2019. június 17. / Pavlovics Ágota
A cím Kosztolányi Dezső leleménye, ő határozta meg így a pesti kabaré lényegét. Az Óbudai Társaskörben 2019. július 17-én mutatják be a Café mennyország című régi, pesti kabarét 2 részben.
A színházi est szerkesztője, színpadra állítója és egyik színésze a sokoldalú Fesztbaum Béla. A rendkívül sokat játszó színművészt, aki muzsikusként is kiváló, új produkciójáról kérdeztük.
Ön 1997 óta a Vígszínház társulatának tagja, volt olyan évada, amikor 238-szor állt színpadra. Sokat játszik, mégis jut ideje saját produkciókra. A léggömb elrepül című Kosztolányi-estje 2008 óta látható anyaszínházában. A Molnár Ferenc írásaiból összeállított önálló estjét, „Szülőfalum, Pest” címmel a Rózsavölgyi Szalonban mutatta be. Az Óbudai Társaskörben évek óta műsoron van Seress-estje.
F. B.: Az Óbudai Társaskör, pontosabban annak igazgatója, Harsányi Mária felkérésére született a 2014. november 5-én bemutatott, Dalok a Kispipából című estem, Seress Rezső dalaiból. Nagyon szeretem az olyan munkákat, amelyekhez valamit össze lehet szerkeszteni, meg lehet írni, föl lehet építeni. Eredetileg egy előadásban gondolkodtunk a szerző születésének 125. évfordulója alkalmából. Azt a legmerészebb álmainkban sem reméltük, hogy a közönség szeretete öt év után is az Óbudai Társaskör színpadán tartja az estet, és folyamatosan telt házak előtt játszhatjuk. Számomra nagy öröm, és a zenekar is szereti, hálás vagyok érte Harsányi Marinak. Az előadás Budapesten csak az Óbudai Társaskörben látható. Az együttműködés folytatását szintén ő kezdeményezte, ezúttal egy hagyományos, régi, pesti kabaré-összeállítás elkészítése a feladatom. Örömmel vágtam bele, hiszen nagyon szeretem és sokat is kaptam a kabaré műfajától. Szerkesztem az anyagot, rendezem az előadást, és játszom is benne csodás színészkollégáimmal. Mint minden kabaré, úgy ez is egyfajta válogatás, és igen gazdag anyagból válogathatok. Azzal az ambícióval dolgozom, hogy a magyar kabaré legrégebbi hagyományát mutassam meg. Nem csak a felhőtlen szórakoztatás a célom. A pesti ember okossága, érzékenysége foglalkoztat, azé az emberé, aki egyszerre nyitott a humorra, a lírára és a közéleti tartalmakra.
Milyen gondolatok mentén formálódik a fejében az előadás?
F. B.: A Pesti Műsornak adom az első interjút a Café mennyországról, az anyag még nem kész, formálódik, a benne játszó színészek számára válogatom, de azt szeretném, ha ezek a szellemes vagy lírai, néha karcosabb anyagok költői játékossággal kapcsolódnának egymáshoz. Ezek a régi szövegek ma is szórakoztatóak és a mához is hozzászólnak. Azt a sokszínű kabarét szeretném megidézni, amit Nagy Endre indított el annak idején. A pesti közönség nyitott volt és maradt, én pedig nem a mindenáron „poént mondásban” látom a szórakoztatás módját, hanem egy ettől árnyaltabb műfaj iránt érzett tisztelet és szeretet vezet.
Nóti Károly, Vadnai László, Békeffi László, Gábor Andor, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc neve adja magát, de hogy kerül Ady Endre a sorba, akiről éppen a kabaré utánozhatatlan mestere, Nagy Endre mesélte: kabaréjában Ady egy pillanatra megörült, hogy a közönség szereti a verseit, de bizonyára jól megszidta magát ezért az örömért, mihelyst hazaért.
F. B.: Ady jelen volt a pesti kabaré világában, Nagy Endre kért tőle verseket, és mint a történetből is kiderül, nagy sikert arattak a kabaréban. Írt verseket a kor népszerű színésznő-énekesnőjének, Medgyaszay Vilmának. Humoros is szeretett volna lenni, de sajnos az nem sikerült neki. Kutatásom során kezembe került egy olyan Ady-kabarévers, amihez annak idején nem írtak zenét. A soha nem hallott Ady-verset megzenésítettem, így ősbemutató is lesz ezen az esten. A vers mellé választottam egy vele egykorú újságcikket is Ady Endrétől, így meg tudom mutatni Ady két arcát, a kabaréköltőét és az érzékeny tollú újságíróét is.
