2018. február 02. / Jónás Ágnes
Kérem, én még nem játszottam címmel, Szép Ernő válogatott szerelmei alcímmel debütált november 7-én a Rózsavölgyi Szalon színpadán a népszerű író, költő regényeiből, novelláiból, verseiből és színdarabjaiból készült, életrajzi elemekkel átszőtt zenés-prózai előadás, melynek
fókuszában a költő szerelmei állnak. A legendás Nyugat folyóirat egykori munkatársának lelkét és az emberiségbe vetett elképesztő hitét bemutató, rendhagyó előadásról, annak kihívásairól, valamint a Szép Ernő-i gondolatok aktualitásáról az egyik főszereplővel és ötletgazdával, Bíró Eszterrel beszélgettünk.
Milyen benyomások keletkeztek benned, amikor először olvastál Szép Ernő-verset?
B. E.: Van egy vaskos Szép Ernő-kötetem, amit bárhol is nyitok ki, mindig hihetetlen magvas gondolatokkal találom magam szemben. Verseinek nyelvezete és a bennük megfogalmazott mondanivaló rendkívül aktuális, izgalmas és friss; emberi kapcsolatokról, az emberek közti közönyről, egyéb társadalmi problémákról, nőkről, férfiakról, családról szólnak. Szép Ernő kétségkívül a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb zsenije, talán egy kicsit túl is haladta a korát.
Két éve is „dolgoztál” Szép Ernővel – néhány versét énekelted el a Müpában, melyeket zeneszerző párod, Födő Sándor „Fodo” zenésített meg.
B. E.: Igen, és ezt követően éreztük, hogy ezzel még nincs vége bennünk Szép Ernőnek, valahogy színdarabot kellene ebből csinálni, ugyanis a versek megzenésítésért kiáltottak. Találkoztunk Németh Nikolett dramaturggal, aki hozzánk hasonlóan rajongott Szép Ernő műveiért. Beszéltünk neki az előadásötletünkről, azonnal igent mondott, s hónapokat szentelt annak, hogy végigolvassa a költő verseit, majd az író regényeiből, novelláiból, színdarabjaiból vett részletekből írt egy életrajzi elemekkel átszőtt, nagyon aktuális, tartalmas, izgalmas, üzenettel bíró kerettörténetet, melynek fókuszában a költő szerelmei állnak. Szívügyem ez a produkció, már csak azért is, mert elejétől végéig volt beleszólásom a darab alakulásába.
Ernőt, a színháztól eltanácsolt drámaírót, Trill Zsolt alakítja. Könnyen egymásra hangolódtatok?
B. E.: Seres Tamás rendező eleve Trill Zsoltot képzelte el a főszerepre. Már az első találkozáskor éreztem, hogy jól tudunk majd együttműködni. Hálás vagyok neki, hogy bízott az előadásban. A próbákon mindig belekukkantottam a jeleneteibe – remekül átlényegült, és izgalmas figurát épített fel. Szép Ernőt pont olyannak képzelem, mint amilyen az előadásban Zsolt.
Az előadásban Szép Ernő vágyott női jelennek meg, mindegyiket te alakítod. Nem mindennapi kihívás lehet estéről estére öt karakter bőrébe bújni.
B. E.: Valóban magasra tettem a lécet. Számos olyan momentum van az előadásban, amikor még benne vagyok ugyan egy adott karakterben, de kiszólok belőle, majd visszahelyezkedem. Nagyon kell ügyelnem arra, hogy a figuráim jól elkülönüljenek egymástól, sokszor nekem kell továbblendítenem a cselekményt is. Számomra az egész előadás óriási kihívás, mert a műfaja rendhagyó. Vannak benne zenék, de nem kifejezetten zenés előadás, és nem is színtisztán prózai. Életrajzi ihletésű a darabunk, mégis fikciós, nem követjük Szép Ernő életét, a hangjait hozzuk elő a szerelmein keresztül. Legalább hat színdarabjából és nyolc verséből merítettünk, a dalok belesimulnak az egészbe. A második világháborúban játszódik a történet, de visszaugrálunk időben.
Némileg ellentmondásos vonás Szép Ernő életében, hogy miközben élt-halt a nőkért, és folyamatosan szerelmes volt, megrögzött agglegény maradt.
B. E.: Valóban nem akart egyetlen nő mellett sem megállapodni. Prostituált, diáklány és vénkisasszony egyaránt szerepel verseiben – az előadásban is olyan figurák tűnnek fel, akikről elképzelhető, hogy a költő életében szerepet játszottak.
Négy éve gyerekeknek szóló projektbe kezdtél – Állati Zenés ABC címmel két nagylemezed és képeskönyved jelent meg. Úgy tudom, azóta is járod vele az országot, ráadásul külföldön is rendre sikert aratsz vele.
B. E.: Nagy vállalás volt ez a projekt, idén – csak az Állati Zenés ABC-vel – ötven koncertem volt. (Az Állati Zenés ABC-vel legközelebb február 3-án, 11 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központban találkozhat a közönség – a szerk.) Szólókoncertjeimmel Londonban, Cipruson, Lisszabonban és Erdélyben is felléptem már, jövőre Prágában turnézom. Játszom az Elfújta a szélben a Budapesti Operettszínházban, de régi vágyam volt egy olyasfajta prózai megmérettetés, mint a mostani Kérem, én még nem játszottam. Izgalmas olyan intim térben színpadra állni, mint amilyen a Rózsavölgyi Szaloné, élvezem, hogy karnyújtásnyira vannak tőlem a nézők, s hogy finomabb gesztusokkal lehet operálni. Igyekszem a tudásom és a szívem legjavát nyújtani, Szép Ernő szerelmes történetein keresztül megismertetni az író-költő lelkét és az emberiségbe vetett elképesztő hitét.
fókuszában a költő szerelmei állnak. A legendás Nyugat folyóirat egykori munkatársának lelkét és az emberiségbe vetett elképesztő hitét bemutató, rendhagyó előadásról, annak kihívásairól, valamint a Szép Ernő-i gondolatok aktualitásáról az egyik főszereplővel és ötletgazdával, Bíró Eszterrel beszélgettünk.
