2018. október 25. / Pavlovics Ágota
A debreceni Csokonai Színház jelenlegi életét számos változás jellemzi. Július 1. óta új igazgató áll a teátrum élén, produkciós vezető segíti a színház munkáját, 2019-ben megkezdődik a nagyszínház épületének felújítása. Mindez persze egyáltalán nem látszik az évad kínálatán, a tavalyi
18 bemutató után idén 14 premiert terveznek. A részletekről Gemza Pétert, a színház igazgatóját kérdeztük.
Hogy érzi magát új székében, mekkora változást jelent, hogy 5 év művészeti vezetői munka után igazgatóként áll a teátrum élén?
G. P.: Amikor megírtam a pályázatomat, meg kellett fogalmaznom magamnak, mit szeretnék úgy csinálni, ahogy eddig, és mi az, amin változtatni szeretnék. Nem gondoltam, hogy nagy változás lesz az életemben az igazgatói kinevezés, mégis az. Például jóval kevesebbet kell operatív feladatokkal foglalkoznom. Abban hiszek, hogy egy vezetőnek kell legyen víziója, és kell egy csapat, amelyik szívvel-lélekkel mögé áll. A társulat reakciója sokat jelentett számomra, nagy lendületet adott. Arról kaptam visszacsatolást, hogy értékelik az irányt, amerre az elmúlt öt évben haladtunk, és szívesen folytatják ezt az utat. Előnyöm, hogy tudok stratégiában gondolkodni. Tudom, hogy mi felé szeretnék menni, és képes vagyok átlátni ennek lépéseit. Röviden: jól érzem magam.
A Csokonai Színház 2018/2019-es évadát Európai évadként hirdette meg, mit jelent ez a gyakorlatban?
G. P.: A város, a színház akkor európai, ha olyan színvonalas előadások fémjelzik, amelyek más városok, országok figyelmét éppen úgy felkeltik, mint itthon. Például a Normát nagyon ritkán játsszák, nekünk pedig olyan minőségi produkciót sikerült készítenünk, hogy budapesti és bécsi nézőink is voltak. Debrecen európai város, színháza is európai kell legyen Az új színházi szezon repertoárján a magyar szerzők mellett helyet kap svéd, francia, lengyel, brit, svájci és ukrán író, illetve osztrák és olasz zeneszerző. Az elmúlt évad a fiatalok évada volt. Ilja Bocsarnikovsz, Tengely Gábor, Adélaide Pralon, Madák Zsuzsanna, Bethlenfalvy Ádám és Sardar Tagirovsky dolgozott a társulattal. A közös munka egyértelművé tette, hogy sokat közülük az új évadban is felkérek rendezésre. Izgalmas évad elé nézünk, szinergiák, együttállások alakultak ki a darabok, rendezők és színészek között. Az idealizált és elképzelt realitássá vált. Magyarországon belül és határon kívül is építjük a szakmai kapcsolatainkat. Augusztusban alapítottunk egy nemzetközi vándorfesztivált, Rzeszów, Ostrawa, Kassa, Lviv, Debrecen nemzeti színházai a színházaikon keresztül mutatják be városukat, országukat. Újabb csodálatos élmény volt a 17. Partiumi Magyar Napok, ahol Erkel Ferenc Bánk bán című operájának koncertváltozatával szerepeltünk. A Turpinszky Gippert Béla címszereplésével, a Dinu Lipatti Filharmóniával közös szabadtéri produkciót 8 ezer ember látta. Külön öröm számunkra, hogy ezzel az előadással színházunk vihette el első alkalommal Szatmárnémetibe a Bánk bánt. A DESZKÁ-nak is rangja lett az évek során. Keresünk olyan partnereket, akik tudják tágítani a látóhatárunkat. Ezt a vonalat szeretném erősíteni.
Tavaly Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából hagyományteremtő céllal indították el a MagdaFesztet. Hogy folytatják?
G. P.: A MagdaFeszt Szabó Magda születésnapján, október 5-én kezdődik. A fesztivál alapgondolata az volt, hogy kerüljenek reflektorfénybe a női alkotók, vagy hogy elgondolkodjunk olyan kérdéseken, miért kerülnek ki a dramaturgok általában a nők, a rendezők pedig a férfiak közül. Idén is előadásokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel készülünk.
