2018. február 15. / Pavlovics Ágota
Szabó Magda születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve szép, szívhez szóló előadást készített az írónő Abigél című regényéből a Győri Nemzeti Színház. A darabot december 9-én mutatták be, azóta egyértelműen kiderült, hogy nagyon szereti a közönség, mert nem lehet rá jegyet
kapni. A Szabó Magda-regény első prózai színházi változatáról, az Abigélről, valamint az idén 35 éve bemutatott István, a király című rockoperáról a győri színház igazgatójával, mindkét darab rendezőjével, Forgács Péterrel beszélgettünk.
Miért kapta a színház 2017/18-as évada az örökzöldek mottót?
F. P.: Készítettem egy listát, azokról a darabokról, amelyeket eddig nem játszottunk Győrben. Minden darab, ami erre a listára került, örökzöld, ilyen például a Bolha a fülbe című vígjáték vagy a fővároson kívül vidéken is sok helyen bemutatott István, a király. Így lett az évad mottója az örökzöld.
Decemberben mutatták be Szabó Magda Abigél című regényének színpadi változatát. A regényből 1978-ban, Zsurzs Éva rendezésében készült tévéjáték, 2008-ban pedig a Kocsák Tibor, Somogyi Szilárd, Miklós Tibor szerzőhármas készített musicalt belőle, amelyet a Budapesti Operettszínházban mutattak be. Mit gondol, miért nem próbálkozott eddig senki színpadi adaptációval?
F. P.: A pontosság kedvéért, volt egy próbálkozás a Bánfalvy Stúdió részéről. Az Abigél hosszú és szerteágazó történet. Én nem tartok a hosszú és szerteágazó történetek megrendezésétől. Néhány éve Victor Hugo A nevető ember című, 600 oldalas regényéből, amelyet szintén Pozsgai Zsolt írt színpadra, rendeztem darabot. Visszatérve az Abigélre, nincs rá jegy, szeretik a nézők, jól sikerült.
Milyen gondolatok mentén adaptálták színpadra Pozsgai Zsolttal ezt a népszerű művet?
F. P.: Pozsgai Zsolt nagyon szépet írt a regényből. A cselekmény, a regény gondolatisága nem sérült. Meg lett bolondítva álomképekkel, Gina álmaiból olyan információkat tudunk meg, amiket színpadon nem lehetne elmondani, mert akkor éjfélig tartana az előadás. Érdekes zenék is vannak a darabban, az egyes jelenetek között a korszak klasszikussá vált énekesnője, Karády Katalin dalai csendülnek fel, egyedi feldolgozásban, amelyek jól passzolnak, hiszen a cselekmény és a dalok is 1941-1942-1943-ba visznek vissza bennünket.
Hogy találtak rá Dunai Csengére, a valamikori Ginára, vagyis Szerencsi Évára erősen emlékeztető színésznőre?
F. P.: Én találtam Dunai Csengét, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának hallgatóját. Valló Péter rendező kért egy fiatal lányt, amikor Gorkij Éjjeli menedékhely című művét rendezte nálunk, és Vidnyánszky Attila ajánlotta Csengét. Valló Péter is látta őt valamiben, mégis vakon választottam. Csenge zseniálisan játssza Ginát, nagyon tehetséges lány. Csankó Zoltán Vitay tábornok, Szina Kinga Zsuzsanna testvér, Posonyi Takács László Kőnig tanár úr, Agócs Judit Horn Mici szerepében látható. A koreográfus Kovács Gergely Csanád.
Áprilisban az István, a király című rockoperát mutatják be a Szörényi-Bródy szerzőpárostól, az ön rendezésében. Éppen idén lesz 35 éve, hogy bemutatták az azóta legendássá vált darabot, így Győrben jubileumi előadás születik majd.
F. P.: Minden évben bemutatunk egy zenés szuperprodukciót, tavaly a Borisz Paszternak regényéből készült Dr. Zsivágót mutattuk be, ennek a sornak a következő darabja lesz az István, a király.
Szörényi Levente az István, a király filmváltozatával finoman szólva sem volt elégedett, és a 2013-as szegedi előadás zenei színvonalával kapcsolatban is komoly kritikát fogalmazott meg. Hogy kapott szabad kezet a szerzőktől a darab színpadra állításához?
F. P.: Rosta Mari producer, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője jól ismer, Leventével is jó kapcsolatban vagyok. Mari azt mondta, nem szól bele a munkámba, tudja, hogy nem fogok elrugaszkodni a valóságtól. Nem akarok újat csinálni, amit érzek, azt csinálom meg. Ahogy az Abigélnél, úgy az Istvánnál is Kovács Gergely Csanád készíti a koreográfiát. Azt tudom, hogy lesz a színpadon valami, ami folyamatosan épül, egyszer csak felépül, és büszkék vagyunk rá. A mi országunk.
A szereposztásról megtudhatunk valamit?
F. P.: Nem szeretnék neveket mondani, de azt igen, hogy a szereplőket magas szintű énektudás jellemzi, ők már énekeltek Jézus Krisztust, Mária Magdolnát. A szereplők, ahogy nálunk szokás, nagyzenekarral, kórussal és tánckarral adják elő a darabot.
A győri színház színpada óriási, ami remek a győri nézők szempontjából, de akadály, ha a produkciót máshol is szeretnék bemutatni.
