2019. május 30. / Pavlovics Ágota
A budapesti nyár egyik kiemelkedő kulturális és turisztikai programsorozata lassan negyedszázada minden év júniusában a több zenei és táncos műfajt felvonultató Duna Karnevál. A „Kiváló Fesztivál” és Europe Top 500 címmel is kitüntetett Karnevált idén június 8-16. között rendezik
meg. Életre hívója és művészeti igazgatója Mucsi János koreográfus, a Duna Művészeti Társaság elnöke, a Karnevál igazgatója, Vincze Andrea a Karnevál programigazgatója, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének elnöke. Az autentikus néptánc bűvöletében élő két művésszel beszélgettünk.
Ön 1991 és 2007 között volt a Duna Művészegyüttes művészeti igazgatója, közismert, hogy termékeny alkotói pályáját a nyitottság és érdeklődés jellemzi, kíváncsi más népek kultúrájára. Ez az érdeklődés motiválta a Duna Karnevál életre hívását?
M. J.: Magyarország kis ország, ugyanakkor egy fantasztikus bőségszaru. Lubickolni lehet abban a gazdagságban, amit a hagyományaink táncban és zenében adnak. A világ kevés helyén van ilyen bőség. A Duna Karnevál több műfajt is felölelő programjai egyszerre mutatják be Magyarország gazdag népzenei és táncos örökségét, és hozzák el a nagyvilág különböző pontjain megőrzött néptánc-hagyományokat, majd olvasztják mindezt a közönséget magával ragadó, lendületes, jókedvű forgataggá. A rendezvénnyel annak bemutatása volt a célom, hogy hagyományos értékeink élő részét képezik számos közösség mindennapjainak.
Hogy áll össze évről évre a meghívottak listája?
V. A.: A külföldi vendégek között vannak határon túli magyar hivatásos és hagyományőrző együttesek, jönnek Európa különböző országaiból és Ázsiából, valamint a tengerentúlról is egzotikus társulatok. Voltak már mexikói és perui vendégeink, de brazilok most először lesznek jelen a gaucho-tánccal, amit nehéz golyókból álló, bőrrel bélelt és két kötélhez kötött eszközök, boleadorák segítségével táncolnak. Minden évben közel 300 művész érkezik a Duna Karneválra. Jön csoport Kínából, vagyis Belső-Mongóliából, zulu kultúrát hoznak a dél-afrikai táncosok, jönnek szokás szerint török és cseh együttesek is. A hazai együttesek közül évek óta együttműködünk a budapesti és Pest környéki együttesekkel, mások mellett például a Biharival vagy a Bemmel, de a szekszárdi Bartinával és a csömöri szlovák hagyományőrző csoporttal is, akik tavaly is elkápráztatták táncukkal és gyönyörű viseletükkel a közönséget. A táncművészet legrangosabb képviselői közül a Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes állandó szereplője a Duna Karneválnak.
A Duna Karnevál egyik fénypontja a felvonulás, ami pünkösdvasárnap lesz, hogy fog idén zajlani?
V. A.: A felvonulás a Március 15. tértől indul a Bazilikához, hogy ott valódi karneváli hangulatot teremtsen. A Váci utcán, a Vigadó téren, a korzón, a Széchenyi téren, a Zrínyi utcán át tart a Szent István térre a felvonulás fúvószenekarok, népi zenekarok, hazai és nemzetközi táncegyüttesek, közel ezer táncos és zenész részvételével. 4-kor lesz a Karneváli Felvonulás résztvevőinek köszöntése, amit Táncgála követ. A programok végén, ahogy mindig, mindenkit szeretettel várunk, és indulhat a táncház.
A Duna Karnevál csúcsa minden évben a Gála, mit lát majd a közönség június 12-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon?
M. J.: A Gála I. része minden évben a Világkarnevál, vagyis a külföldi táncegyüttesek közös műsora. A látványos tánckoncert nemzeteket köt össze, bemutatja a kultúrák párbeszédét a meghívott országok között. A Gála II. részének címe Bartók & Folk, a nagyszabású produkció tisztelgés a zeneszerző-óriás előtt. Az előadásban a hazai táncegyüttesek és zenekarok közel 200 művésze működik közre, a hagyomány és korszerűség szellemében, az est főszereplői a Duna Művészegyüttes, a Szent Efrém Férfikar és a Magyar Állami Népi Együttes. A mű Bartók Béla és a paraszti világ kapcsolatát dolgozza fel az együtteseket jellemző néptánc-színház stílusban, tiszteletben tartva a tradicionális értékeket, ugyanakkor élővé téve azokat. A táncosok közös energiája drámai hangsúlyt ad majd az előadásnak a Margitszigeti Színpad gyönyörű környezetében.
Mi minden történik majd a Folk & Roll színpadon?
M. J.: A Szent István téri kisszínpadon a Karnevál teljes ideje alatt délután fél négy körül kezdődik majd az élet, a csúcsidő 4 és 6 óra között van, amikor tematikus programok lesznek. Majd kezdődik a táncház.
A fesztivál egyik attrakciója évek óta a Lánchíd Nemzetközi Néptáncverseny.
V. A.: A IX. Lánchíd Nemzetközi Néptáncversenyt szokásainkhoz híven az Erzsébetligeti Színházban rendezzük meg; ahol a külföldi táncegyüttesek versenyét láthatja a közönség. A verseny célja magas művészi színvonalú produkciók inspirálása a magyar koreográfiai iskola példáján. A verseny során kölcsönösen tanulunk egymástól. A táncegyüttesek bemutatóit nemzetközi zsűri értékeli, és ítéli oda az Arany-, Ezüst- és Bronz Lánchíd-díjakat, különdíjakat.
Tánc nincs jó zene nélkül, ki mindenki húzza majd a talpalávalót?
M. J.: Az egész Karnevál nemcsak a tánc, hanem a zene ünnepe is. Pál István Szalonna és Dulai Zoltán nagyszerű partnereink, ők a rendezvénysorozat zenei szerkesztői, úgyhogy cseppnyi kétség sem lehet afelől, hogy remek zenékre fognak táncolni az érdeklődők. Csupán néhány név a muzsikusok közül: Kolo zenekar, EtnoRom, Csík Jani és bandája, Makó Péter és rezesei. A zenei kínálat egészen széles, a szimfonikus zenéig terjed.
Milyen újdonságra számíthatnak a Duna Karnevál rendszeres látogatói?
V. A.: Régi igény valósul meg az idén azzal, hogy megrendezzük Magyarországon az I. FolKid Nemzetközi Gyermek Népművészeti Fesztivált. A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége kezdeményezésére megvalósuló rendezvény három helyszíne Budapest mellett Szarvas, Székesfehérvár és Szeged lesz, a magyarországi régiók egy-egy csoportja is csatlakozik majd a külföldi gyerektáncosokhoz és a Karneválhoz.
meg. Életre hívója és művészeti igazgatója Mucsi János koreográfus, a Duna Művészeti Társaság elnöke, a Karnevál igazgatója, Vincze Andrea a Karnevál programigazgatója, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének elnöke. Az autentikus néptánc bűvöletében élő két művésszel beszélgettünk.
Ön 1991 és 2007 között volt a Duna Művészegyüttes művészeti igazgatója, közismert, hogy termékeny alkotói pályáját a nyitottság és érdeklődés jellemzi, kíváncsi más népek kultúrájára. Ez az érdeklődés motiválta a Duna Karnevál életre hívását?
M. J.: Magyarország kis ország, ugyanakkor egy fantasztikus bőségszaru. Lubickolni lehet abban a gazdagságban, amit a hagyományaink táncban és zenében adnak. A világ kevés helyén van ilyen bőség. A Duna Karnevál több műfajt is felölelő programjai egyszerre mutatják be Magyarország gazdag népzenei és táncos örökségét, és hozzák el a nagyvilág különböző pontjain megőrzött néptánc-hagyományokat, majd olvasztják mindezt a közönséget magával ragadó, lendületes, jókedvű forgataggá. A rendezvénnyel annak bemutatása volt a célom, hogy hagyományos értékeink élő részét képezik számos közösség mindennapjainak.
Hogy áll össze évről évre a meghívottak listája?
V. A.: A külföldi vendégek között vannak határon túli magyar hivatásos és hagyományőrző együttesek, jönnek Európa különböző országaiból és Ázsiából, valamint a tengerentúlról is egzotikus társulatok. Voltak már mexikói és perui vendégeink, de brazilok most először lesznek jelen a gaucho-tánccal, amit nehéz golyókból álló, bőrrel bélelt és két kötélhez kötött eszközök, boleadorák segítségével táncolnak. Minden évben közel 300 művész érkezik a Duna Karneválra. Jön csoport Kínából, vagyis Belső-Mongóliából, zulu kultúrát hoznak a dél-afrikai táncosok, jönnek szokás szerint török és cseh együttesek is. A hazai együttesek közül évek óta együttműködünk a budapesti és Pest környéki együttesekkel, mások mellett például a Biharival vagy a Bemmel, de a szekszárdi Bartinával és a csömöri szlovák hagyományőrző csoporttal is, akik tavaly is elkápráztatták táncukkal és gyönyörű viseletükkel a közönséget. A táncművészet legrangosabb képviselői közül a Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes állandó szereplője a Duna Karneválnak.