Honnan származik a cím?
F. B.: Ezek szerint nem ismeri, remélem, újdonság lesz a közönségnek is. Vadnai László egyik jelenetének címe a Café mennyország, ami egy égi kávéházban játszódik, de nem akarom lelőni a poént.
Azt kívánom, legyen legalább akkora siker a Café mennyország, mint az 1978-ban bemutatott Budapest Orfeum volt, amit Benedek Miklós, Szacsvay László, Császár Angela úgy négyszázszor játszott.
F. B.: Nem láttam élőben a legendás előadást, de felvételről megnéztem, és nagy hatással volt rám. Számomra a szerkesztés és a humorról való komoly gondolkodás példája is a Budapest Orfeum. Nem szeretném másolni, folytatni – még ha lesz is egy-két anyag, ami ugyanaz az előadásban –, a célom az, hogy a műfajt ugyanolyan nagy szeretettel és műgonddal adjam át a közönségnek, ahogy ők tették annak idején. A kabaré szellemes, finom, karcos. Kosztolányi szavaival: „A pesti kabaré a szatíra. Az a cukrozott epe, hitetlenség és finom rosszmájúság öltött benne testet, amely minden pesti emberben bennlakozik, az az okosság teremtette meg, mely ennek a városnak egyik fontos jellemvonása.”
Kik lesznek a játszótársai és kikkel fog együtt muzsikálni?
F. B.: Remek kollégákkal fogok játszani, Pápai Erika, Benedek Miklós, Kerekes József lesznek társaim a színpadon. Kedves kollégám, Termes Rita zongorázik, kiegészülve az InFusion Trió tagjaival, őket arról ismeri a zeneszerető közönség, hogy különleges hangszereikkel az elektronikus zene határait feszegetik. Megkértem őket, ebben az előadásban kalandozzanak velem régebbi vizekre. A zenekar tagjai közül a hegedűs Farkas Izsákkal és Simkó-Várnagy Mihály csellistával dolgoztam már, az ütős Weisz Nándorral most játszom első alkalommal. Röviden azt remélem, négy színész és négy zenész a pesti kabaré legnagyobbjainak megidézésével egy tartalmas színházi estét és kellemes szórakozást ígér az Óbudai Társaskör közönségének.
A színházi est szerkesztője, színpadra állítója és egyik színésze a sokoldalú Fesztbaum Béla. A rendkívül sokat játszó színművészt, aki muzsikusként is kiváló, új produkciójáról kérdeztük.
Ön 1997 óta a Vígszínház társulatának tagja, volt olyan évada, amikor 238-szor állt színpadra. Sokat játszik, mégis jut ideje saját produkciókra. A léggömb elrepül című Kosztolányi-estje 2008 óta látható anyaszínházában. A Molnár Ferenc írásaiból összeállított önálló estjét, „Szülőfalum, Pest” címmel a Rózsavölgyi Szalonban mutatta be. Az Óbudai Társaskörben évek óta műsoron van Seress-estje.
F. B.: Az Óbudai Társaskör, pontosabban annak igazgatója, Harsányi Mária felkérésére született a 2014. november 5-én bemutatott, Dalok a Kispipából című estem, Seress Rezső dalaiból. Nagyon szeretem az olyan munkákat, amelyekhez valamit össze lehet szerkeszteni, meg lehet írni, föl lehet építeni. Eredetileg egy előadásban gondolkodtunk a szerző születésének 125. évfordulója alkalmából. Azt a legmerészebb álmainkban sem reméltük, hogy a közönség szeretete öt év után is az Óbudai Társaskör színpadán tartja az estet, és folyamatosan telt házak előtt játszhatjuk. Számomra nagy öröm, és a zenekar is szereti, hálás vagyok érte Harsányi Marinak. Az előadás Budapesten csak az Óbudai Társaskörben látható. Az együttműködés folytatását szintén ő kezdeményezte, ezúttal egy hagyományos, régi, pesti kabaré-összeállítás elkészítése a feladatom. Örömmel vágtam bele, hiszen nagyon szeretem és sokat is kaptam a kabaré műfajától. Szerkesztem az anyagot, rendezem az előadást, és játszom is benne csodás színészkollégáimmal. Mint minden kabaré, úgy ez is egyfajta válogatás, és igen gazdag anyagból válogathatok. Azzal az ambícióval dolgozom, hogy a magyar kabaré legrégebbi hagyományát mutassam meg. Nem csak a felhőtlen szórakoztatás a célom. A pesti ember okossága, érzékenysége foglalkoztat, azé az emberé, aki egyszerre nyitott a humorra, a lírára és a közéleti tartalmakra.
