PM Online | Színház

Teremi Trixi Bársony Rózsi Emlékgyűrű-, Kálmán Imre-díjas színművésznő, aki a Csákváron működő Rátonyi Róbert Színház megálmodója, alapítója, művészeti vezetője. Beszélgetésünk helyszínére a tőle megszokott üdeséggel és pontossággal érkezett, ahogy ezek a tulajdonságok a
színpadi jelenlétét is meghatározzák.

Sosem késel sehonnan?
T. T.: Nem jellemző. Sőt, igyekszem mindenhova korábban érkezni, hogy legyen időm lélekben is felkészülni a rám váró feladatokra. A fellépések helyszínére a társulatommal is mindig órákkal a kezdés előtt szeretek odaérni.

Más értelemben ugyan, de már a főiskolára (ma már színművészeti egyetem) is korán érkeztél, hiszen te voltál az osztályban a legfiatalabb. A tanulmányokat pedig sikeres szerepek, díjak követték. Mikor jött a saját társulat felállításának ötlete?
T. T.: A Rátonyi Róbert Színházat 2020-ban alapítottuk. A névválasztás pedig magától értetődött. Rátonyi Róbert az operettjátszás egyik legnagyobb ikonja, és mivel társulatunk tagjai többek közt ennek a műfajnak a képviselői és színházunk tematikája is a nagyoperettjátszás, ezért ez tökéletes választásnak tűnt. Annál is inkább, mivel névadónk gyermekei – Hajni, aki színésznő, illetve Robi, aki zeneszerző – is boldogan adták áldásukat a kérésemre.

A köztudottan tősgyökeres Rátonyi Róbert, pontosabban a róla elnevezett teátrum hogyan került pont Csákvárra?
T. T.: A város vezetésével és Illés Szabolcs polgármester úrral korábban is remek kulturális együttműködést ápoltunk, így amikor egy újonnan megépült közösségi teret hoztak létre a település szívében, akkor mi kaptuk a megtisztelő felkérést, hogy legyen Csákvár a színházunk otthona.

A helyiek hogyan fogadták a pesti művészeket?
T. T.: Örömmel mondhatom, hogy a város minden lakója tárt karokkal várt minket. Az egyik legkülönlegesebb gesztus talán, hogy a helyi Csuta cukrászdában édességet neveztek el Rátonyi Róbertről. A családi elbeszélések alapján Robi bácsi nem szerette az alkoholt, viszont a mézes sütemények a kedvencei közé tartoztak, így született meg a róla elnevezett szelet.

A színpadon miként igyekszik a társulat őrizni a nagy előd emlékét?
T. T.: Egyrészt, mint említettem, a zenés színjátszás a profilunk, és azon vagyunk, hogy a legmagasabb színvonalat képviseljük. Ez vonatkozik a darabválasztásra és a közönség megszólítására egyaránt. Repertoárunkon van a Mágnás Miska, a Sybill, a Cigányszerelem, a Marica grófnő és a Rátonyi Róbert nevéhez előadóként és rendezőként is köthető Csárdáskirálynő című nagyoperett is. Ám ezeken kívül még a gyerek- és ifjúsági előadások is a szívügyeink, mint például a Frakk, a macskák réme, a Pom Pom – Gombóc Artúr a világ körül vagy a La Fontaine, avagy a csodák éjszakája című mesedarabjaink. Sőt egy operabeavatónk is van, a Varázsfuvolácska című, ami egy interaktív produkció, és tapasztalataink szerint a gyerekek és szülők egyaránt nagyon kedvelik. A legutóbbi bemutatónk pedig Csiky Gergely A nagymama című színműve volt, amit Fényes Szabolcs-dalokkal színesítettünk, és egy remek zenés vígjáték lett a végeredmény. Kállay Bori alapító tagunk, az ő a pályán eltöltött 60. évfordulója alkalmából vettem elő ezt a darabot, hogy ezzel ünnepeljük a szép jubileumot. És mivel nemcsak a korosztályokat illetően célkitűzésünk minél több emberhez eljuttatni a színház világát, hanem a fizikai térben is utazunk, így ezzel a darabunkkal, ahogy az összes többivel is tájolunk, így megfordulunk az országhatáron innen és túl számtalan színpadon.