Muskátlis ablakok mögött izzik a gyűlölet 2018. október 23. / Pavlovics Ágota A tatabányai Jászai Mari Színház évek óta következetesen járja útját, repertoárja színes, bemutatóik között minden évadban vannak szórakoztató darabok és olyan előadások is, amelyek reflektálnak a legfontosabb társadalmi problémákra. A tavalyi szezon óriási szakmai és közönségsikere Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című darabja volt, amelynek folytatásaként szeptember 28-án mutatják be Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című drámáját. Mindkét darab színpadra állítása Guelmino Sándor nevéhez fűződik, akivel, két héttel a premier előtt beszélgettünk. A tavaly ősszel bemutatott, A mi osztályunk komoly sikert aratott, a nagy érdeklődésre való tekintettel ebben az évadban a Szkénében is rendszeresen látható lesz. Szívből gratulálok. G. S.: Köszönöm szépen. Merész vállalás volt, de nagy boldogság, hogy a közönség ilyen jól fogadta, az meg hab a tortán, hogy először jutott el rendezésem nemzetközi fesztiválra, egyben a tatabányai Jászai Mari Színház is első ízben volt határon kívüli színházi fesztivál meghívottja. Ráadásul a 11. Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón május végén kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk a szakmai beszélgetésen. Érdekes tapasztalat volt a közönség reakciója, a román nézők mertek sokat nevetni, így honorálva ötleteinket. Annak is nagyon örülök, hogy az M5 csatorna rendkívül felkészült stábbal, nyolc kamerával felvette az előadást, remélem, hamarosan a televízióban is látható lesz. Hamarosan bemutatják Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című drámáját, ami a művészi munkát tekintetében A mi osztályunk folytatása. G. S.: Fontosnak tartjuk, hogy minden évadban legyenek olyan bemutatóink, amelyek aktuális társadalmi kérdésekről szólnak. Úgy is fogalmazhatok, fontos számunkra, hogy az események ütőerén tartsuk az ujjunkat. Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabja ebbe a sávba tartozik. Nagy kihívást jelent, hogy képesek leszünk-e megfelelni a megnövekedett elvárásnak, mert a korábbinál magasabbra került a léc, de bizakodó vagyok. A darab a második világháború után játszódik egy fiktív bajor faluban, ahol az idilli felszín alatt eszeveszett gyűlölködés mérgezi az embereket. A háború utáni szegénységben a falu lakói bűnbakokat keresnek, mindenkit, aki kicsit is eltér az általuk normálisnak tartottól, kipécéznek, így vagy úgy, de elérik, hogy mindenki eltűnjön, aki számukra elfogadhatatlan. Van, akit öngyilkosságba kergetnek, mások önszántukból hagyják el a falut, és persze olyanok is vannak, akik meghunyászkodnak, és beállnak a sorba. A megtisztított falu a sikert népünnepéllyel üli meg, de már az önfeledt mulatozás közben látszik, nincs vége a vadászatnak, a magukat kiválónak, nagyszerűnek tartó falubeliek előtt máris körvonalazódik a következő ellenség képe, mert ellenségképre mindig szükség van. Összefoglalva a dráma arról szól, ha egy társadalomban elhintik a gyűlölet magvát, az ott marad egy világégés után is, és tovább mérgez. Fontos kérdés, miért is szeretünk mindig másokkal foglalkozni, ahelyett, hogy a saját nyomorúságunkat próbálnánk megoldani. Most, hogy az intolerancia komoly méreteket öltött társadalmunkban, ez különösen aktuális. A mi osztályunk tornateremben játszódik, a Vadászjelenetek milyen környezetben játszódik majd? G. S.: A díszletelemek kicsit A mi osztályunkhoz hasonlóan fognak működni: az események hatalmas szalmabálák között játszódnak majd, ezek mozgatásával alakítunk ki újabb és újabb helyszíneket. Ezek az eszközök arra is jók, hogy megmutassuk, egy ilyen faluban mindenki mindenütt hallgatózik, bujkál, nincs intimitás, mindenki mindenkit figyel. A díszlet megmutatja az idilli falut, a muskátlis ablakokat és a mögöttük húzódó brutalitást. Egy vágóhidat, fehér csempékkel, csapokkal, hőfüggönnyel, ahol napi rutin a (disznó)ölés. A kép kíméletlenül az arcunkba vágja, ilyenek vagyunk, a szerző nem foglalkozik szereplői lelkével, stációkat mutat be, azt, ahogy a falu lakói eltüntetnek mindenkit, aki más. 17 szereplőnk lesz, köztük gyerekek is. Az évad utolsó bemutatójaként állítja színpadra Mark Haddon és Simon Stephens A kutya különös esete az éjszakában című regényadaptációját. G. S.: A regény bestseller volt, a színpadi adaptáció pedig 7 Laurence Olivier-díjat is kapott. Magyarországon eddig egy színházban játszották, szintén nagy sikerrel. Ennek a szép történetnek egy Asperger-szindrómás kamaszfiú a főszereplője, aki egy napon a szomszéd kutyáját vasvillával átszúrva találja meg a kertben. Nyomozni kezd a tettes után, pedig korábban az utcáját sem hagyta el. Kutakodása során olyan, az életét átszövő hazugságokra derül fény, amelyek teljesen felforgatják az addigi, biztonságos rutinokra épülő életét. A darab egyrészt a felnőtté válás története, másrészt pedig arról szól, hogyan tudjuk kitágítani a határainkat. A főszerepet a Jászai Mari Színházhoz most szerződött Figeczky Bence játssza majd. |