A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának február 5-ei koncertjén elhangzik a fiatal zeneszerző, Kecskés D. Balázs A megfeszített címet viselő kortárs művének ősbemutatója és Liszt Ferenc két, gyönyörű zenekari darabja Pesti Vigadóban.
NIETZSCHE. KORTÁRS. INTERPRETÁCIÓK.
A koncerten a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit Dubóczky Gergely vezényli Tatai Nóra (szoprán) és Horváth Csaba (bariton) közreműködésével.
Dubóczky Gergely generációjának egyik legsokoldalúbb és leginnovatívabb karmestere. Rendszeres résztvevője a hazai koncertéletnek, külföldön is fellép. A hagyományos repertoár mellett elkötelezett híve a barokk és a kortárs zenének is, számos kortárs mű ősbemutatója fűződik nevéhez, emellett gyakori közreműködője különböző színházi produkcióknak és operaelőadásoknak is. 2009 óta a Semmelweis Egyetem Medikus Zenekarának művészeti vezetője és karmestere. 2014 szeptemberétől a Bartók Béla Konzervatórium Szimfonikus Zenekarának tanára és vezetője.
Ismerjük meg a műveket!
Kecskés D. Balázs: A megfeszített (Der Gekreuzigte) – Ősbemutató
„A protestánsként nevelkedett, később szabadgondolkodóvá váló Johannes Brahms Német rekviemjének a szövegkönyvét kizárólag bibliai szövegekre építette.  Ugyanakkor olyan librettót hozott létre, melyben új, teológiai szempontból unortodox jelentéseket teremtett. A saját szándékom hasonló: kiindulópontként használom Friedrich Nietzsche szavait és gondolatait, melyekből új interpretációs lehetőségek tűnhetnek elő. Rendhagyó librettója ellenére a darab mélyen a szakrális oratóriumhagyományba illeszkedik. Mindannak újragondolása pedig, hogy mit jelenthet egy nagy múltú műfaj a 21. században, alkalmas lehet arra is, hogy megemlékezzünk Nietzsche halálának 125. évfordulójáról.” – Kecskés D. Balázs
Liszt Ferenc: Két legenda, S. 354
Több mint száz évig úgy hitték, hogy Liszt a Két legendát eredetileg zongorára írta (a darabok 1866-ban jelentek meg), és a zenekari változat keletkezett később. Utóbbi – sokáig lappangó – kézirata viszont egyértelművé tette, hogy a zongoradarab a másodlagos. A zenekari mű partitúrája csak 1984-ben jelent meg Budapesten, s egy évvel később hangzott el első ízben. Bár a zenét hallgatva a két jelenet tökéletesen elképzelhető, mégis hiba lenne, ha e darabokban pusztán az ábrázolás realisztikus vonásaira figyelnénk fel. Ugyanis a Két legenda inkább tűnik látomásnak, víziónak, hallucinációnak, egy sajátos meditatív, pszichés állapot zenei transzformációjának. E lélekállapot Lisztet egy sor, az 1860-as években meglehetősen szokatlan zenei megoldáshoz és színhatáshoz vezette el.
Liszt Ferenc: Két epizód Lenau Faustjából
Liszt Ferencet – miként több kortársát – rendkívül intenzíven foglalkoztatta Faust figurája. Goethe filozofikus világdrámájának hőse éppúgy, mint Nikolaus Lenau valamivel később írt verses elbeszélése. Előbbi a Faust-szimfónia ihletője volt, utóbbira a Mefisztó-keringők sorozatával, valamint az 1860-ban komponált Két epizóddal reagált. Lenau Faustjában kevesebb a misztika, a bölcselet, az ő hőse igazi romantikus hős: vágyaitól űzött, vad, vakmerő és kalandorlelkű férfiú. Mefisztót pedig Liszt Lenaunál is Faust tükörképének látja, tehát a Két epizód is kettős portré. A kompozíció befejező szakaszában visszatér a darab kezdete, a megrendült, magába zuhanó Faustot látjuk, aki azonban ellenáll a hívó szózatnak. „Faust a sötétben ott áll egyedül. Lova nyakára úgy hajol oda, és úgy nyomja már búbánatának terhe, s oly sírásban tör ki mély keserve, hogy ily keservvel nem sírt még soha.”
A 2026. február 5-ei koncertre jegyek elérhetőek az mrme.jegy.hu oldalon. További részletekért látogasson el a www.radiomusic.hu weboldalra, továbbá a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek Facebook és Instagram oldalaira.
|
vissza
vissza a lap tetejére
