2018. október 25. / Jónás Ágnes
A Győri Nemzeti Színház emblematikus épülete 2018 októberében ünnepli negyvenéves évfordulóját. A teátrum a jubileum előtt tisztelegve meghirdette Klasszikus évadát, melynek keretében olyan ismert klasszikusokat tűznek műsorra, mint például Mikszáth Kámán Különös házassága
vagy Csehov Sirály című drámája, s két nagyszabású ősbemutatóra is készül a társulat. Forgács Péter színházigazgató két előadást is rendez – a 2018/19-es évad műsortervéről vele beszélgettünk.
A tavalyi évad mottója az Örökzöld volt, az idei évadé a Klasszikus. Miért döntöttek a Klasszikus mellett?
F. P.: Azért, mert gyökereink régre nyúlnak vissza, idén lesz negyvenéves a színház épülete – az intézmény 1978. október 31-én Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, mindemellett az új évadban műsorra tűzött darabjaink műfajuktól, keletkezési idejüktől függetlenül klasszikusokként is értelmezhetők.
Mely darabokról van szó?
F. P.: A nagyszínházban Mikszáth Kámán Különös házasság című művét mutatjuk be szeptemberben, melyből Závada Pál, korunk elismert kortárs írója készített nagyszerű színpadi adaptációt, s amelyet Valló Péter rendezésében láthatnak a nézők. Valló a mi klasszikus rendezőnk – minden évad elején rendez nálunk, de most először állít magyar művet a színpadunkra. E bemutatót követi Csehov Sirály című színjátéka októberben, melyet Bagó Bertalan rendez, aki a darab vígjátéki rétegét domborítja ki, merthogy e fajsúlyos dráma bizony tele van vígjátéki elemekkel. Országos ősbemutatónkban egy kortárs alkotó és egy nagy zenei klasszikus találkozik: Fenyő Miklós – Egressy Zoltán Aréna című musicaljének bemutatóját decemberben láthatja a közönség Kováts Gergely Csanád koreográfiájával, az én rendezésemben. Nem ez az első munkám Fenyővel – rendeztem már neki a Hotel Menthol című musicalt is, nem mellesleg nagyon jó barátságot ápolunk, csakúgy, mint Egressy Zoltánnal, aki hosszú évekig volt az irodalmi tanácsadóm, és öt darabját is színpadra állítottam már. A Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera közös produkciójaként Mozart Figaro házassága című vígoperáját februárban Szabó Máté rendezésében tűzzük műsorra. A produkcióban világhírű művészek lépnek fel, a díszletet mi gyártjuk, az előadás premierje nyáron volt Szentendrén, innen vándorol át Szegedre, Debrecenbe és hozzánk, Győrbe. Márciusban egy Steinbeck-művet, az Egerek és embereket adaptálja színpadra Szűcs Gábor, majd pedig Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc Bob herceg című operettje lesz látható Radó Denise rendezésében, Fekete Miklós koreográfiájával. S hogy a Kisfaludy Terem repertoárja se maradjon ki: Goldoni Két úr szolgája című komédiája lesz látható itt szeptemberben Funtek Frigyes rendezésében, 2019 februárjában pedig Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című művét élvezheti a közönség, melyet jómagam rendezek.
Mindig gondolnak a fiatalokra is, ők Sulibérlettel tekinthetik meg a nekik szóló előadásokat.
F. P.: A sulibérletes előadások között Kszel Attila Mágusok és varázslók, valamint Kszel Attila és Szücs Péter Pál Ludas Matyi Jr. című színművét játsszuk, valamint Simon Kornél rendezésében mutatjuk be Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című meséjét is, mely véleményem szerint aktuálisabb, mint valaha.
Említette, hogy a Győri Nemzeti Színház emblematikus épülete 2018 októberében ünnepli negyvenéves évfordulóját. Hogyan tisztelegnek a jubileum előtt?
F. P.: Minden évben egy tizenhat oldalból álló évados műsorfüzetet adunk ki, ami most negyven oldallal bővült, ebben szerepel számos szemelvény, melyben a Győri Nemzeti Színház művészei (szereplők, rendezők, igazgatók, díszlettervezők, írók) osztják meg gondolataikat az olvasóval. A jubileum előtt novemberben gálaesttel is tisztelgünk, melyre olyan művészeket is meghívunk, akik negyven évvel ezelőtti bemutatókban is játszottak a színházban. Az évad zártával a társulat és a Győri Balett átköltözik az Olimpiai Sportpark nagycsarnokába, ugyanis a Modern Városok Program keretében megkezdődik a színház felújítása, megújul a teátrum és annak környezete.
Hét éve igazgatja a színházat. Hálás feladat vidéken színidirektornak lenni? Más a fővárosi és a vidéki közönség hozzáállása a művészeihez?
