2018. július 28. / P. Á.
Nagyszülei a páratlan tehetségéről és emberségéről ismert Járdányi Pál zeneszerző, kutató, tanár és Devescovi Erzsébet hárfaművész, édesanyja Járdányi Zsófia hegedűművész, édesapja Lukácsházi István nagybőgős, bátyja, Pál zongorista, ő pedig csellista. Lukácsházi Györggyel, a
Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusával pályájáról, tanárairól, az élő koncertek varázsáról, valamint 55. születésnapját ünneplő zenekara közelgő koncertjeiről beszélgettünk.
Művészcsaládba született, kiváló muzsikusok veszik körül születése óta. Miért, hogy a szülei mégsem akarták, hogy zenész legyen?
L. Gy.: Könnyebb életet szántak nekünk, nem szerették volna, hogy zenei pályára menjünk, persze beírattak bennünket zenét tanulni már az óvodában. Így később aztán gimnáziumba jártam, délutánonként pedig a Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol a néhány hónapja elhunyt Szilvásy László növendéke voltam. Amikor befejeztem a gimnáziumot, még mindig nehéz döntés előtt álltam: polgári foglalkozást válasszak, vagy a zene mellett kötelezzem el magam? Egy ideig párhuzamosan tanultam két szakon, a Corvinus Egyetemre és a Zeneakadémiára is jártam. Végül – többek között – a zeneakadémiai tanáraim hatására a zene mellett döntöttem. Óvodás koromtól egészen a diplomáig a legkiválóbb mesterektől – alapfokon Lovik Katalintól, később a már említett Szilvásy Lászlótól, majd Kertész Ottótól, Rolla Jánostól és Hargitai Gézától – tanulhattam. Amióta tanítok a XIII. kerületi zeneiskolában, egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy az egyéni hangszeres oktatásban kiemelt szerepük van a tanároknak.
Ön a szokásosnál előbb, már ötévesen elkezdett csellózni tanulni, miért?
L. Gy.: A szüleim döntése volt, már kisgyerekként is nagyobb voltam a kortársaimnál, és a kezemet látva úgy vélték, a megfelelő hangszer számomra a cselló lesz.
Melyik készítő, gyártó hangszerét használja?
L. Gy.: A zeneakadémiai éveim közepe óta egy 1935-ben, Spiegel János által készített csellón játszom, és nagyon szeretem. Teljes mértékben kiszolgál a próbákon és a koncerteken.
Mikor és hogy került a Liszt Ferenc Kamarazenekarba?
L. Gy.: Amikor befejeztem a Zeneakadémiát és a pedagógus diplomát adó mesterképzésen vettem részt, felvettek a MÁV Szimfonikusokhoz. Ezzel egy időben meghívást kaptam tanáromtól, Kertész Ottótól a Liszt Ferenc Kamarazenekarba. Szinte csak pillanatokat töltöttem a MÁV zenekaránál, 2015 eleje óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja vagyok. Korábban szerepeltem már náluk kisegítőként, több tanárom is játszik a zenekarban, úgyhogy ismertük egymást. Hála istennek egy évet dolgozhattam a karizmatikus Rolla Jánossal is.
Idén 55. születésnapjához érkezett a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a jubileumi évben is nagyszerű szólistákkal muzsikáltak. Említene néhányat?
L. Gy.: Márciusban David Fray zongoraművésszel, áprilisban Maxim Vengerovval és Emnanuel Pahud-vel, májusban Kelemen Barnabás hegedűművésszel, júniusban az Isztambul Fesztiválon Mischa Maisky csellóművésszel koncerteztünk, ami a szezon szép megkoronázása volt. Élőben hallani ezeket a külföldi, illetve magyar művészeket óriási élmény. Testközelből látni, érzékelni a zsenialitást, a kiváló zenei és hangszertechnikai képességeket piros betűs ünnep számomra. Mischa Maisky is sokkal mélyebb benyomást tett rám a koncerten, mint amikor a felvételeit hallgatom. Manapság a legnagyobb előadók is percek alatt elérhetők az interneten, ezért kicsit elkényelmesedtünk, de minden koncert azt mutatja, hogy az élő zene varázsa nem pótolható felvételekkel.
Itthon mikor és hol hallhatjuk önöket?