A Duna Karnevál egyik fénypontja a felvonulás, ami pünkösdvasárnap lesz, hogy fog idén zajlani?
V. A.: A felvonulás a Március 15. tértől indul a Bazilikához, hogy ott valódi karneváli hangulatot teremtsen. A Váci utcán, a Vigadó téren, a korzón, a Széchenyi téren, a Zrínyi utcán át tart a Szent István térre a felvonulás fúvószenekarok, népi zenekarok, hazai és nemzetközi táncegyüttesek, közel ezer táncos és zenész részvételével. 4-kor lesz a Karneváli Felvonulás résztvevőinek köszöntése, amit Táncgála követ. A programok végén, ahogy mindig, mindenkit szeretettel várunk, és indulhat a táncház.
A Duna Karnevál csúcsa minden évben a Gála, mit lát majd a közönség június 12-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon?
M. J.: A Gála I. része minden évben a Világkarnevál, vagyis a külföldi táncegyüttesek közös műsora. A látványos tánckoncert nemzeteket köt össze, bemutatja a kultúrák párbeszédét a meghívott országok között. A Gála II. részének címe Bartók & Folk, a nagyszabású produkció tisztelgés a zeneszerző-óriás előtt. Az előadásban a hazai táncegyüttesek és zenekarok közel 200 művésze működik közre, a hagyomány és korszerűség szellemében, az est főszereplői a Duna Művészegyüttes, a Szent Efrém Férfikar és a Magyar Állami Népi Együttes. A mű Bartók Béla és a paraszti világ kapcsolatát dolgozza fel az együtteseket jellemző néptánc-színház stílusban, tiszteletben tartva a tradicionális értékeket, ugyanakkor élővé téve azokat. A táncosok közös energiája drámai hangsúlyt ad majd az előadásnak a Margitszigeti Színpad gyönyörű környezetében.
Mi minden történik majd a Folk & Roll színpadon?
M. J.: A Szent István téri kisszínpadon a Karnevál teljes ideje alatt délután fél négy körül kezdődik majd az élet, a csúcsidő 4 és 6 óra között van, amikor tematikus programok lesznek. Majd kezdődik a táncház.
A fesztivál egyik attrakciója évek óta a Lánchíd Nemzetközi Néptáncverseny.
V. A.: A IX. Lánchíd Nemzetközi Néptáncversenyt szokásainkhoz híven az Erzsébetligeti Színházban rendezzük meg; ahol a külföldi táncegyüttesek versenyét láthatja a közönség. A verseny célja magas művészi színvonalú produkciók inspirálása a magyar koreográfiai iskola példáján. A verseny során kölcsönösen tanulunk egymástól. A táncegyüttesek bemutatóit nemzetközi zsűri értékeli, és ítéli oda az Arany-, Ezüst- és Bronz Lánchíd-díjakat, különdíjakat.
Tánc nincs jó zene nélkül, ki mindenki húzza majd a talpalávalót?
M. J.: Az egész Karnevál nemcsak a tánc, hanem a zene ünnepe is. Pál István Szalonna és Dulai Zoltán nagyszerű partnereink, ők a rendezvénysorozat zenei szerkesztői, úgyhogy cseppnyi kétség sem lehet afelől, hogy remek zenékre fognak táncolni az érdeklődők. Csupán néhány név a muzsikusok közül: Kolo zenekar, EtnoRom, Csík Jani és bandája, Makó Péter és rezesei. A zenei kínálat egészen széles, a szimfonikus zenéig terjed.
Milyen újdonságra számíthatnak a Duna Karnevál rendszeres látogatói?
V. A.: Régi igény valósul meg az idén azzal, hogy megrendezzük Magyarországon az I. FolKid Nemzetközi Gyermek Népművészeti Fesztivált. A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége kezdeményezésére megvalósuló rendezvény három helyszíne Budapest mellett Szarvas, Székesfehérvár és Szeged lesz, a magyarországi régiók egy-egy csoportja is csatlakozik majd a külföldi gyerektáncosokhoz és a Karneválhoz.