RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. december 9., csütörtök
Natália

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Egy mű akkor kezd el élni, ha bekerül a köztudatba”
2021-09. szám / Nagy Klaudia

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozata háromrészes tematikus kon­cert­sorozattal indítja az évadot. A sokszínű repertoárban megszólalnak kórusművek, kamaraművek és mesekompozíciók is. Fontosnak tartják a műfaji nyitottságot, a fiatalok támogatását, a vidéki
városokban való jelenlétet. A Bartók–Pásztory-díjas Tóth Péter Érdemes Művésszel, zeneszerzővel, a Zeneművészeti Tagozat vezetőjével a három nagyszabású hangversenyükről beszélgettünk.

Az első hangverseny október 3-án a Zeneművészeti Tagozat szüle­tés­napos művészeit ünnepli.
T. P.: Két évvel ezelőtt született meg először az ötlet, hogy 50 év feletti kerek évfordulót ünneplő művésztársaink számára rendezzünk egy hang­versenyt. Tavaly a pandémia miatt ez sajnos elmaradt, így idén együtt ünnepeljük őket az ideiekkel. Ezért is hosszú az ünnepeltek névsora. Megpróbáltunk olyan tematikát kitalálni, mely biztosítja, hogy kevés fellépővel, mégis személyes hangulatú ünnep lehessen.

A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus fogja megszólaltatni a műveket Molnár Éva vezényletével. Hogyan tudtak együtt dolgozni?
T. P.: Ők az egyetlen hivatásos női kar Magyarországon. Kama­ra­kó­rusként működnek, 12-15 kiváló énekessel. Munkakapcsolatunk sok évtizedes, és ezt megerősítette az is, hogy karnagyuk, Molnár Éva az MMA tagozati ösztöndíjasa is volt. Mind a kórus, mind Éva nagyon is nyitott a kortárs zenére. És mivel hivatásos kórusról van szó, gyorsan tanulnak, jól tudunk együtt dolgozni. Olyan programot kellett összeállítani, amely a legkülönbözőbb tagtársainkat is személyesen érinti. A zeneszerzők esetében saját kompozíciójuk hangzik el, de egy hangszeres művész vagy egy karnagy esetén meg kellett találni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek tiszteletadásként hozzájuk köthetőek. Bízunk benne, hogy úgy, mint legutóbb, idén is sikerül bensőséges születésnapot varázsolnunk, még akkor is, ha ezt egy hangversenynek álcázzuk.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának kiemelt feladata a tehetséges zeneszerzők és előadóművészek ösztöndíjakkal való támogatása.
T. P.: Az MMA Zeneművészeti Tagozatának ösztöndíjai kimondottan azt a célt szolgálják, hogy az általunk tehetségesnek tartott fiatalokat támogassuk anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Anyagilag, hogy azzal foglalkozzanak, amihez igazán értenek, ahelyett, hogy a mindennapi betevő falat után rohangálnának, és erkölcsileg is, hiszen az anyagi megbecsülés mellett a figyelem, az érdeklődés, a törődés is rendkívül fon­tos ebben a szakmában.

November 9-én következik a Kortárs kamarahangverseny. A kortárs művekkel kapcsolatban a szín­ház­ked­velők kicsit tartózkodóak. Így van ez a komolyzenében is?
T. P.: A színházba járó közönség sokkal nyitottabb a kortárs drámákra, mint a zenehallgató közönség a kortárs zenére. Egy irodalmi alkotást könnyebb befogadni, hiszen olyan szavakat használ, amiket mindenki ért. De abban a pillanatban, ahogy áttranszformáljuk a szavakat hangokká, az sokkal elvontabbá válik, ami megnehezíti a befogadást. A közönség igényli az újat, ugyanakkor fél is tőle, mert nem tudja, befogadható lesz-e, vagy érteni fogja-e. Ez a probléma a 19. és 20. század találkozásánál kezdődött, és nekünk azóta is mindent meg kell tennünk, hogy bebizonyítsuk, a kortárs zene nem szitokszó, hanem a jelenkor mű­vé­sze­te. A koncerten különböző stílusú művek fognak felhangzani a szinte teljesen tonálistól az egészen atonális zenékig. Ami összeköti őket, hogy valamennyi mű szerzője a Művészeti Akadémia tagja. Sok évvel ezelőtt még léteztek olyan hangversenyek, ahol két Beethoven-szimfónia között elhangzott egy új magyar zenekari vagy oratorikus mű, de ez egyre ritkább. Pedig egy mű akkor kezd el élni, ha bekerül a köztudatba, ha a mindennapi repertoár részévé válik, és a Beethoven-szimfóniák mellett is el tud hangzani, nem kell külön koncertet szentelni neki.
hirdetés

A kamarakoncert műfajában ez az első kísérletük?
T. P.: Dubrovay László ötlete volt, hogy az MMA szerzők egy kamarakoncerten is mutassák meg magukat. Az előadáshoz nagyszerű előadókat sikerült megnyernünk. Kocsár Miklós szavai mindig eszembe jutnak: csak a legjobb előadókkal szabad dolgozni, mert ők egyrészt hitelesítik a műveinket, másrészt az ő előa­dá­sukban mindig a legmagasabb színvonalon szólalnak meg a művek.

A december 8-ai Mesék a zenében hangversenyen miért a mesék világába kalauzolják el a közönséget?
T. P.: Ennek előzményének tekinthető a Csontváry-estünk, ahol hat kompozíció szólalt meg Csontváry ihletésű művekkel, köztük több bemutatóval. A Szombathelyi Szimfonikusokkal megvalósítottunk egy Erkel Ferenc tiszteletére írt művekből álló hangversenyt, és ennek a sikerén felbuzdulva kerestünk egy olyan tematikát, amit ki lehetne aknázni. Hamar eszünkbe jutott a mese, és végignéztük, kik azok a szerzőink az MMA-ban, akiknek van már ilyen kompozíciójuk, vagy szívesen írnak mesetematikában műveket.

Az estén Császár Angela Érdemes és Kiváló Művész is szerepelni fog.
T. P.: Wass Albert Nyolcadik meséjét Kovács Zoltán barátom írta vonószenekarra és mesélőre. Szerethető, szép történet, érzelemdús zenével Császár Angela tolmácsolásában, aki a legszebb hangú magyar színésznő. Nemcsak kisgyerekek élvezhetik, felnőtteknek is szól, sok tanulságot és szomorúságot rejtő mese.

Saját szerzeményei közül miért a Prosperót választotta?
T. P.: Shakespeare régóta izgatott, A vihar című darabja különleges számomra, meseszerűségével, furcsa világával nagyon megragadott. Nem a Shakespeare-drámát idézi, nem is valami konkrét részletére utal, sokkal inkább egy érzet, egy gondolatiság. Kicsit sejtelmes, varázslatos, tündéri, szomorú, sok minden van benne, ami számomra fontos.

Jártak már Szegeden és Szombathelyen, ezúttal is ellátogatnak egy vidéki városba?
T. P.: Mindig törekszünk arra, hogy ne csak Budapesten szólaljanak meg a zeneművek, hanem a vidéki nagyvárosokban is. Idén Győrben is elhangzik ugyanez a műsor, mert fontos számunkra, hogy ők is meghallgathassák, mit is gondolunk mi a kortárs zenéről.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor