Ajánló
Rendhagyó Bánk bán feldolgozást állít színpadra a Kecskeméti Nemzeti Színház
2022-03. szám
Különleges helyet foglal el a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház szívében és történelmében a Bánk bán című opera, ugyanis ez volt az első előadás, amelyet a teátrum műsorra tűzött a 125 évvel ezelőtti megnyitásakor. Azóta többször állították már színpadra, ám ezúttal kifejezetten
unikális feldolgozásban láthatja a kecskeméti közönség a klasszikus történetet.
Külön említést érdemel az a tény is, hogy Katona József neve szervesen összekapcsolódik Kecskeméttel, hiszen amellett, hogy a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja itt született és élt, örökségét a város halála óta is méltán és büszkén hordozza: többek között a nemzeti színház is az ő nevét viseli.
Tavalyhoz hasonlóan ismét egy este láthat a közönség operát és balettet: akkor Donizetti A csengő című vígoperáját és a Shakespeare Szentivánéji álom című művéből készült táncelőadást mutatta be teátrumunk. Hasonló köntösbe bújtatja ebben az évadban a színház a Bánk bánt is.
Az első felvonásban Erkel Ferenc jól ismert operája mellett Katona József prózai szövege is megjelenik majd a nagyjából 80 perces, korhű, nem modernizált előadásban, amelyre eddig még nem volt példa. A rendező, Toronykőy Attila kiemelte, hogy nem a teljes mű, hanem a jól ismert slágerek, valamint az emblematikus mondatok kapnak majd teret az operakeresztmetszetben.
A díszlet korhűen fogja tükrözni a Bánk bán jelleget azzal a céllal, hogy felismerhetőek legyenek az 1200-as évek, ám a rendező semmiképpen nem kíván múzeumhangulatot teremteni. Nem lesznek teljes ruházatok sem, csupán jelzések, ráutaló eszközök. Az erős középkori hangulat dominál majd a díszletben: Tihanyi Ildikó díszlettervező egy középkori romtemplom struktúráját emeli a középpontba.
A második felvonásban a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház balett-tagozatáé, a Kecskemét City Baletté lesz a főszerep: a Bánk bán balettváltozatát Barta Dóra állítja színpadra, nagyjából 55 percben. A díszlet a kortól elhatárolható, ám nem modernista szándékkal született. Egyfajta hófehér térből indul ki, amelyből megpróbál eljutni a gyászos feketébe, ezzel szemléltetve az események által kialakuló kontrasztot a darab kezdete és végkifejlete között. „Egy fenséges, tiszta, jó energiájú, adottságaiban elegáns és emelkedett közegből szépen lassan töredezünk, fogyunk és sötétülünk be a folyamatok következményeként” – ismertette koncepcióját Barta Dóra.
A két felvonás közötti duplikáció elkerülése érdekében Barta Dóra víziójában elsődlegesen a karakterek, jellemek, szándékok lesznek előtérben, nem pedig a cselekményvezetés, mint Toronykőy Attilánál. A kettő így bár kapcsolódik, az élvezhetőség érdekében elkülönül egymástól. | hirdetés
 |
|
Az opera címszereplőjét kettős szereposztásban Turpinszky Gippert Béla és Serbán Attila alakítják, Gertrudisként Laczák Boglárkát láthatja a közönség, Melinda bőrébe pedig szintén kettőzve bújik Rendes Ágnes és Németh-Nagy Johanna. A főbb szerepekben továbbá Altorjay Tamás, Németh Márton, Tötös Roland, Szemenyei János, Sirkó László, Kristóf Tamás, Bognár Szabolcs, Kristóf István, Mátyási Áron és Kelemen Örs lép fel, valamint közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház énekkara és zenészei. A zenei vezető Károly Kati, vezényel Drucker Péter és Iván Sára.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