F. P.: Hálátlan és egyben hálás feladat is. A győriek például nagyon megbecsülik a saját színházukat, ugyanakkor kritikusabbak is, mint a fővárosi nézők. Úgy vélem, hogy vidéken valamivel nehezebb színházat csinálni, mint Budapesten, mert egyetlen helyszínen kell szinte minden műfaji elvárásnak megfelelni, míg a fővárosban többtucatnyi színház kínálatából és műfaji repertoárjából lehet válogatni.
vagy Csehov Sirály című drámája, s két nagyszabású ősbemutatóra is készül a társulat. Forgács Péter színházigazgató két előadást is rendez – a 2018/19-es évad műsortervéről vele beszélgettünk.
A tavalyi évad mottója az Örökzöld volt, az idei évadé a Klasszikus. Miért döntöttek a Klasszikus mellett?
F. P.: Azért, mert gyökereink régre nyúlnak vissza, idén lesz negyvenéves a színház épülete – az intézmény 1978. október 31-én Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, mindemellett az új évadban műsorra tűzött darabjaink műfajuktól, keletkezési idejüktől függetlenül klasszikusokként is értelmezhetők.
Mely darabokról van szó?
F. P.: A nagyszínházban Mikszáth Kámán Különös házasság című művét mutatjuk be szeptemberben, melyből Závada Pál, korunk elismert kortárs írója készített nagyszerű színpadi adaptációt, s amelyet Valló Péter rendezésében láthatnak a nézők. Valló a mi klasszikus rendezőnk – minden évad elején rendez nálunk, de most először állít magyar művet a színpadunkra. E bemutatót követi Csehov Sirály című színjátéka októberben, melyet Bagó Bertalan rendez, aki a darab vígjátéki rétegét domborítja ki, merthogy e fajsúlyos dráma bizony tele van vígjátéki elemekkel. Országos ősbemutatónkban egy kortárs alkotó és egy nagy zenei klasszikus találkozik: Fenyő Miklós – Egressy Zoltán Aréna című musicaljének bemutatóját decemberben láthatja a közönség Kováts Gergely Csanád koreográfiájával, az én rendezésemben. Nem ez az első munkám Fenyővel – rendeztem már neki a Hotel Menthol című musicalt is, nem mellesleg nagyon jó barátságot ápolunk, csakúgy, mint Egressy Zoltánnal, aki hosszú évekig volt az irodalmi tanácsadóm, és öt darabját is színpadra állítottam már. A Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera közös produkciójaként Mozart Figaro házassága című vígoperáját februárban Szabó Máté rendezésében tűzzük műsorra. A produkcióban világhírű művészek lépnek fel, a díszletet mi gyártjuk, az előadás premierje nyáron volt Szentendrén, innen vándorol át Szegedre, Debrecenbe és hozzánk, Győrbe. Márciusban egy Steinbeck-művet, az Egerek és embereket adaptálja színpadra Szűcs Gábor, majd pedig Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc Bob herceg című operettje lesz látható Radó Denise rendezésében, Fekete Miklós koreográfiájával. S hogy a Kisfaludy Terem repertoárja se maradjon ki: Goldoni Két úr szolgája című komédiája lesz látható itt szeptemberben Funtek Frigyes rendezésében, 2019 februárjában pedig Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című művét élvezheti a közönség, melyet jómagam rendezek.
Mindig gondolnak a fiatalokra is, ők Sulibérlettel tekinthetik meg a nekik szóló előadásokat.
F. P.: A sulibérletes előadások között Kszel Attila Mágusok és varázslók, valamint Kszel Attila és Szücs Péter Pál Ludas Matyi Jr. című színművét játsszuk, valamint Simon Kornél rendezésében mutatjuk be Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című meséjét is, mely véleményem szerint aktuálisabb, mint valaha.
Említette, hogy a Győri Nemzeti Színház emblematikus épülete 2018 októberében ünnepli negyvenéves évfordulóját. Hogyan tisztelegnek a jubileum előtt?
F. P.: Minden évben egy tizenhat oldalból álló évados műsorfüzetet adunk ki, ami most negyven oldallal bővült, ebben szerepel számos szemelvény, melyben a Győri Nemzeti Színház művészei (szereplők, rendezők, igazgatók, díszlettervezők, írók) osztják meg gondolataikat az olvasóval. A jubileum előtt novemberben gálaesttel is tisztelgünk, melyre olyan művészeket is meghívunk, akik negyven évvel ezelőtti bemutatókban is játszottak a színházban. Az évad zártával a társulat és a Győri Balett átköltözik az Olimpiai Sportpark nagycsarnokába, ugyanis a Modern Városok Program keretében megkezdődik a színház felújítása, megújul a teátrum és annak környezete.
Hét éve igazgatja a színházat. Hálás feladat vidéken színidirektornak lenni? Más a fővárosi és a vidéki közönség hozzáállása a művészeihez?
F. P.: Hálátlan és egyben hálás feladat is. A győriek például nagyon megbecsülik a saját színházukat, ugyanakkor kritikusabbak is, mint a fővárosi nézők. Úgy vélem, hogy vidéken valamivel nehezebb színházat csinálni, mint Budapesten, mert egyetlen helyszínen kell szinte minden műfaji elvárásnak megfelelni, míg a fővárosban többtucatnyi színház kínálatából és műfaji repertoárjából lehet válogatni.