A bemutatókat nem tudjuk felsorolni, hát még a repertoárt. Emeljünk ki három olyan előadást, amely az ön által megrajzolt képet mutatja.
G. P.: Ilyen például a Szabad Tér Színházzal együttműködésben műsorra tűzött Bonnie & Clyde című Broadway-musical, melyet a budapesti nyári bemutató után nálunk láthat először repertoáron a magyar közönség. Harangi Mária rendezi a legendás gengszterpár élete alapján készült musicalt, amiben keverednek a műfajok. Adélaide Pralon rendezi a francia bohózat óriása, Georges Feydeau életművét bemutató Feydeau, avagy egy próba története című darabot, vagyis olyan rendezőt kértünk fel, akinek anyanyelve Feydeau. August Strindberg Júlia kisasszony című műve sem lesz kevésbé érzelmekben gazdag, mint ahogy ismerjük, ám Jeles András rendezése más élményt ígér. Nem lehet úgy színházat csinálni, hogy a darab ne reflektáljon a mára. Az a célom, hogy művészileg érvényes legyen minden előadás.
A több korosztályt megszólító, a jövő közönségét célzó programjaik jól ismertek, mivel bővül a kínálat?
G. P.: A legfiatalabbakat új darabbal várjuk, Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulójára Mikó Csaba írt zenés történelmi mesejátékot, Az ifjú Mátyás címmel.
Önt jó ideig táncosként ismertük, a méltán híres Nagy Józseffel dolgozott. Milyen szerepet szán a táncnak a színházban?
G. P.: A debreceni közönség szereti a táncot, Simon Renátával, aki korábban a Svéd Királyi Balett és a Frenák Pál Társulat táncosa volt, és Katona Gábor koreográfussal, aki a társulat oszlopos tagja már öt éve, dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a tánc megfelelő helyét. Egyelőre az első lépéseknél tartunk.
Évek óta dolgoznak a színház felújításának előkészítésén, hol tartanak most?
G. P.: Nagyon megérett a színház a felújításra, most a renoválás aktív szakaszába érkeztünk. A 2019-ben induló munka három évadot érint, ami alatt állandó játszóhelyünket nélkülöznünk kell. A fő prózai játszóhelyünk a Víg Kamaraszínház lesz.
18 bemutató után idén 14 premiert terveznek. A részletekről Gemza Pétert, a színház igazgatóját kérdeztük.
Hogy érzi magát új székében, mekkora változást jelent, hogy 5 év művészeti vezetői munka után igazgatóként áll a teátrum élén?
G. P.: Amikor megírtam a pályázatomat, meg kellett fogalmaznom magamnak, mit szeretnék úgy csinálni, ahogy eddig, és mi az, amin változtatni szeretnék. Nem gondoltam, hogy nagy változás lesz az életemben az igazgatói kinevezés, mégis az. Például jóval kevesebbet kell operatív feladatokkal foglalkoznom. Abban hiszek, hogy egy vezetőnek kell legyen víziója, és kell egy csapat, amelyik szívvel-lélekkel mögé áll. A társulat reakciója sokat jelentett számomra, nagy lendületet adott. Arról kaptam visszacsatolást, hogy értékelik az irányt, amerre az elmúlt öt évben haladtunk, és szívesen folytatják ezt az utat. Előnyöm, hogy tudok stratégiában gondolkodni. Tudom, hogy mi felé szeretnék menni, és képes vagyok átlátni ennek lépéseit. Röviden: jól érzem magam.
A Csokonai Színház 2018/2019-es évadát Európai évadként hirdette meg, mit jelent ez a gyakorlatban?
