2019. Április 29. / Jónás Ágnes
„Őrjöngő röptünk, mondd, hová vezet?” – ez a mottója a hatodik Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak (MITEM), melynek keretében 13 ország 23 produkcióját láthatják a nézők a Nemzeti Színház három színpadán és a Fővárosi Nagycirkuszban. Az április 11. és május 5. között zajló
multinacionális rendezvénysorozat kapcsán Szabó Sebestyén Lászlóval beszélgettünk, aki három MITEM-előadásban, a Tartuffe-ben, a Woyczekben és Az ember tragédiájában is játszik.
A színházi találkozó minden évben óriási siker, a jegyeket pár hét alatt elkapkodják. Sikerül azért néhány előadásra beülnöd?
Sz. S. L.: Ilyenkor szinte egész nap a színházban vagyok, és a szabadidőmet arra használom, hogy előadásokat nézek. A színházi találkozó erőteljesen bevésődött már a köztudatba, a meghívott társulatok megtiszteltetésnek érzik, hogy jöhetnek hozzánk, s nekünk is élmény velük találkozni. Különböző színházi világok, nyelvek, gondolkodásmódok kerülnek ilyenkor közel egymáshoz konferenciák, előadások és közönségtalálkozók formájában. Az idei mottónk idézet Az ember tragédiájából, mellyel a fesztivál névadójára, Madáchra, az ő munkásságára kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Szerintem ez fejezi ki a legjobban a mai közérzetet, a világ és az emberi lélek háborús állapotát.
Melyik lesz idén az a produkció, amit mindenképpen látni szeretnél?
Sz. S. L.: Leginkább Slava Polunyin előadására vagyok kíváncsi, a SnowShow-t a Fővárosi Nagycirkuszban láthatják majd a nézők. Ezzel indul a VI. MITEM fesztivál. A dán Odin Teatret hozza el a Nagyvárosok a hold alatt című előadását Eugenio Barba rendezésében, mely a Barba-trilógia egyik darabja. Tavaly volt szerencsém megnézni a másik kettőt, A Fa és a The Chronic Life címűt, s most a trilógia harmadik részére is nagyon kíváncsi vagyok. Az előadást nem feliratozzák és nem lesz szinkrontolmácsolás sem, ugyanis a költői képeket az ember képes dekódolni anélkül, hogy értené a nyelveket, amelyeken az előadás folyik.
Vagyis úgy veszed észre, hogy nem törik bele a nézők bicskája a kísérleti előadások értelmezésébe?
Sz. S. L.: A kísérleti előadásokra is egyre nyitottabb a közönség, főleg a fiatalok. Fontos, hogy ne görcsöljünk rá a logika keresésére, ne akarjunk mindent azonnal megfejteni. Engedjük el magunkat, szemlélődjünk, s amikor a legkevésbé számítunk rá, előtör majd néhány előadásélmény a tudatalattiból, s értelmet nyer sok minden.
Az ember tragédiája május 5-én, a rendezvénysorozat záróakkordjaként lesz látható. Szellemi kalandra hív, a mai aktuális, feszült világot rajzolja meg öt Luciferrel a főszerepben, melyek közül te játszod az egyiket. Talán a legnagyobb kihívás az lehet itt, hogy az öt színésznek egységet kell alkotnia, egynek kell lennie, nem?
Sz. S. L.: Igen, de kihívás a térmegoldás is – a játéktér arénaszerű, a nézők körbeülik a színpadot patkó alakú elrendezésben, így minden látszik, nem lehet elbújni, folyamatosan koncentrált állapotban kell lenni. A süllyedőkön való mozgást is külön meg kellett tanulni, nagyon kell ügyelni arra, hogy mikor hova lépünk, nehogy baleset történjen.
A MITEM programjában a Nemzeti Színház előadásai közt szerepel még a Meggyeskert, a Caligula helytartója, A gömbfejűek és csúcsfejűek, a Woyczek és a Tartuffe – utóbbi kettőben is szerepelsz.
Sz. S. L.: Igen, a közönség április 12-én láthatja első ízben a Tartuffe-öt, másnap pedig már a MITEM-en mutatkozik be, David Doiasvili rendezi. A Moliére-mű a színlelésről szól, két főszereplője Tartuffe és Orgon, utóbbi a családfő, aki szerettei egzisztenciáját, jövőjét is kockáztatja hiszékenysége miatt, és vele szemben áll az erkölcsösség nevében fellépő, törtető manipulátor, Tartuffe. Úgy vélem, hogy ez a történet minden korban megszólítja a közönséget, és mindig magára ismerhet benne az ember, jó és titkolt tulajdonságaival egyaránt.
És ott van még többek között az Othello is, amelyben Rodrigót alakítod.
Sz. S. L.: Ez a sokrétű történet szól szerelemről, barátságról, politikáról és rasszizmusról, de Kiss Csaba rendező a féltékenység mélyebb okaira, az Othello lelkében zajló történésekre helyezte a fő hangsúlyt, a gyilkosságig vezető belső utat mutatja meg.
Májustól a Rocco és fivérei próbái kezdődnek meg. Az előadásra már egy hónapja elkezdett edzeni a szereplőgárda – bokszedzéseken vesztek részt.
Sz. S. L.: Igen, az előadást Vidnyánszky Attila rendezi, Bedák Pál vb-ezüst- és Eb-bronzérmes ökölvívó segíti a felkészülésünket, ami igencsak igénybe veszi az embert.
Három éve erősíted a Nemzeti Színház társulatát. Sikerült teljes mértékben beilleszkedni?
Sz. S. L.: Debrecenből jöttem, már középiskolásként Vidnyánszky-előadásokat szívtam magamba a debreceni Csokonai Színházban. Idő kellett, amíg otthonná vált a Nemzeti Színház, de mostanra úgy érzem, hogy a csapat teljes értékű tagja vagyok. Egy ilyen minőségi közeg ritkán találja meg az embert, és én ezt nagyon megbecsülöm. Nem mellesleg időről időre remek feladatokat kapok itt.
multinacionális rendezvénysorozat kapcsán Szabó Sebestyén Lászlóval beszélgettünk, aki három MITEM-előadásban, a Tartuffe-ben, a Woyczekben és Az ember tragédiájában is játszik.
A színházi találkozó minden évben óriási siker, a jegyeket pár hét alatt elkapkodják. Sikerül azért néhány előadásra beülnöd?
Sz. S. L.: Ilyenkor szinte egész nap a színházban vagyok, és a szabadidőmet arra használom, hogy előadásokat nézek. A színházi találkozó erőteljesen bevésődött már a köztudatba, a meghívott társulatok megtiszteltetésnek érzik, hogy jöhetnek hozzánk, s nekünk is élmény velük találkozni. Különböző színházi világok, nyelvek, gondolkodásmódok kerülnek ilyenkor közel egymáshoz konferenciák, előadások és közönségtalálkozók formájában. Az idei mottónk idézet Az ember tragédiájából, mellyel a fesztivál névadójára, Madáchra, az ő munkásságára kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Szerintem ez fejezi ki a legjobban a mai közérzetet, a világ és az emberi lélek háborús állapotát.
Melyik lesz idén az a produkció, amit mindenképpen látni szeretnél?
Sz. S. L.: Leginkább Slava Polunyin előadására vagyok kíváncsi, a SnowShow-t a Fővárosi Nagycirkuszban láthatják majd a nézők. Ezzel indul a VI. MITEM fesztivál. A dán Odin Teatret hozza el a Nagyvárosok a hold alatt című előadását Eugenio Barba rendezésében, mely a Barba-trilógia egyik darabja. Tavaly volt szerencsém megnézni a másik kettőt, A Fa és a The Chronic Life címűt, s most a trilógia harmadik részére is nagyon kíváncsi vagyok. Az előadást nem feliratozzák és nem lesz szinkrontolmácsolás sem, ugyanis a költői képeket az ember képes dekódolni anélkül, hogy értené a nyelveket, amelyeken az előadás folyik.
