2018. november 13. /
Olykor, s talán épp a legnehezebb időkben, érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg Júlia kisasszony című darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel
vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.
A Csokonai Színházban október 12-én Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda szereplésével bemutatott darab az eredeti Strindberg-dráma erős átdolgozása. A rendező, Jeles András átírásában a szövegkönyv letisztult, ám az előadás annál többet tesz hozzá a darabhoz, annál mélyebb lelki tartalmakat tár fel a rendezés a finom színészi játék által.
Létezik-e szerelem, vagy az emberi gőg határtalansága útját állja a legzsigeribb érzés kiteljesedésének? Egy mély szerelmi dráma férfi és nő szembenállásáról, szexualitásról, vágyakról és gátakról, amelyek mindannyiunk életét irányítják.
Debreceni Csokonai Színház
vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját. A Csokonai Színházban október 12-én Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda szereplésével bemutatott darab az eredeti Strindberg-dráma erős átdolgozása. A rendező, Jeles András átírásában a szövegkönyv letisztult, ám az előadás annál többet tesz hozzá a darabhoz, annál mélyebb lelki tartalmakat tár fel a rendezés a finom színészi játék által.
Létezik-e szerelem, vagy az emberi gőg határtalansága útját állja a legzsigeribb érzés kiteljesedésének? Egy mély szerelmi dráma férfi és nő szembenállásáról, szexualitásról, vágyakról és gátakról, amelyek mindannyiunk életét irányítják.
Debreceni Csokonai Színház