. Mindjárt 1966-ban komoly balesetet szenvedtem, egy csiga beleállt a fejembe, és a fél oldalamra le­bé­nul­tam. Egy sebész megoperált, ami után egy hónapig feküdtem az ohrenburgi kórházban. Az csak itthon derült ki, hogy a sebész a műtét során a három szaruréteget is kivágta a koponyámból, így az agy­hár­tyá­mat csak egy bőrréteg védte. 1970-ben újra megoperáltak az Amerikai úton, a sebész keze akkora volt, mint egy szeneslapát, de rendbe hozták a koponyámat, úgyhogy az igazi pályakezdésem csak ezt kö­ve­tően kezdődött.

A triplaszaltó királynőjeként is emlegetik a feleségét, Bettit, aki először ugrott nőként triplaszaltót. Hogy született az ötlet, hiszen akkoriban Magyarországon senki, de Európában sem sok nő csinált ilyet?
G. J.: A cirkuszban olyanok vagyunk, mint egy nagy család, becenéven szólítjuk egymást, engem min­den­ki Dodinak szólít, a Józsefre meg sem fordulok. 1973-ban a csoportommal, a Dodi-csoporttal kezdtünk közösen fellépni Bettivel, és a következő évben alkottuk meg kombinált gumiasztal-hinta számunkat, amelyben a triplaszaltót egy kollégám csinálta, de megnősült, és kint maradt Angliában. Betti vállalta, hogy megtanulja, amire édesapám azt monda: egy nő biztos, hogy nem képes rá. Betti juszt is megcsinálta. Nagyon büszke vagyok a feleségemre, aki 1977-ben ugrott először triplaszaltót, aztán húsz évig csinálta ezt a produkciót.

Az Ön pályakezdésével szinte egy időben nyitotta meg a kapuit a Fővárosi Nagycirkusz a Városligetben, milyen volt 50 éve?
G. J.: Amikor 1971. január 14-én megnyílt a Fővárosi Nagycirkusz, minden nap 2 előadás volt, szombaton és vasárnap pedig 3. A közönség alig várta a nyitást, mert előtte 5 éven át csak sátorban látták a mű­vé­szeket. Az akkor nagyon modern cirkusz épületében dicsőség volt dolgozni, szeretet, jó körülmények, magas színvonal jellemezte a munkát. Aki idejött, elkötelezett volt, ma is sok olyan munkatársunk van, aki évtizedek óta itt dolgozik. A cirkusznak hozzáértő közönsége volt, mi több, ma is van törzsközönségünk.
hirdetés

Törzsközönségük nyilván alig várja, a karácsonyi ünnepi műsort, amire nem egyszerű jegyet kapni.
G. J.: Az adventi hangulat jegyében készült műsorunk, a már látható Csillagtánc című új produkció, ami december 31-ig lesz műsoron. Nem kis eredmény, hogy ebben a nehéz helyzetben sikerült mexikói, kolumbiai és etiópiai művészeket is elhoznunk a magyar közönségnek, ráadásul a művészek között van­nak olyanok is, akik a januári Cirkuszfesztiválon is fellépnek.

A Budapest Cirkuszfesztivál a cirkuszrajongók ünnepe, a következőt 2022. január 12-17. között rendezik meg.
G. J.: Az 1996-ban útjára indított nagy nemzetközi cirkuszversenyt, amelyen a világ legjobb artistái lépnek fel, kétévente rendezzük meg. A produkciókat szakmai zsűri értékeli, tagjai a világ jelentős cirkuszainak és varietéinek vezetői. A rendezvény két hivatalos versenyprogramból áll, és a cirkuszművészek versenyeznek, a Newcomer Show pedig az ígéretes artistatehetségek számára kínál bemutatkozási lehetőséget. A Lyrical Circus Late-Night Show a közönség nagy kedvence, ahol a cirkusz- és a társművészetek képviselői adnak közös műsort. Az utóbbi ötlet Fekete Péter nevéhez köthető, és már első alkalommal díjat kapott.

Említsünk meg a legizgalmasabb fellépők közül egyet-kettőt.
G. J.: Pavel Valla Bertini egy Csehországból származó cirkuszi dinasztia tagja, aki Londonban született, Spanyolországban él, és különböző magasságú egykerekű bicikliket használ. Most tett 8 méteres egy­ke­re­kűjére még 2 kereket, ami így 10 méter magas lett. Szokatlan a cirkusz világában, de nagyon érdekes a mexikói Duo Kyrioz tagjainak emelő elemekkel tarkított golyószáma is.

Idén augusztusban első alkalommal adták át a Karádi-díjat, ki kaphatja meg?
G. J.: Az új díjat a szakma szavazatai alapján az év legjobb artistája kaphatja meg. Az első díjazott Nagy Ferenc, a díj névadója pedig Karádi Béla, a cirkusz valamikori művészeti vezetője, aki végrendeletileg hagyott egy bizonyos összeget a díj megalapítására.

Apropó artisták, hogy sikerült az idős artistaművészek megsegítésére rendezett jótékonysági gála?
G. J.: Hagyomány, hogy egy műsorunk – idén Csillagtánc című előadásunk – teljes bevételét idős artis­ta­művészeink támogatására fordítjuk. December 5-én volt az Elkaplak című jótékonysági gála, amire sokan eljöttek az átlagosnál magasabb áron kínált jegyekkel is.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor