2018. február 13. / Pavlovics Ágota
2022. december 31-ig Ertl Péter vezeti a Nemzeti Táncszínházat, második kinevezése az idei év első napján kezdődött. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a Bánffy Miklós-díj, valamint
A táncművészetért díj büszke birtokosát a hamarosan kezdődő Budapest Táncfesztiválról, valamint a táncos szakma új játszóhelyéről kérdeztük.
Szeretettel gratulálok, pályázatával másodszor is elnyerte a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatói pozícióját. Nem könnyű helyzetben vette át az ügyvezetést, kinevezése után durván egy évvel le kellett vezényelnie a színház kiköltözését várbeli otthonából, azóta befogadó színházakban táncolnak. Hamarosan elfoglalhatják új otthonukat, nyilván türelmetlenül várják a pillanatot.
E. P.: A Nemzeti Táncszínház a Millenáris Teátrum átépítésével megkapja új, saját játszóhelyét. Az épületet a táncművészeti előadások igényeire szabták, játszóhelyével egy időben az intézmény is megújul, modern, európai minőségű, a tradicionális és kortárs táncművészetet reprezentáló tánccentrum lesz. Táncfilmek, koprodukciók, gyerek- és ifjúsági nevelési programok, közösségi és gyerekprogramok színesítik majd a kínálatot. Olyan közösségi teret szeretnénk, ahova nemcsak akkor látogatnak el az emberek, ha jegyet váltottak az esti előadásra, hanem napközben is szívesen időznek egy kávé mellett valamelyik zugában. Minden héten ott vagyunk, és követjük az építkezés menetét. Türelmetlenül várjuk az átadást. A 2018/19-es évadot ott fogjuk kezdeni. Már látom magam előtt, ahogy a budai kulturális negyed megerősödik, ahol egymás mellett működik majd a Jurányi Ház, az Átrium, a Budai Vigadó és a Nemzeti Táncszínház.
A Nemzeti Táncszínház emblematikus rendezvénye a Budapest Táncfesztivál, amelyet idén február 20. és március 1. között rendeznek meg, ki mindenkit láthat a közönség?
E. P.: Egy évben egy nagy fesztivált szokunk rendezni, a Budapest Táncfesztivált, ám az idei év több szempontból is különleges lesz. Például a nagy sikerre való tekintettel újra látható lesz Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutatott Lajtha című előadásunk, amellyel Lajtha László 125. születésnapja előtt tisztelegtünk. Idén március 1-én ismét láthatja a közönség az előadást a Pesti Vigadóban. A rendező-koreográfus, Barta Dóra Lajtha László Capriccio című műve mellett a szerző személyét, életének nehézségeit is műve szövetébe szőtte. A címszerepben Katonka Zoltán látható, a Múzsa Jurák Bettina, Közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekara, Ménesi Gergely vezényletével. Az év másik különlegessége, hogy új színházunk megnyitását fesztivállal fogjuk ünnepelni.
[kep3]
A Budapest Táncfesztivál idén szemmel láthatóan a nagy hazai társulatok darabjait helyezte fókuszába.
E. P.: Valóban, február 20-án a Győri Balett két felvonásos, egész estés balettművel jelentkezik. Nagy fába vágták a fejszéjüket, Nathaniel Hawthorne amerikai író világhírű regényét A skarlát betűt adaptálták színpadra. A mű koreográfusa a társulat művészeti vezetője, a Harangozó-díjas Velekei László. A produkció elkészítésében olyan művészek vettek részt, mint Bozóki Mara díszlettervező, Velich Rita jelmeztervező és a nemzetközileg is elismert Yaron Abulafia fénytervező. Február 21-én a Miskolci Balett mutatja be Casablanca című darabját. A szintén világhírű, mi több, a világ legjobb filmjeként is számon tartott Casablanca cselekményében emberek hagyják el otthonaikat, mert menekülnek a háború, a szegénység elől. Február 23-án a Pécsi Balett lép fel a jól ismert, népmesei ihletésű A fából faragott királyfival. A darab témája több mint aktuális. Napjaikban, ha lehet, még nehezebb megtalálni a felszínes csillogás mögött rejlő értékes belső tartalmat. Bartók Béla zenéjére Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas rendező-koreográfus készített előadást. Március 1-én lesz a budapesti bemutatója a Szegedi Kortárs Balett Bernarda Alba háza című darabjának, melynek koreográfusa Juronics Tamás. Federico García Lorca drámája a hagyomány tiszteletének, illetve elutasításának következményeit mutatja meg. Az est következő darabja, az Exit az útkeresésről szól, koreográfusa Czár Gergely. A Michael Gordon zeneművére készült Tabula Rasa pedig életünk fordulópontjairól és arról szól, hogyan tudunk bizonyos helyzetek után új lapot nyitni. A darab koreográfiája Corneliu Ganea és a társulat munkája.
A február 25-i est címe Total Dance, a program pedig válogatás a Magyar Nemzeti Balett repertoárjából.
E. P.: A Magyar Nemzeti Balett a Total Dance című esten csatlakozik az ország négy sarkából érkező nagy hazai együttesek mellé. Az esten két koreográfus három koreográfiája lesz átható. Johan Inger és Jirí Kylián koreográfiái fontos helyet töltenek be a kortárs tánc nemzetközi világában. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel a Petite Mort című alkotásban, mellyel Jirí Kylián Mozart halálának 200. évfordulója előtt tisztelgett.
A fesztivál minden évben izgalmas külföldi művészeket is meghív a táncszerető közönség nagy örömére. Február 27-28-án az Alonzo King LINES Ballet mutatkozik be. Mit kell tudnunk róluk?
E. P.: A San Franciscóból érkező Alonzo King és társulata új színt, különleges élményt ígér. A 35 éve működő együttes még nem járt Magyarországon, nagyon várják a találkozást a magyar közönséggel. Számukra nem is annyira a tánc technikai része fontos, sokkal inkább a tánc őrült szeretete motiválja őket. Sokat dolgoznak együtt zenészekkel, együttesekkel, a természetes hangképek művészével, Bernie Krause-szal és a zeneszerző Richard Blackforddal. Krause negyven évig járta a világot mikrofonjával, amellyel felvételeket készített a Föld és a Föld teremtményeinek hangjairól. A táncosok mozdulatait többek között a kardszárnyú delfin és a levelibéka hangja kíséri. A Biophony (Biofónia) koreográfusa Alonzo King. A Sand (Homok) Alonzo King és az amerikai jazz nagyjai, Jason Moran és Charles Lloyd közti együttműködés eredménye. A Sand a LINES repertoárjának egyetlen másik balettjére sem hasonlít. Lloyd és Moran a zenekari árokban szenvedélyes, jól megkomponált, lírai zenét szólaltat meg, amelyek tökéletesen illenek a baletthez. Alonso King egy üzenetében arra kérte a magyar nézőket, legyenek nyitottak, akarják befogadni, amit látni fognak. A társulatra nagyon büszke San Francisco, megszerették az együttest. Izgatottan várjuk az Alonzo King LINES Ballet estjeit.
A profik után kanyarodjunk vissza a tánccal éppen ismerkedőkhöz. 2014-ben az önök kezdeményezésére indult el a Káva Kulturális Műhellyel és a Közép-Európa Táncszínházzal az első komplex táncszínházi nevelési program. Melyek az ifjúság elvarázsolását illető további terveik?
E. P.: Új műfajt teremtettünk a kortárs tánc és a színházi nevelés összekapcsolásával. Együttműködésünk első eredménye a Horda2 volt, amelytől januárban, a 60. előadás után búcsúztunk. Nagy siker a tavaly novemberben bemutatott Igaz történet alapján című előadásunk is, amely az általános iskolás korosztálynak szól, és a Horda2-höz hasonlóan ez is színházi játékra hívja a gyerekeket. Az együttműködést folytatjuk a Kávával és Duna Táncműhellyel, következő célunk a magyar néptánc bemutatása.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, ön részt vett a Kína és a közép-kelet-európai országok (CEECs) kulturális cserekapcsolatainak együttműködése érdekében megalakuló Táncunió létrehozásában is, amelynek célja Kína és a 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése. Ebben a feladatában hogy jelenik meg a tánc?
E. P.: Hiszek benne, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése fontos terület. Az együttműködés keretén belül minden évben találkoznak a 17 ország miniszterelnökei, 2017 novemberében Budapest adott otthont a találkozónak. A táncuniós megállapodás kézzelfogható eredményének pedig a budapestiek örülhettek, mert a Beijing Dance Academy (Pekingi Táncakadémia) táncosai tavaly, egy turné keretében bemutatott előadással tornádószerű sikert arattak. Ebben az évben a Fen Mo című előadásukkal, egy klasszikus kínai táncshow-val érkeznek hozzánk, amelyet február 3-án Százhalombattán, február 5-én pedig a Müpában láthat a magyar közönség.
A táncművészetért díj büszke birtokosát a hamarosan kezdődő Budapest Táncfesztiválról, valamint a táncos szakma új játszóhelyéről kérdeztük.
Szeretettel gratulálok, pályázatával másodszor is elnyerte a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatói pozícióját. Nem könnyű helyzetben vette át az ügyvezetést, kinevezése után durván egy évvel le kellett vezényelnie a színház kiköltözését várbeli otthonából, azóta befogadó színházakban táncolnak. Hamarosan elfoglalhatják új otthonukat, nyilván türelmetlenül várják a pillanatot.
E. P.: A Nemzeti Táncszínház a Millenáris Teátrum átépítésével megkapja új, saját játszóhelyét. Az épületet a táncművészeti előadások igényeire szabták, játszóhelyével egy időben az intézmény is megújul, modern, európai minőségű, a tradicionális és kortárs táncművészetet reprezentáló tánccentrum lesz. Táncfilmek, koprodukciók, gyerek- és ifjúsági nevelési programok, közösségi és gyerekprogramok színesítik majd a kínálatot. Olyan közösségi teret szeretnénk, ahova nemcsak akkor látogatnak el az emberek, ha jegyet váltottak az esti előadásra, hanem napközben is szívesen időznek egy kávé mellett valamelyik zugában. Minden héten ott vagyunk, és követjük az építkezés menetét. Türelmetlenül várjuk az átadást. A 2018/19-es évadot ott fogjuk kezdeni. Már látom magam előtt, ahogy a budai kulturális negyed megerősödik, ahol egymás mellett működik majd a Jurányi Ház, az Átrium, a Budai Vigadó és a Nemzeti Táncszínház.
A Nemzeti Táncszínház emblematikus rendezvénye a Budapest Táncfesztivál, amelyet idén február 20. és március 1. között rendeznek meg, ki mindenkit láthat a közönség?
E. P.: Egy évben egy nagy fesztivált szokunk rendezni, a Budapest Táncfesztivált, ám az idei év több szempontból is különleges lesz. Például a nagy sikerre való tekintettel újra látható lesz Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutatott Lajtha című előadásunk, amellyel Lajtha László 125. születésnapja előtt tisztelegtünk. Idén március 1-én ismét láthatja a közönség az előadást a Pesti Vigadóban. A rendező-koreográfus, Barta Dóra Lajtha László Capriccio című műve mellett a szerző személyét, életének nehézségeit is műve szövetébe szőtte. A címszerepben Katonka Zoltán látható, a Múzsa Jurák Bettina, Közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekara, Ménesi Gergely vezényletével. Az év másik különlegessége, hogy új színházunk megnyitását fesztivállal fogjuk ünnepelni.
[kep3]
A Budapest Táncfesztivál idén szemmel láthatóan a nagy hazai társulatok darabjait helyezte fókuszába.
E. P.: Valóban, február 20-án a Győri Balett két felvonásos, egész estés balettművel jelentkezik. Nagy fába vágták a fejszéjüket, Nathaniel Hawthorne amerikai író világhírű regényét A skarlát betűt adaptálták színpadra. A mű koreográfusa a társulat művészeti vezetője, a Harangozó-díjas Velekei László. A produkció elkészítésében olyan művészek vettek részt, mint Bozóki Mara díszlettervező, Velich Rita jelmeztervező és a nemzetközileg is elismert Yaron Abulafia fénytervező. Február 21-én a Miskolci Balett mutatja be Casablanca című darabját. A szintén világhírű, mi több, a világ legjobb filmjeként is számon tartott Casablanca cselekményében emberek hagyják el otthonaikat, mert menekülnek a háború, a szegénység elől. Február 23-án a Pécsi Balett lép fel a jól ismert, népmesei ihletésű A fából faragott királyfival. A darab témája több mint aktuális. Napjaikban, ha lehet, még nehezebb megtalálni a felszínes csillogás mögött rejlő értékes belső tartalmat. Bartók Béla zenéjére Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas rendező-koreográfus készített előadást. Március 1-én lesz a budapesti bemutatója a Szegedi Kortárs Balett Bernarda Alba háza című darabjának, melynek koreográfusa Juronics Tamás. Federico García Lorca drámája a hagyomány tiszteletének, illetve elutasításának következményeit mutatja meg. Az est következő darabja, az Exit az útkeresésről szól, koreográfusa Czár Gergely. A Michael Gordon zeneművére készült Tabula Rasa pedig életünk fordulópontjairól és arról szól, hogyan tudunk bizonyos helyzetek után új lapot nyitni. A darab koreográfiája Corneliu Ganea és a társulat munkája.
A február 25-i est címe Total Dance, a program pedig válogatás a Magyar Nemzeti Balett repertoárjából.
E. P.: A Magyar Nemzeti Balett a Total Dance című esten csatlakozik az ország négy sarkából érkező nagy hazai együttesek mellé. Az esten két koreográfus három koreográfiája lesz átható. Johan Inger és Jirí Kylián koreográfiái fontos helyet töltenek be a kortárs tánc nemzetközi világában. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel a Petite Mort című alkotásban, mellyel Jirí Kylián Mozart halálának 200. évfordulója előtt tisztelgett.
A fesztivál minden évben izgalmas külföldi művészeket is meghív a táncszerető közönség nagy örömére. Február 27-28-án az Alonzo King LINES Ballet mutatkozik be. Mit kell tudnunk róluk?
E. P.: A San Franciscóból érkező Alonzo King és társulata új színt, különleges élményt ígér. A 35 éve működő együttes még nem járt Magyarországon, nagyon várják a találkozást a magyar közönséggel. Számukra nem is annyira a tánc technikai része fontos, sokkal inkább a tánc őrült szeretete motiválja őket. Sokat dolgoznak együtt zenészekkel, együttesekkel, a természetes hangképek művészével, Bernie Krause-szal és a zeneszerző Richard Blackforddal. Krause negyven évig járta a világot mikrofonjával, amellyel felvételeket készített a Föld és a Föld teremtményeinek hangjairól. A táncosok mozdulatait többek között a kardszárnyú delfin és a levelibéka hangja kíséri. A Biophony (Biofónia) koreográfusa Alonzo King. A Sand (Homok) Alonzo King és az amerikai jazz nagyjai, Jason Moran és Charles Lloyd közti együttműködés eredménye. A Sand a LINES repertoárjának egyetlen másik balettjére sem hasonlít. Lloyd és Moran a zenekari árokban szenvedélyes, jól megkomponált, lírai zenét szólaltat meg, amelyek tökéletesen illenek a baletthez. Alonso King egy üzenetében arra kérte a magyar nézőket, legyenek nyitottak, akarják befogadni, amit látni fognak. A társulatra nagyon büszke San Francisco, megszerették az együttest. Izgatottan várjuk az Alonzo King LINES Ballet estjeit.
A profik után kanyarodjunk vissza a tánccal éppen ismerkedőkhöz. 2014-ben az önök kezdeményezésére indult el a Káva Kulturális Műhellyel és a Közép-Európa Táncszínházzal az első komplex táncszínházi nevelési program. Melyek az ifjúság elvarázsolását illető további terveik?
E. P.: Új műfajt teremtettünk a kortárs tánc és a színházi nevelés összekapcsolásával. Együttműködésünk első eredménye a Horda2 volt, amelytől januárban, a 60. előadás után búcsúztunk. Nagy siker a tavaly novemberben bemutatott Igaz történet alapján című előadásunk is, amely az általános iskolás korosztálynak szól, és a Horda2-höz hasonlóan ez is színházi játékra hívja a gyerekeket. Az együttműködést folytatjuk a Kávával és Duna Táncműhellyel, következő célunk a magyar néptánc bemutatása.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, ön részt vett a Kína és a közép-kelet-európai országok (CEECs) kulturális cserekapcsolatainak együttműködése érdekében megalakuló Táncunió létrehozásában is, amelynek célja Kína és a 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése. Ebben a feladatában hogy jelenik meg a tánc?
E. P.: Hiszek benne, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése fontos terület. Az együttműködés keretén belül minden évben találkoznak a 17 ország miniszterelnökei, 2017 novemberében Budapest adott otthont a találkozónak. A táncuniós megállapodás kézzelfogható eredményének pedig a budapestiek örülhettek, mert a Beijing Dance Academy (Pekingi Táncakadémia) táncosai tavaly, egy turné keretében bemutatott előadással tornádószerű sikert arattak. Ebben az évben a Fen Mo című előadásukkal, egy klasszikus kínai táncshow-val érkeznek hozzánk, amelyet február 3-án Százhalombattán, február 5-én pedig a Müpában láthat a magyar közönség.