2018. július 28. / Pavlovics Ágota
Kovács Géza 2017 márciusa óta a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezető igazgatója, ahová a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatói székét 22 év után hátrahagyva érkezett. A nemzetközi zenei életben is jól ismert szakember a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének
elnöke, az Európai Előadó-művészeti Szövetség (PEARLE) elnöke, a Nemzetközi Előadó-művészeti Társaság (ISPA) igazgatótanácsának volt tagja. A Bánffy Miklós-díjas, Patrick Hayes-díjas, napjait mindig rövid zongorázással kezdő szakemberrel az európai közszolgálati műsorszórók helyzetének változásairól, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának 75. születésnapjáról, valamint a rádió művészeti együtteseivel kapcsolatos újdonságokról beszélgettünk.
Jó ideig rengett a föld a rádiózenekarok és énekkarok alatt, nem volt ez másként a magyar közszolgálati rádió művészeti együtteseivel sem. Ön hogy látja ezt a folyamatot?
K. G.: Úgy is, mint szakmabeli, később mint a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke a 80-as évek közepétől szomorúan láttam, mi történik a közmédiumok zenei együtteseivel. A hangrögzítési és sugárzási technika gyors fejlődése miatt a puszta létük is megkérdőjeleződött. Nem magyar jelenségről beszélek, a változás számos fejlett országot érintett, például a ZDF német közszolgálati televíziót, Európa legnagyobb közszolgálati műsorszóróját vagy az olasz RAI-t, amely Európa ötödik legnagyobb televízió társasága. Azt a válságot, ami végigsöpört a világon az ezredforduló táján, a legtöbb rádiózenekar és -énekkar megsínylette, de azóta már szinte mind talpra álltak, és kiválóan működnek. A 2000-es évek elejére a Magyar Rádió zenei együttesei is súlyos helyzetbe kerültek, attól féltünk, hogy megszűnnek. Ezt a folyamatot kívánta megfordítani a hazai zenei élet nagyszerű képviselőinek (Kocsis Zoltán, Kovács János, Vásáry Tamás és több más jelentős művész) kormányhoz írt levele, melyben segítségüket kérték. 2016-ban a kormány bizottságot állított fel, és megkezdődött a fejlesztés, aminek éppen az elejére érkeztem, 2017 márciusában. Azt szeretném, ha méltó körülmények között újra felvirágoznának a Magyar Rádió nagyszerű zenei együttesei. Most úgy látom, lehetőség van erre, mert a kormány évekre garantálja a támogatásunkat.
Milyen helyzetben találta a zenei együtteseket, melyek voltak a fejlesztés első lépései?
K. G.: A zenekar hangszerparkja drámain elöregedett, így közel 60 új hangszert vásároltunk. Különösen a fúvós és ütőhangszerek szorultak cserére, de vonós hangszerekre is szükség volt. Az elmúlt évek műsorait végignézve azt láttam, hogy hetekig nem volt munkájuk az együtteseknek, és a velük fellépő vendégművészek sem voltak mindig az együttesekhez méltóak. A most záruló évadról elmondható, hogy sok jelentős művész lépett fel az együttesekkel, a következő évadról pedig már az, hogy sztárok fognak érkezni a Magyar Rádió Művészeti Együtteseihez. Az új alapok azt szolgálják, hogy a Magyar Rádió Művészeti Együttesei újra bekerüljenek a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 75. születésnapjához érkezett. Mivel ünnepelnek?
K. G.: Dohnányi Ernő, a Magyar Rádió főzeneigazgatója kezdeményezésére 1943 őszén alakult meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Ez előtt a fontos dátum előtt tisztelgünk 2018. október 9-én a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás főzeneigazgató és Kovács János vezető karmester vezényletével Liszt, Dohnányi, Kodály és Bartók művei hangzanak majd el. A zenekarhoz csatlakozik a Magyar Rádió Énekkara, a szólista Ránki Dezső lesz. Az évforduló jó alkalom arra is, hogy nemzetközi konferenciát szervezzünk az európai rádiózenekarok igazgatóinak meghívásával. Az eseményen megbeszéljük, melyek azok az utak, amelyekre nem szabad rálépnünk, mert kudarchoz vezettek, megvitathatjuk, melyek a legjobb megoldások, tanulhatunk egymástól. A konferencia remek lehetőség arra is, hogy a Magyar Rádió együttesei széles nemzetközi szakmai nyilvánosság előtt mutassák meg művészi kvalitásaikat. Erre a 2018. november 8-i hangverseny szolgál majd, ahol Lully Te Deuma és Berlioz Te Deuma hangzik el a Müpában. Berlioz monumentális művében vendégegyüttesek csatlakoznak a Rádiózenekarhoz és a rádió másik két művészegyütteséhez, ami azt jelenti, hogy közel 400 előadó közös produkciójában gyönyörködhetünk.
