Interjú
Márai Sándor drámája a nagyszínpadon – Irodalmi Szalon a József Attila Színházban
2025-09. szám / Boros Norina
2022 őszén a Gaál Erzsébet Stúdió intim közegében mindössze hetven néző ülhetett be estéről estére, hogy átélje Márai Sándor Kaland című drámáját. A darab ereje és sikeressége azonban túlnőtt a stúdiószínpad falain: 2025 októberétől a József Attila Színház nagyszínpadán is látható
lesz az előadás. A premiert különleges kísérőprogram, az Irodalmi Szalon színesíti, amely beszélgetésekkel, elemzésekkel és Márai-versek és -naplórészletek felolvasásával gazdagítja az élményt. A Szalon megálmodója Juhász Anna Prima-díjas irodalmár, akivel arról beszélgettem, miért érdemes a színházi előadásokat irodalmi párbeszéddel kiegészíteni, és hogyan szólalhat meg Márai életműve ma, 125 évvel születése után. „Amikor az ember Márait olvas vagy róla gondolkodik, az idő szinte észrevétlenül repül” – vallja Juhász Anna.
Miért több mint egy előadás?
J. A.: A mai világban, amikor mindent egyre inkább a mesterséges intelligencia és a technológia határoz meg, különösen nagy szükségünk van olyan kapaszkodókra, amelyek megőrzik a hagyományt, a tudást, a kultúrát. Ilyen a könyv, ilyen a beszélgetés, ilyen a közös művészeti élmény átélése – ezek által mind formálódik az életünk, akár észrevétlenül. Nagy öröm számomra, hogy a József Attila Színház az idei évadban több irodalmi évfordulóhoz kapcsolódva is elindított közös gondolkodást és saját Szalon-esteket, irodalmi találkozókat a színpadi előadások mellett. Ezek közül természetesen kiemelkednek az idén 125 éve született Márai Sándor író életéhez és munkáihoz kapcsolódó programok. Életművében a történelem traumáit, az emberi kapcsolatok bonyolultságát, a személyes sors drámáit és az élet nagy kérdéseit olyan élességgel és tisztasággal ábrázolta, hogy amit írt, 2025-ben is érvényesen szól hozzánk. Az őszi évadban számos alkalom nyílik arra, hogy a Kaland című drámájához, az előadás első felvonásaként, rendhagyó módon pszichológussal és irodalomtörténésszel gondoljuk végig, mit jelent számunkra ma Márai, hogy vélekedünk hivatásról, becsületről, hűségről, döntésről, otthonról, áldozatról. Nagy kérdések – ezek szakértője Márai. Személyes kötődésem is erős hozzá. Az egyik első meghatározó olvasmányélményem tőle Az igazi – Judit... és az utóhang volt. Később a versei is elkísértek – ezek talán kevésbé ismertek –, de az októberi találkozókon a színházban ezekből is felolvasunk majd. Márai gondolatai a világról, az ember helyéről benne, a párkapcsolatokról vagy éppen az élet felelősségéről sokszor a Naplók lapjain, máskor a drámákban – például a Kalandban – szólnak hozzánk. Életműve olyan érvényesen és mélyen mutatja be a létezést, hogy hatással lehet a mai valóságunkra is.
Hogyan állítottad össze a Szalon tematikája, és kik lesznek a vendégek?
J. A.: Az Irodalmi Szalonom idén épp 15 éves – ami mindig a közös gondolkodás és egymáshoz kapcsolódás tere volt, egy alkotói műhely. Mára nem egy helyszínen, hanem számos intézményhez kapcsolódóan működünk – így a József Attila Színházban is –, de egy közös a programokban: vendégeinkkel kíváncsian járjuk körbe a témákat, értéket, igaz gondolatokat keresve és megismerve. A József Attila Színházban a Kaland nagyszínpadra kerülése azt mutatja, hogy Márai Sándor ma is aktuális – pedig gondoljunk bele, a művet 1940-ben mutatták be először, épp 85 éve –: az íróhoz fordulhatunk, ha tiszta, emberi szóra vágyunk a mindennapok bonyolultságában. Mindig figyelemre és éberségre tanít az író, épp ebben a drámában vallja, hogy „Az ember nemcsak azzal vétkezik, amit elkövet, hanem vétkezik azzal is, amit nem követ el, mert figyelmetlen vagy közömbös.” Drámájában mesterien teremti meg a feszültséget, és világosan megmutatja, milyen érzések és döntések formálják életünket. A beszélgetéseket Ráczmolnár Lili pszichológus kolléganővel vagy Mészáros Tibor irodalomtörténésszel folytatjuk, ő visszatérő vendég a József Attila Színházban, valamint az Egy XX. századi Odüsszeia – Márai-monográfia szerzője. A Kaland kevés szereplővel mégis hatalmas érzelmi magasságokat és mélységeket tár fel, a vallomásszerű monológok pedig lehetőséget adnak, hogy a nézők ne csak figyeljenek, hanem együtt bolyongjanak Márai hőseivel saját életük útvesztőiben. | hirdetés
 |
|
Hogyan tudja a színház különleges tere felerősíteni az irodalom élményét?
J. A.: Az Irodalmi Szalon kávéházakban, intim terekben működött és született meg évszázadokkal ezelőtt, és működik leginkább ma is. Ehhez új perspektíva és lehetőség a színház. Ugyanis a színpad varázshely. Az ember hirtelen felül a színpadra, és egészen más térbe kerül: az ott létrejövő alkotás, a kulissza bűvölete tapintható – és a beszélgetés súlyát is másfelé tereli. A színpad egy titokhely, ahol estéről estére megszületik egy előadás – mindig másképp. Ha ebbe a térbe beengedjük az irodalmat, kérdéseket tehetünk fel, és új fénytörésben láthatunk egy-egy életművet. Ez nagy lehetőség, aminek valódi tétje van: hívjuk fel a figyelmet Márai munkásságára, ami bizonyára ma is új és érvényes jelentéseket hordoz számunkra. Ezért hiszem, hogy a színház és az irodalom találkozása egyszerre ünnep és párbeszéd.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
