A házasság alfája és ómegája
2018. június 22. / Jónás Ágnes

Vajon életben tartható-e egy több évtizedes kapcsolat, felfedezhetők-e még egymásban az értékek, vagy esetleg könnyebb különválni, és önmagunkat újraépítve egy rögösebb útra lépni? – ezeket a kérdéseket is feszegeti Florian Zeller 2016-os drámája. Az Ördög Tamás által rendezett
A kulisszák mögött című négyszereplős vígjátékot először április 27-én Szentendrén, majd április 29-én a Rózsavölgyi Szalonban mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A darab mélyrétegeiről a férjet alakító Kardos Róberttel beszélgettünk.

„Korunk legizgalmasabb új színpadi szerzője” – így méltatta a The Guardian Florian Zeller francia írót. Ön szerint mitől izgalmas és egyedi A kulisszák mögött, és miből bontakozik ki a konfliktus a szereplők között?
K. R.: A kulisszák mögött szórakoztató vígjáték, amelynek sze­ren­csé­re komoly mondanivalója és mélysége is van, szarkazmus és önirónia formájában jelennek meg a legfájdalmasabb felismerések. Két pár életébe nyerhetnek bepillantást a nézők: Isabelle (Spolarics Andrea) és az általam játszott Daniel évtizedek óta házasok, hozzájuk érkezik vacsorára régi barátjuk, a frissen elvált, magát boldognak valló Patrick (Vasvári Csaba) és új, húszéves barátnője, Emma (Sztarenki Dóra). A vacsora alaposan felbolygatja Danielék életét – Patrick válása tükröt tart eléjük, gondolatokat indít el bennük, szembesülnek saját kap­cso­la­tuk hibáival, egy alapvetően jó házasság kérdőjeleződik meg. Mindketten érzik, hogy házasságuk az évtizedek alatt megfáradt, belekényelmesedtek a hétköznapokba. Az előadás különlegessége, hogy a belső monológok kihallatszanak a szereplők életéből, vagyis a nézők hallhatják a szereplők ki nem mondott gondolatait, beleláthatnak a fejekbe, direkt és indirekt módon is zajlik tehát „párbeszéd” a nézőkkel – a humor forrását is ez adja.

Említette, hogy szerencsére komoly mondanivaló bújik meg a vígjátéki felszín alatt…
K. R.: Igen, számos kérdés vetődik fel házasságról, barátságról, elfojtott vágyakról, emberi kapcsolatokról, a kommunikáció fontosságáról, hűségről és megcsalásról. Mi a könnyebb? A saját érdekeinket szem előtt tartva kilépni egy húsz éven át tartó kapcsolatból, vagy megpróbálni összetartani egy több évtizedes házasságot, s újra felfedezni a másikban és önmagunkban az értéket? – ilyen gondolatok is terítékre kerülnek.

Milyen férfi Daniel, és miféle elfojtások munkálnak benne?
K. R.: Ő egy teljesen átlagos értelmiségi férfi, semmi forradalmi nincs benne. Szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál, jó ideje elfogadta a kialakult életét, kissé vívódó, kissé határozatlan, de azért legbelül forrnak benne vágyak, feszítik az indulatok, amelyeket szeretne kifejezésre juttatni. Tulajdonképpen bármelyikünk lehetne. Óriási könnyebbség, hogy Spolarics Andrea játssza a feleségemet, a Bárka Színházban annak idején számos előadásban voltunk partnerek, többször alakítottunk házaspárt. Inspirációt és biztonságot is jelent, hogy ismerjük egymás rezdüléseit.

Ön szerint mi a jól működő, ki nem üresedő kapcsolat vagy házasság alappillére?
K. R.: A szerelem és a szeretet. Ez a kettő lehet a kapcsolatok és a házasság alfája, ómegája. Mindemellett az embernek igenis érdemes kibeszélnie magából a problémáit és az örömeit, érdeklődéssel kell a másik felé fordulni, de tudni kell azt is, hogy mikor nem szabad kifejezésre juttatni a bennünk motoszkáló gondolatokat. Ügyesen kell balanszírozni beszéd és hallgatás között.