Milyen újdonságokról számolhat még be?
K. G.: Megújult az évadfüzetünk, esztétikus és informatív lett, www.radiomusic.hu néven elindult az együttesek új honlapja, ahol friss információk olvashatók az együttesek koncertjeiről, a muzsikusokról és az együttesekkel kapcsolatos fontos eseményekről. Ilyen például a Magyar Rádió Gyermekkórusának és Leánykarának erdélyi hangversenykörútja, melynek keretében május végén Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Zilah templomaiban adtak koncertet. Megható élmény volt számukra, hogy találkozhattak Csiky Boldizsár zeneszerzővel abban a marosvásárhelyi templomban, ahol a zeneszerző édesapja lelkész volt. Újdonság, ám igazából hagyományukhoz térnek vissza a zenei együttesek, amikor a legendás 6-os stúdióban ismét koncerteket adnak. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a zenekar számos írásos meghívást kapott Európa és Ázsia országaiból. Fontos eredménynek tartom, hogy januárban megkezdte munkáját a Z-felvételek készítését segítő új Zenei Lektorátus, amely páratlan missziót teljesít. A lektorátus szerepe röviden az, hogy ne sikkadjanak el a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai. A felvételek lehetőség szerint a szerzők jelenlétében, különös műgonddal készülnek javarészt együtteseink közreműködésével.
Nem kevés, ahova eljutott kicsit több mint egy év alatt, de nyilván maradt bőven megoldásra váró feladata.
K. G.: Sok van ezekből is, itt van mindjárt az említett 6-os stúdió, amely felújításra szorul. Az együttesek tagjainak a bérezése elmarad a többi hazai együttes bérezésétől. Döntés kell, hogy szülessen a székházunk sorsáról is, amely egyelőre nem ismert előttünk, de remélem, hogy zenei együtteseink számára kedvező lesz.
elnöke, az Európai Előadó-művészeti Szövetség (PEARLE) elnöke, a Nemzetközi Előadó-művészeti Társaság (ISPA) igazgatótanácsának volt tagja. A Bánffy Miklós-díjas, Patrick Hayes-díjas, napjait mindig rövid zongorázással kezdő szakemberrel az európai közszolgálati műsorszórók helyzetének változásairól, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának 75. születésnapjáról, valamint a rádió művészeti együtteseivel kapcsolatos újdonságokról beszélgettünk.
Jó ideig rengett a föld a rádiózenekarok és énekkarok alatt, nem volt ez másként a magyar közszolgálati rádió művészeti együtteseivel sem. Ön hogy látja ezt a folyamatot?
K. G.: Úgy is, mint szakmabeli, később mint a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke a 80-as évek közepétől szomorúan láttam, mi történik a közmédiumok zenei együtteseivel. A hangrögzítési és sugárzási technika gyors fejlődése miatt a puszta létük is megkérdőjeleződött. Nem magyar jelenségről beszélek, a változás számos fejlett országot érintett, például a ZDF német közszolgálati televíziót, Európa legnagyobb közszolgálati műsorszóróját vagy az olasz RAI-t, amely Európa ötödik legnagyobb televízió társasága. Azt a válságot, ami végigsöpört a világon az ezredforduló táján, a legtöbb rádiózenekar és -énekkar megsínylette, de azóta már szinte mind talpra álltak, és kiválóan működnek. A 2000-es évek elejére a Magyar Rádió zenei együttesei is súlyos helyzetbe kerültek, attól féltünk, hogy megszűnnek. Ezt a folyamatot kívánta megfordítani a hazai zenei élet nagyszerű képviselőinek (Kocsis Zoltán, Kovács János, Vásáry Tamás és több más jelentős művész) kormányhoz írt levele, melyben segítségüket kérték. 2016-ban a kormány bizottságot állított fel, és megkezdődött a fejlesztés, aminek éppen az elejére érkeztem, 2017 márciusában. Azt szeretném, ha méltó körülmények között újra felvirágoznának a Magyar Rádió nagyszerű zenei együttesei. Most úgy látom, lehetőség van erre, mert a kormány évekre garantálja a támogatásunkat.