G. P.: A város, a színház akkor európai, ha olyan színvonalas előadások fémjelzik, amelyek más városok, országok figyelmét éppen úgy felkeltik, mint itthon. Például a Normát nagyon ritkán játsszák, nekünk pedig olyan minőségi produkciót sikerült készítenünk, hogy budapesti és bécsi nézőink is voltak. Debrecen európai város, színháza is európai kell legyen Az új színházi szezon repertoárján a magyar szerzők mellett helyet kap svéd, francia, lengyel, brit, svájci és ukrán író, illetve osztrák és olasz zeneszerző. Az elmúlt évad a fiatalok évada volt. Ilja Bocsarnikovsz, Tengely Gábor, Adélaide Pralon, Madák Zsuzsanna, Bethlenfalvy Ádám és Sardar Tagirovsky dolgozott a társulattal. A közös munka egyértelművé tette, hogy sokat közülük az új évadban is felkérek rendezésre. Izgalmas évad elé nézünk, szinergiák, együttállások alakultak ki a darabok, rendezők és színészek között. Az idealizált és elképzelt realitássá vált. Magyarországon belül és határon kívül is építjük a szakmai kapcsolatainkat. Augusztusban alapítottunk egy nemzetközi vándorfesztivált, Rzeszów, Ostrawa, Kassa, Lviv, Debrecen nemzeti színházai a színházaikon keresztül mutatják be városukat, országukat. Újabb csodálatos élmény volt a 17. Partiumi Magyar Napok, ahol Erkel Ferenc Bánk bán című operájának koncertváltozatával szerepeltünk. A Turpinszky Gippert Béla címszereplésével, a Dinu Lipatti Filharmóniával közös szabadtéri produkciót 8 ezer ember látta. Külön öröm számunkra, hogy ezzel az előadással színházunk vihette el első alkalommal Szatmárnémetibe a Bánk bánt. A DESZKÁ-nak is rangja lett az évek során. Keresünk olyan partnereket, akik tudják tágítani a látóhatárunkat. Ezt a vonalat szeretném erősíteni.
Tavaly Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából hagyományteremtő céllal indították el a MagdaFesztet. Hogy folytatják?
G. P.: A MagdaFeszt Szabó Magda születésnapján, október 5-én kezdődik. A fesztivál alapgondolata az volt, hogy kerüljenek reflektorfénybe a női alkotók, vagy hogy elgondolkodjunk olyan kérdéseken, miért kerülnek ki a dramaturgok általában a nők, a rendezők pedig a férfiak közül. Idén is előadásokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel készülünk.
A bemutatókat nem tudjuk felsorolni, hát még a repertoárt. Emeljünk ki három olyan előadást, amely az ön által megrajzolt képet mutatja.
G. P.: Ilyen például a Szabad Tér Színházzal együttműködésben műsorra tűzött Bonnie & Clyde című Broadway-musical, melyet a budapesti nyári bemutató után nálunk láthat először repertoáron a magyar közönség. Harangi Mária rendezi a legendás gengszterpár élete alapján készült musicalt, amiben keverednek a műfajok. Adélaide Pralon rendezi a francia bohózat óriása, Georges Feydeau életművét bemutató Feydeau, avagy egy próba története című darabot, vagyis olyan rendezőt kértünk fel, akinek anyanyelve Feydeau. August Strindberg Júlia kisasszony című műve sem lesz kevésbé érzelmekben gazdag, mint ahogy ismerjük, ám Jeles András rendezése más élményt ígér. Nem lehet úgy színházat csinálni, hogy a darab ne reflektáljon a mára. Az a célom, hogy művészileg érvényes legyen minden előadás.
A több korosztályt megszólító, a jövő közönségét célzó programjaik jól ismertek, mivel bővül a kínálat?
G. P.: A legfiatalabbakat új darabbal várjuk, Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulójára Mikó Csaba írt zenés történelmi mesejátékot, Az ifjú Mátyás címmel.
Önt jó ideig táncosként ismertük, a méltán híres Nagy Józseffel dolgozott. Milyen szerepet szán a táncnak a színházban?
G. P.: A debreceni közönség szereti a táncot, Simon Renátával, aki korábban a Svéd Királyi Balett és a Frenák Pál Társulat táncosa volt, és Katona Gábor koreográfussal, aki a társulat oszlopos tagja már öt éve, dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a tánc megfelelő helyét. Egyelőre az első lépéseknél tartunk.
Évek óta dolgoznak a színház felújításának előkészítésén, hol tartanak most?
G. P.: Nagyon megérett a színház a felújításra, most a renoválás aktív szakaszába érkeztünk. A 2019-ben induló munka három évadot érint, ami alatt állandó játszóhelyünket nélkülöznünk kell. A fő prózai játszóhelyünk a Víg Kamaraszínház lesz.