Vagyis úgy veszed észre, hogy nem törik bele a nézők bicskája a kísérleti előadások értelmezésébe?
Sz. S. L.: A kísérleti előadásokra is egyre nyitottabb a közönség, főleg a fiatalok. Fontos, hogy ne görcsöljünk rá a logika keresésére, ne akarjunk mindent azonnal megfejteni. Engedjük el magunkat, szemlélődjünk, s amikor a legkevésbé számítunk rá, előtör majd néhány előadásélmény a tudatalattiból, s értelmet nyer sok minden.
Az ember tragédiája május 5-én, a rendezvénysorozat záróakkordjaként lesz látható. Szellemi kalandra hív, a mai aktuális, feszült világot rajzolja meg öt Luciferrel a főszerepben, melyek közül te játszod az egyiket. Talán a legnagyobb kihívás az lehet itt, hogy az öt színésznek egységet kell alkotnia, egynek kell lennie, nem?
Sz. S. L.: Igen, de kihívás a térmegoldás is – a játéktér arénaszerű, a nézők körbeülik a színpadot patkó alakú elrendezésben, így minden látszik, nem lehet elbújni, folyamatosan koncentrált állapotban kell lenni. A süllyedőkön való mozgást is külön meg kellett tanulni, nagyon kell ügyelni arra, hogy mikor hova lépünk, nehogy baleset történjen.
A MITEM programjában a Nemzeti Színház előadásai közt szerepel még a Meggyeskert, a Caligula helytartója, A gömbfejűek és csúcsfejűek, a Woyczek és a Tartuffe – utóbbi kettőben is szerepelsz.
Sz. S. L.: Igen, a közönség április 12-én láthatja első ízben a Tartuffe-öt, másnap pedig már a MITEM-en mutatkozik be, David Doiasvili rendezi. A Moliére-mű a színlelésről szól, két főszereplője Tartuffe és Orgon, utóbbi a családfő, aki szerettei egzisztenciáját, jövőjét is kockáztatja hiszékenysége miatt, és vele szemben áll az erkölcsösség nevében fellépő, törtető manipulátor, Tartuffe. Úgy vélem, hogy ez a történet minden korban megszólítja a közönséget, és mindig magára ismerhet benne az ember, jó és titkolt tulajdonságaival egyaránt.
És ott van még többek között az Othello is, amelyben Rodrigót alakítod.
Sz. S. L.: Ez a sokrétű történet szól szerelemről, barátságról, politikáról és rasszizmusról, de Kiss Csaba rendező a féltékenység mélyebb okaira, az Othello lelkében zajló történésekre helyezte a fő hangsúlyt, a gyilkosságig vezető belső utat mutatja meg.
Májustól a Rocco és fivérei próbái kezdődnek meg. Az előadásra már egy hónapja elkezdett edzeni a szereplőgárda – bokszedzéseken vesztek részt.
Sz. S. L.: Igen, az előadást Vidnyánszky Attila rendezi, Bedák Pál vb-ezüst- és Eb-bronzérmes ökölvívó segíti a felkészülésünket, ami igencsak igénybe veszi az embert.
Három éve erősíted a Nemzeti Színház társulatát. Sikerült teljes mértékben beilleszkedni?
Sz. S. L.: Debrecenből jöttem, már középiskolásként Vidnyánszky-előadásokat szívtam magamba a debreceni Csokonai Színházban. Idő kellett, amíg otthonná vált a Nemzeti Színház, de mostanra úgy érzem, hogy a csapat teljes értékű tagja vagyok. Egy ilyen minőségi közeg ritkán találja meg az embert, és én ezt nagyon megbecsülöm. Nem mellesleg időről időre remek feladatokat kapok itt.