2019. május 30. / Jónás Ágnes
Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója fontosnak tartja, hogy a fővárostól több mint kétszáz kilométerre is olyan produkciókat mutassanak be nyaranta, melyek még jobban megszerettetik a színházat a Vas megyeiekkel. Idén ismét két hónapig, június 1-től augusztus 1-ig
dúskálhatnak a látogatók a jobbnál jobb vendégelőadásokban, és nem marad el a már hagyománnyá vált saját bemutató sem.
Minden évben lelket és szellemet feltöltő élményeket kínálnak a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Milyen „saját gyártású” színházi előadással nyitnak idén?
P. Z.: A Madách Színház musicalpályázatának díjnyertes darabjával, a Csoportterápia című mjúzikelkámedivel kezdünk a nagyszínpadon. Mészáros Tibor rendezi, a főszerepekben többek között Grisnik Petrát, Szilágyi Csengét, Göttinger Pált és Némedi Árpádot láthatják a nézők. Fülbemászó dallamok és sziporkázóan szellemes szövegek jellemzik az előadást, ami többet kínál puszta szórakoztatásnál – szembesít a társadalmunkban lejátszódó problémákkal, saját esendőségünkkel, útkeresésünkkel, hibáinkkal is. Évek óta közösen dolgozunk a Mesebolt Bábszínházzal – július 2-án és 3-án A boldog herceget tűzzük műsorra, mely a nincstelen emberek szerencsétlen és kegyetlen hétköznapi valóságát mutatja meg, s melyet Oscar Wilde műve alapján Jeles András ír és rendez bábszínpadra. Önállóan nem mertünk volna belevágni, hiszen ez egy sokszereplős darab, de Wilde e műve olyan fontos és szép, hogy úgy éreztük, nem maradhat ki a repertoárból, mint ahogy Gergye Krisztián összművészeti produkciója sem: a bűn és a megbocsájtás témáját járja körbe a Levitáció, mely július 31-én lesz látható a Várszínház udvarára. Krisztián kőszegi születésű, éppen ezért érezzük kötelességünknek, hogy szülővárosában is mutassunk be a darabjaiból. Szintén húsbavágó témával foglalkozik a Cinóber hadművelet, mely E. T. A. Hoffmann-átirat, a Kőszegi Várszínház, a Soltis Lajos Színház, a KB35 Inárcs és a RÉV Színház közös bemutatója. Aktuális témákat, nevezetesen a tinédzserek közt zajló kegyetlenkedéseket, a csoportnyomást, a megfélemlítést, a verbális és a közösségi felületeken, elektronikus úton történő erőszakot állítja fókuszba. Ebből is látszik, hogy a nyári szórakoztatás mellett feladatunk az is, hogy társadalmi jelenségekről is szóljunk. Azt vallom, hogy akkor vagyunk sikeresek, ha a közönség azt érzi, hogy ide el kell jönni, mert mi itt arról beszélünk, ami körülöttünk történik. Célunk, hogy ezek a kőszegi gyökerű előadások a premiereket követően tovább éljenek, eljussanak Budapestre, az ország nagyvárosaiba és a középiskolákba.
Mire számíthat a közönség a vendégelőadásokat illetően?
P. Z.:Vendégelőadásaink közül mindenképp kiemelném a Diplomáciát és a Táncórákat, amelyek a Rózsavölgyi Szalon produkciói, A piszkosak – Rejtő Jenő nyomokban című spaklibohózatot, mely a Nézőművészeti Kft. és a Karinthy Színház közös előadása. Az Orlai Produkciós Irodától a Second Life, avagy Kétéletem, a Mi és Ők és a Széttépve című előadások lesznek láthatók. A fiatalabb generáció szórakoztatását, szellemi táplálását is szívügyünknek tekintjük: a Mesebolt Bábszínház Körhinta című pöttömszínháza olyan gyerekeknek kedvez, akik beszélni még ugyan nem tudnak, de már képesek a maguk szintjén részt venni a produkciókban.
Ön szerint mitől működhet töretlen sikerrel a nyári programsorozat Kőszegen évtizedek óta?
P. Z.: A Kőszeg kínálta látnivalók, a kellemes atmoszféra eleve óriási vonzerővel bírnak. A Jurisics-vár remek helyen, a városközpontban található, jól megközelíthető, remek az akusztikája, ráadásul a környéken vendéglők sora várja a látogatókat. A másik összetevő a szakmai munka és a bizalom, mert azt gondolom, hogy a színház bizalmi dolog is. A csapatunk mindig ott van az előadások előtt, fogadjuk a nézőket. Az emberek értékelik ezt és azt is, hogy képviselünk egyfajta folytonosságot ebben a változó világban.
dúskálhatnak a látogatók a jobbnál jobb vendégelőadásokban, és nem marad el a már hagyománnyá vált saját bemutató sem.