F. P.: Technikailag nem férnek be sehova a darabjaink. Budapesten is csak a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház játszik olyan nagyszabású előadásokat, mint mi. Február 26-án a Nemzeti Színház fog vendégszerepelni nálunk Szilágyi Andor Tóth Ilonka című művével, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett, az egyeztetés során Attila azt mondta, végre van egy színpad, ahol elférünk.
kapni. A Szabó Magda-regény első prózai színházi változatáról, az Abigélről, valamint az idén 35 éve bemutatott István, a király című rockoperáról a győri színház igazgatójával, mindkét darab rendezőjével, Forgács Péterrel beszélgettünk.
Miért kapta a színház 2017/18-as évada az örökzöldek mottót?
F. P.: Készítettem egy listát, azokról a darabokról, amelyeket eddig nem játszottunk Győrben. Minden darab, ami erre a listára került, örökzöld, ilyen például a Bolha a fülbe című vígjáték vagy a fővároson kívül vidéken is sok helyen bemutatott István, a király. Így lett az évad mottója az örökzöld.
Decemberben mutatták be Szabó Magda Abigél című regényének színpadi változatát. A regényből 1978-ban, Zsurzs Éva rendezésében készült tévéjáték, 2008-ban pedig a Kocsák Tibor, Somogyi Szilárd, Miklós Tibor szerzőhármas készített musicalt belőle, amelyet a Budapesti Operettszínházban mutattak be. Mit gondol, miért nem próbálkozott eddig senki színpadi adaptációval?
F. P.: A pontosság kedvéért, volt egy próbálkozás a Bánfalvy Stúdió részéről. Az Abigél hosszú és szerteágazó történet. Én nem tartok a hosszú és szerteágazó történetek megrendezésétől. Néhány éve Victor Hugo A nevető ember című, 600 oldalas regényéből, amelyet szintén Pozsgai Zsolt írt színpadra, rendeztem darabot. Visszatérve az Abigélre, nincs rá jegy, szeretik a nézők, jól sikerült.
Milyen gondolatok mentén adaptálták színpadra Pozsgai Zsolttal ezt a népszerű művet?
F. P.: Pozsgai Zsolt nagyon szépet írt a regényből. A cselekmény, a regény gondolatisága nem sérült. Meg lett bolondítva álomképekkel, Gina álmaiból olyan információkat tudunk meg, amiket színpadon nem lehetne elmondani, mert akkor éjfélig tartana az előadás. Érdekes zenék is vannak a darabban, az egyes jelenetek között a korszak klasszikussá vált énekesnője, Karády Katalin dalai csendülnek fel, egyedi feldolgozásban, amelyek jól passzolnak, hiszen a cselekmény és a dalok is 1941-1942-1943-ba visznek vissza bennünket.
Hogy találtak rá Dunai Csengére, a valamikori Ginára, vagyis Szerencsi Évára erősen emlékeztető színésznőre?
F. P.: Én találtam Dunai Csengét, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának hallgatóját. Valló Péter rendező kért egy fiatal lányt, amikor Gorkij Éjjeli menedékhely című művét rendezte nálunk, és Vidnyánszky Attila ajánlotta Csengét. Valló Péter is látta őt valamiben, mégis vakon választottam. Csenge zseniálisan játssza Ginát, nagyon tehetséges lány. Csankó Zoltán Vitay tábornok, Szina Kinga Zsuzsanna testvér, Posonyi Takács László Kőnig tanár úr, Agócs Judit Horn Mici szerepében látható. A koreográfus Kovács Gergely Csanád.
Áprilisban az István, a király című rockoperát mutatják be a Szörényi-Bródy szerzőpárostól, az ön rendezésében. Éppen idén lesz 35 éve, hogy bemutatták az azóta legendássá vált darabot, így Győrben jubileumi előadás születik majd.
F. P.: Minden évben bemutatunk egy zenés szuperprodukciót, tavaly a Borisz Paszternak regényéből készült Dr. Zsivágót mutattuk be, ennek a sornak a következő darabja lesz az István, a király.
Szörényi Levente az István, a király filmváltozatával finoman szólva sem volt elégedett, és a 2013-as szegedi előadás zenei színvonalával kapcsolatban is komoly kritikát fogalmazott meg. Hogy kapott szabad kezet a szerzőktől a darab színpadra állításához?
F. P.: Rosta Mari producer, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője jól ismer, Leventével is jó kapcsolatban vagyok. Mari azt mondta, nem szól bele a munkámba, tudja, hogy nem fogok elrugaszkodni a valóságtól. Nem akarok újat csinálni, amit érzek, azt csinálom meg. Ahogy az Abigélnél, úgy az Istvánnál is Kovács Gergely Csanád készíti a koreográfiát. Azt tudom, hogy lesz a színpadon valami, ami folyamatosan épül, egyszer csak felépül, és büszkék vagyunk rá. A mi országunk.
A szereposztásról megtudhatunk valamit?
F. P.: Nem szeretnék neveket mondani, de azt igen, hogy a szereplőket magas szintű énektudás jellemzi, ők már énekeltek Jézus Krisztust, Mária Magdolnát. A szereplők, ahogy nálunk szokás, nagyzenekarral, kórussal és tánckarral adják elő a darabot.
A győri színház színpada óriási, ami remek a győri nézők szempontjából, de akadály, ha a produkciót máshol is szeretnék bemutatni.
F. P.: Technikailag nem férnek be sehova a darabjaink. Budapesten is csak a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház játszik olyan nagyszabású előadásokat, mint mi. Február 26-án a Nemzeti Színház fog vendégszerepelni nálunk Szilágyi Andor Tóth Ilonka című művével, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett, az egyeztetés során Attila azt mondta, végre van egy színpad, ahol elférünk.