Milyen gondolatok mentén formálódik a fejében az előadás?
F. B.: A Pesti Műsornak adom az első interjút a Café mennyországról, az anyag még nem kész, formálódik, a benne játszó színészek számára válogatom, de azt szeretném, ha ezek a szellemes vagy lírai, néha karcosabb anyagok költői játékossággal kapcsolódnának egymáshoz. Ezek a régi szövegek ma is szórakoztatóak és a mához is hozzászólnak. Azt a sokszínű kabarét szeretném megidézni, amit Nagy Endre indított el annak idején. A pesti közönség nyitott volt és maradt, én pedig nem a mindenáron „poént mondásban” látom a szórakoztatás módját, hanem egy ettől árnyaltabb műfaj iránt érzett tisztelet és szeretet vezet.
Nóti Károly, Vadnai László, Békeffi László, Gábor Andor, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc neve adja magát, de hogy kerül Ady Endre a sorba, akiről éppen a kabaré utánozhatatlan mestere, Nagy Endre mesélte: kabaréjában Ady egy pillanatra megörült, hogy a közönség szereti a verseit, de bizonyára jól megszidta magát ezért az örömért, mihelyst hazaért.
F. B.: Ady jelen volt a pesti kabaré világában, Nagy Endre kért tőle verseket, és mint a történetből is kiderül, nagy sikert arattak a kabaréban. Írt verseket a kor népszerű színésznő-énekesnőjének, Medgyaszay Vilmának. Humoros is szeretett volna lenni, de sajnos az nem sikerült neki. Kutatásom során kezembe került egy olyan Ady-kabarévers, amihez annak idején nem írtak zenét. A soha nem hallott Ady-verset megzenésítettem, így ősbemutató is lesz ezen az esten. A vers mellé választottam egy vele egykorú újságcikket is Ady Endrétől, így meg tudom mutatni Ady két arcát, a kabaréköltőét és az érzékeny tollú újságíróét is.
Honnan származik a cím?
F. B.: Ezek szerint nem ismeri, remélem, újdonság lesz a közönségnek is. Vadnai László egyik jelenetének címe a Café mennyország, ami egy égi kávéházban játszódik, de nem akarom lelőni a poént.
Azt kívánom, legyen legalább akkora siker a Café mennyország, mint az 1978-ban bemutatott Budapest Orfeum volt, amit Benedek Miklós, Szacsvay László, Császár Angela úgy négyszázszor játszott.
F. B.: Nem láttam élőben a legendás előadást, de felvételről megnéztem, és nagy hatással volt rám. Számomra a szerkesztés és a humorról való komoly gondolkodás példája is a Budapest Orfeum. Nem szeretném másolni, folytatni – még ha lesz is egy-két anyag, ami ugyanaz az előadásban –, a célom az, hogy a műfajt ugyanolyan nagy szeretettel és műgonddal adjam át a közönségnek, ahogy ők tették annak idején. A kabaré szellemes, finom, karcos. Kosztolányi szavaival: „A pesti kabaré a szatíra. Az a cukrozott epe, hitetlenség és finom rosszmájúság öltött benne testet, amely minden pesti emberben bennlakozik, az az okosság teremtette meg, mely ennek a városnak egyik fontos jellemvonása.”
Kik lesznek a játszótársai és kikkel fog együtt muzsikálni?
F. B.: Remek kollégákkal fogok játszani, Pápai Erika, Benedek Miklós, Kerekes József lesznek társaim a színpadon. Kedves kollégám, Termes Rita zongorázik, kiegészülve az InFusion Trió tagjaival, őket arról ismeri a zeneszerető közönség, hogy különleges hangszereikkel az elektronikus zene határait feszegetik. Megkértem őket, ebben az előadásban kalandozzanak velem régebbi vizekre. A zenekar tagjai közül a hegedűs Farkas Izsákkal és Simkó-Várnagy Mihály csellistával dolgoztam már, az ütős Weisz Nándorral most játszom első alkalommal. Röviden azt remélem, négy színész és négy zenész a pesti kabaré legnagyobbjainak megidézésével egy tartalmas színházi estét és kellemes szórakozást ígér az Óbudai Társaskör közönségének.