Minden évben lelket és szellemet feltöltő élményeket kínálnak a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Milyen „saját gyártású” színházi előadással nyitnak idén?
P. Z.: A Madách Színház musicalpályázatának díjnyertes darabjával, a Csoportterápia című mjúzikelkámedivel kezdünk a nagyszínpadon. Mészáros Tibor rendezi, a főszerepekben többek között Grisnik Petrát, Szilágyi Csengét, Göttinger Pált és Némedi Árpádot láthatják a nézők. Fülbemászó dallamok és sziporkázóan szellemes szövegek jellemzik az előadást, ami többet kínál puszta szórakoztatásnál – szembesít a társadalmunkban lejátszódó problémákkal, saját esendőségünkkel, útkeresésünkkel, hibáinkkal is. Évek óta közösen dolgozunk a Mesebolt Bábszínházzal – július 2-án és 3-án A boldog herceget tűzzük műsorra, mely a nincstelen emberek szerencsétlen és kegyetlen hétköznapi valóságát mutatja meg, s melyet Oscar Wilde műve alapján Jeles András ír és rendez bábszínpadra. Önállóan nem mertünk volna belevágni, hiszen ez egy sokszereplős darab, de Wilde e műve olyan fontos és szép, hogy úgy éreztük, nem maradhat ki a repertoárból, mint ahogy Gergye Krisztián összművészeti produkciója sem: a bűn és a megbocsájtás témáját járja körbe a Levitáció, mely július 31-én lesz látható a Várszínház udvarára. Krisztián kőszegi születésű, éppen ezért érezzük kötelességünknek, hogy szülővárosában is mutassunk be a darabjaiból. Szintén húsbavágó témával foglalkozik a Cinóber hadművelet, mely E. T. A. Hoffmann-átirat, a Kőszegi Várszínház, a Soltis Lajos Színház, a KB35 Inárcs és a RÉV Színház közös bemutatója. Aktuális témákat, nevezetesen a tinédzserek közt zajló kegyetlenkedéseket, a csoportnyomást, a megfélemlítést, a verbális és a közösségi felületeken, elektronikus úton történő erőszakot állítja fókuszba. Ebből is látszik, hogy a nyári szórakoztatás mellett feladatunk az is, hogy társadalmi jelenségekről is szóljunk. Azt vallom, hogy akkor vagyunk sikeresek, ha a közönség azt érzi, hogy ide el kell jönni, mert mi itt arról beszélünk, ami körülöttünk történik. Célunk, hogy ezek a kőszegi gyökerű előadások a premiereket követően tovább éljenek, eljussanak Budapestre, az ország nagyvárosaiba és a középiskolákba.
Mire számíthat a közönség a vendégelőadásokat illetően?
P. Z.:Vendégelőadásaink közül mindenképp kiemelném a Diplomáciát és a Táncórákat, amelyek a Rózsavölgyi Szalon produkciói, A piszkosak – Rejtő Jenő nyomokban című spaklibohózatot, mely a Nézőművészeti Kft. és a Karinthy Színház közös előadása. Az Orlai Produkciós Irodától a Second Life, avagy Kétéletem, a Mi és Ők és a Széttépve című előadások lesznek láthatók. A fiatalabb generáció szórakoztatását, szellemi táplálását is szívügyünknek tekintjük: a Mesebolt Bábszínház Körhinta című pöttömszínháza olyan gyerekeknek kedvez, akik beszélni még ugyan nem tudnak, de már képesek a maguk szintjén részt venni a produkciókban.
Ön szerint mitől működhet töretlen sikerrel a nyári programsorozat Kőszegen évtizedek óta?
P. Z.: A Kőszeg kínálta látnivalók, a kellemes atmoszféra eleve óriási vonzerővel bírnak. A Jurisics-vár remek helyen, a városközpontban található, jól megközelíthető, remek az akusztikája, ráadásul a környéken vendéglők sora várja a látogatókat. A másik összetevő a szakmai munka és a bizalom, mert azt gondolom, hogy a színház bizalmi dolog is. A csapatunk mindig ott van az előadások előtt, fogadjuk a nézőket. Az emberek értékelik ezt és azt is, hogy képviselünk egyfajta folytonosságot ebben a változó világban.