Milyen benyomások keletkeztek benned, amikor először olvastál Szép Ernő-verset?
B. E.: Van egy vaskos Szép Ernő-kötetem, amit bárhol is nyitok ki, mindig hihetetlen magvas gondolatokkal találom magam szemben. Verseinek nyelvezete és a bennük megfogalmazott mondanivaló rendkívül aktuális, izgalmas és friss; emberi kapcsolatokról, az emberek közti közönyről, egyéb társadalmi problémákról, nőkről, férfiakról, családról szólnak. Szép Ernő kétségkívül a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb zsenije, talán egy kicsit túl is haladta a korát.
Két éve is „dolgoztál” Szép Ernővel – néhány versét énekelted el a Müpában, melyeket zeneszerző párod, Födő Sándor „Fodo” zenésített meg.
B. E.: Igen, és ezt követően éreztük, hogy ezzel még nincs vége bennünk Szép Ernőnek, valahogy színdarabot kellene ebből csinálni, ugyanis a versek megzenésítésért kiáltottak. Találkoztunk Németh Nikolett dramaturggal, aki hozzánk hasonlóan rajongott Szép Ernő műveiért. Beszéltünk neki az előadásötletünkről, azonnal igent mondott, s hónapokat szentelt annak, hogy végigolvassa a költő verseit, majd az író regényeiből, novelláiból, színdarabjaiból vett részletekből írt egy életrajzi elemekkel átszőtt, nagyon aktuális, tartalmas, izgalmas, üzenettel bíró kerettörténetet, melynek fókuszában a költő szerelmei állnak. Szívügyem ez a produkció, már csak azért is, mert elejétől végéig volt beleszólásom a darab alakulásába.
Ernőt, a színháztól eltanácsolt drámaírót, Trill Zsolt alakítja. Könnyen egymásra hangolódtatok?
B. E.: Seres Tamás rendező eleve Trill Zsoltot képzelte el a főszerepre. Már az első találkozáskor éreztem, hogy jól tudunk majd együttműködni. Hálás vagyok neki, hogy bízott az előadásban. A próbákon mindig belekukkantottam a jeleneteibe – remekül átlényegült, és izgalmas figurát épített fel. Szép Ernőt pont olyannak képzelem, mint amilyen az előadásban Zsolt.
Az előadásban Szép Ernő vágyott női jelennek meg, mindegyiket te alakítod. Nem mindennapi kihívás lehet estéről estére öt karakter bőrébe bújni.
B. E.: Valóban magasra tettem a lécet. Számos olyan momentum van az előadásban, amikor még benne vagyok ugyan egy adott karakterben, de kiszólok belőle, majd visszahelyezkedem. Nagyon kell ügyelnem arra, hogy a figuráim jól elkülönüljenek egymástól, sokszor nekem kell továbblendítenem a cselekményt is. Számomra az egész előadás óriási kihívás, mert a műfaja rendhagyó. Vannak benne zenék, de nem kifejezetten zenés előadás, és nem is színtisztán prózai. Életrajzi ihletésű a darabunk, mégis fikciós, nem követjük Szép Ernő életét, a hangjait hozzuk elő a szerelmein keresztül. Legalább hat színdarabjából és nyolc verséből merítettünk, a dalok belesimulnak az egészbe. A második világháborúban játszódik a történet, de visszaugrálunk időben.
Némileg ellentmondásos vonás Szép Ernő életében, hogy miközben élt-halt a nőkért, és folyamatosan szerelmes volt, megrögzött agglegény maradt.
B. E.: Valóban nem akart egyetlen nő mellett sem megállapodni. Prostituált, diáklány és vénkisasszony egyaránt szerepel verseiben – az előadásban is olyan figurák tűnnek fel, akikről elképzelhető, hogy a költő életében szerepet játszottak.
Négy éve gyerekeknek szóló projektbe kezdtél – Állati Zenés ABC címmel két nagylemezed és képeskönyved jelent meg. Úgy tudom, azóta is járod vele az országot, ráadásul külföldön is rendre sikert aratsz vele.
B. E.: Nagy vállalás volt ez a projekt, idén – csak az Állati Zenés ABC-vel – ötven koncertem volt. (Az Állati Zenés ABC-vel legközelebb február 3-án, 11 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központban találkozhat a közönség – a szerk.) Szólókoncertjeimmel Londonban, Cipruson, Lisszabonban és Erdélyben is felléptem már, jövőre Prágában turnézom. Játszom az Elfújta a szélben a Budapesti Operettszínházban, de régi vágyam volt egy olyasfajta prózai megmérettetés, mint a mostani Kérem, én még nem játszottam. Izgalmas olyan intim térben színpadra állni, mint amilyen a Rózsavölgyi Szaloné, élvezem, hogy karnyújtásnyira vannak tőlem a nézők, s hogy finomabb gesztusokkal lehet operálni. Igyekszem a tudásom és a szívem legjavát nyújtani, Szép Ernő szerelmes történetein keresztül megismertetni az író-költő lelkét és az emberiségbe vetett elképesztő hitét.