Milyen helyzetben találta a zenei együtteseket, melyek voltak a fejlesztés első lépései?
K. G.: A zenekar hangszerparkja drámain elöregedett, így közel 60 új hangszert vásároltunk. Különösen a fúvós és ütőhangszerek szorultak cserére, de vonós hangszerekre is szükség volt. Az elmúlt évek műsorait végignézve azt láttam, hogy hetekig nem volt munkájuk az együtteseknek, és a velük fellépő vendégművészek sem voltak mindig az együttesekhez méltóak. A most záruló évadról elmondható, hogy sok jelentős művész lépett fel az együttesekkel, a következő évadról pedig már az, hogy sztárok fognak érkezni a Magyar Rádió Művészeti Együtteseihez. Az új alapok azt szolgálják, hogy a Magyar Rádió Művészeti Együttesei újra bekerüljenek a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 75. születésnapjához érkezett. Mivel ünnepelnek?
K. G.: Dohnányi Ernő, a Magyar Rádió főzeneigazgatója kezdeményezésére 1943 őszén alakult meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Ez előtt a fontos dátum előtt tisztelgünk 2018. október 9-én a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás főzeneigazgató és Kovács János vezető karmester vezényletével Liszt, Dohnányi, Kodály és Bartók művei hangzanak majd el. A zenekarhoz csatlakozik a Magyar Rádió Énekkara, a szólista Ránki Dezső lesz. Az évforduló jó alkalom arra is, hogy nemzetközi konferenciát szervezzünk az európai rádiózenekarok igazgatóinak meghívásával. Az eseményen megbeszéljük, melyek azok az utak, amelyekre nem szabad rálépnünk, mert kudarchoz vezettek, megvitathatjuk, melyek a legjobb megoldások, tanulhatunk egymástól. A konferencia remek lehetőség arra is, hogy a Magyar Rádió együttesei széles nemzetközi szakmai nyilvánosság előtt mutassák meg művészi kvalitásaikat. Erre a 2018. november 8-i hangverseny szolgál majd, ahol Lully Te Deuma és Berlioz Te Deuma hangzik el a Müpában. Berlioz monumentális művében vendégegyüttesek csatlakoznak a Rádiózenekarhoz és a rádió másik két művészegyütteséhez, ami azt jelenti, hogy közel 400 előadó közös produkciójában gyönyörködhetünk.
Milyen újdonságokról számolhat még be?
K. G.: Megújult az évadfüzetünk, esztétikus és informatív lett, www.radiomusic.hu néven elindult az együttesek új honlapja, ahol friss információk olvashatók az együttesek koncertjeiről, a muzsikusokról és az együttesekkel kapcsolatos fontos eseményekről. Ilyen például a Magyar Rádió Gyermekkórusának és Leánykarának erdélyi hangversenykörútja, melynek keretében május végén Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Zilah templomaiban adtak koncertet. Megható élmény volt számukra, hogy találkozhattak Csiky Boldizsár zeneszerzővel abban a marosvásárhelyi templomban, ahol a zeneszerző édesapja lelkész volt. Újdonság, ám igazából hagyományukhoz térnek vissza a zenei együttesek, amikor a legendás 6-os stúdióban ismét koncerteket adnak. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a zenekar számos írásos meghívást kapott Európa és Ázsia országaiból. Fontos eredménynek tartom, hogy januárban megkezdte munkáját a Z-felvételek készítését segítő új Zenei Lektorátus, amely páratlan missziót teljesít. A lektorátus szerepe röviden az, hogy ne sikkadjanak el a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai. A felvételek lehetőség szerint a szerzők jelenlétében, különös műgonddal készülnek javarészt együtteseink közreműködésével.
Nem kevés, ahova eljutott kicsit több mint egy év alatt, de nyilván maradt bőven megoldásra váró feladata.
K. G.: Sok van ezekből is, itt van mindjárt az említett 6-os stúdió, amely felújításra szorul. Az együttesek tagjainak a bérezése elmarad a többi hazai együttes bérezésétől. Döntés kell, hogy szülessen a székházunk sorsáról is, amely egyelőre nem ismert előttünk, de remélem, hogy zenei együtteseink számára kedvező lesz.