L. Gy.: Otthonunkban, az Óbudai Társaskörben július 23-án Rota, Hummel, Couperin és Piazzolla műveit játsszuk. Szólózni fog Izsák Ilona, a zenekar brácsaművésznője, továbbá Horváth Róbert, Kovács Attila, Hutás Gergely és Tfirst Péter. Ez a nyári este is piros betűs ünnep számomra, mert a Couperin-mű szólistája Kertész Ottó csellóművész lesz. Július 26-án első alkalommal fogunk muzsikálni a Művészetek Völgyében, Kapolcson. Rögtön két előadást hallhat a közönség. A délutáni műsort Vivaldi, Hacsaturján, Csajkovszkij, Grieg és Brahms örökzöldjei adják. Az esti koncerten Szirtes Edina Mókussal fogunk kicsit kikacsintani a komfortzónánkból. Augusztus 12-én, ahogy a fesztivál indulása óta minden évben, a Zempléni Fesztiválon, Sárospatakon, a Rákóczi-vár udvarán fogunk játszani. Az est műsora Haydn és Mozart műveiből áll majd, a szólista Zempléni Szabolcs kürtművész lesz. A következő nem hazai koncertünk Sárospatak után Franciaországban a Festival de Bergeracon lesz, ahol Grieg-, Bach-, Csajkovszkij-, Brahms-műveket fogunk játszani a szólista Louise Chisson brácsaművész lesz.
Szeptember 30-án indul Zeneakadémiai bérletsorozatuk a Zeneakadémia Nagytermében, ejtsünk ezekről a hangversenyekről is néhány szót.
L. Gy.: A 2018/19-es évad Zeneakadémia bérletének estjei a hegedű köré épülnek, és szokás szerint minden vendégünk magas szakmai minőséget képviselő szólista lesz. Az első koncert szólistája Baráti Kristóf hegedűművész, jó barátunk lesz, aki ezen az esten vezényelni is fog. Január 24-én Cosima Soulez-Larivière hegedűművész, a tavalyi Bartók Hegedűverseny győztese lesz a vendégünk. Március 9-én a szólista a hazai és külföldi koncerttermek folyamatosan ünnepelt sztárja, Lendvay József hegedűművész. Május 25-én Weiner, Górecki, Debussy műveit Agata Szymczewska hegedűművésszel játsszuk.
Kiváló muzsikusokat említett, akik játéka piros betűs ünneppé teszi a koncerteket. Ha a legkedvesebb zeneszerzőjét kell megneveznie, kit mond? Hát a legnagyszerűbb csellista ki az ön számára?
L. Gy.: Ha csak egy nevet mondhatok, akkor Johann Sebastian Bach. Ha nyolc órán át gyakoroljuk Bach műveit, akkor is élvezem, akár játszom, akár hallgatom, különlegesen jó érzéseket vált ki belőlem. Ami pedig a példaképeket illeti, Pablo Casals az etalon, ő mindannyiunk dédapja.
Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusával pályájáról, tanárairól, az élő koncertek varázsáról, valamint 55. születésnapját ünneplő zenekara közelgő koncertjeiről beszélgettünk.
Művészcsaládba született, kiváló muzsikusok veszik körül születése óta. Miért, hogy a szülei mégsem akarták, hogy zenész legyen?
L. Gy.: Könnyebb életet szántak nekünk, nem szerették volna, hogy zenei pályára menjünk, persze beírattak bennünket zenét tanulni már az óvodában. Így később aztán gimnáziumba jártam, délutánonként pedig a Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol a néhány hónapja elhunyt Szilvásy László növendéke voltam. Amikor befejeztem a gimnáziumot, még mindig nehéz döntés előtt álltam: polgári foglalkozást válasszak, vagy a zene mellett kötelezzem el magam? Egy ideig párhuzamosan tanultam két szakon, a Corvinus Egyetemre és a Zeneakadémiára is jártam. Végül – többek között – a zeneakadémiai tanáraim hatására a zene mellett döntöttem. Óvodás koromtól egészen a diplomáig a legkiválóbb mesterektől – alapfokon Lovik Katalintól, később a már említett Szilvásy Lászlótól, majd Kertész Ottótól, Rolla Jánostól és Hargitai Gézától – tanulhattam. Amióta tanítok a XIII. kerületi zeneiskolában, egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy az egyéni hangszeres oktatásban kiemelt szerepük van a tanároknak.
Ön a szokásosnál előbb, már ötévesen elkezdett csellózni tanulni, miért?
L. Gy.: A szüleim döntése volt, már kisgyerekként is nagyobb voltam a kortársaimnál, és a kezemet látva úgy vélték, a megfelelő hangszer számomra a cselló lesz.
Melyik készítő, gyártó hangszerét használja?
L. Gy.: A zeneakadémiai éveim közepe óta egy 1935-ben, Spiegel János által készített csellón játszom, és nagyon szeretem. Teljes mértékben kiszolgál a próbákon és a koncerteken.
Mikor és hogy került a Liszt Ferenc Kamarazenekarba?
L. Gy.: Amikor befejeztem a Zeneakadémiát és a pedagógus diplomát adó mesterképzésen vettem részt, felvettek a MÁV Szimfonikusokhoz. Ezzel egy időben meghívást kaptam tanáromtól, Kertész Ottótól a Liszt Ferenc Kamarazenekarba. Szinte csak pillanatokat töltöttem a MÁV zenekaránál, 2015 eleje óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja vagyok. Korábban szerepeltem már náluk kisegítőként, több tanárom is játszik a zenekarban, úgyhogy ismertük egymást. Hála istennek egy évet dolgozhattam a karizmatikus Rolla Jánossal is.
Idén 55. születésnapjához érkezett a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a jubileumi évben is nagyszerű szólistákkal muzsikáltak. Említene néhányat?
L. Gy.: Márciusban David Fray zongoraművésszel, áprilisban Maxim Vengerovval és Emnanuel Pahud-vel, májusban Kelemen Barnabás hegedűművésszel, júniusban az Isztambul Fesztiválon Mischa Maisky csellóművésszel koncerteztünk, ami a szezon szép megkoronázása volt. Élőben hallani ezeket a külföldi, illetve magyar művészeket óriási élmény. Testközelből látni, érzékelni a zsenialitást, a kiváló zenei és hangszertechnikai képességeket piros betűs ünnep számomra. Mischa Maisky is sokkal mélyebb benyomást tett rám a koncerten, mint amikor a felvételeit hallgatom. Manapság a legnagyobb előadók is percek alatt elérhetők az interneten, ezért kicsit elkényelmesedtünk, de minden koncert azt mutatja, hogy az élő zene varázsa nem pótolható felvételekkel.
Itthon mikor és hol hallhatjuk önöket?
L. Gy.: Otthonunkban, az Óbudai Társaskörben július 23-án Rota, Hummel, Couperin és Piazzolla műveit játsszuk. Szólózni fog Izsák Ilona, a zenekar brácsaművésznője, továbbá Horváth Róbert, Kovács Attila, Hutás Gergely és Tfirst Péter. Ez a nyári este is piros betűs ünnep számomra, mert a Couperin-mű szólistája Kertész Ottó csellóművész lesz. Július 26-án első alkalommal fogunk muzsikálni a Művészetek Völgyében, Kapolcson. Rögtön két előadást hallhat a közönség. A délutáni műsort Vivaldi, Hacsaturján, Csajkovszkij, Grieg és Brahms örökzöldjei adják. Az esti koncerten Szirtes Edina Mókussal fogunk kicsit kikacsintani a komfortzónánkból. Augusztus 12-én, ahogy a fesztivál indulása óta minden évben, a Zempléni Fesztiválon, Sárospatakon, a Rákóczi-vár udvarán fogunk játszani. Az est műsora Haydn és Mozart műveiből áll majd, a szólista Zempléni Szabolcs kürtművész lesz. A következő nem hazai koncertünk Sárospatak után Franciaországban a Festival de Bergeracon lesz, ahol Grieg-, Bach-, Csajkovszkij-, Brahms-műveket fogunk játszani a szólista Louise Chisson brácsaművész lesz.
Szeptember 30-án indul Zeneakadémiai bérletsorozatuk a Zeneakadémia Nagytermében, ejtsünk ezekről a hangversenyekről is néhány szót.
L. Gy.: A 2018/19-es évad Zeneakadémia bérletének estjei a hegedű köré épülnek, és szokás szerint minden vendégünk magas szakmai minőséget képviselő szólista lesz. Az első koncert szólistája Baráti Kristóf hegedűművész, jó barátunk lesz, aki ezen az esten vezényelni is fog. Január 24-én Cosima Soulez-Larivière hegedűművész, a tavalyi Bartók Hegedűverseny győztese lesz a vendégünk. Március 9-én a szólista a hazai és külföldi koncerttermek folyamatosan ünnepelt sztárja, Lendvay József hegedűművész. Május 25-én Weiner, Górecki, Debussy műveit Agata Szymczewska hegedűművésszel játsszuk.
Kiváló muzsikusokat említett, akik játéka piros betűs ünneppé teszi a koncerteket. Ha a legkedvesebb zeneszerzőjét kell megneveznie, kit mond? Hát a legnagyszerűbb csellista ki az ön számára?
L. Gy.: Ha csak egy nevet mondhatok, akkor Johann Sebastian Bach. Ha nyolc órán át gyakoroljuk Bach műveit, akkor is élvezem, akár játszom, akár hallgatom, különlegesen jó érzéseket vált ki belőlem. Ami pedig a példaképeket illeti, Pablo Casals az etalon, ő mindannyiunk dédapja.