2019. június 19. / Pavlovics Ágota
Június 19-23. között 14. alkalommal rendezik meg a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált (KAFF), ugyanekkor 11. alkalommal várja a szakma képviselőit és az érdeklődőket az Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztivál. A programsorozat rendezője a rajzfilmgyártás nemzetközileg
ismert és elismert műhelye, a Kecskemétfilm, ahol olyan szeretni való alkotások készültek, mint a Magyar népmesék vagy a Vízipók-csodapók. Mikulás Ferenc, a KAFF igazgatója, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több film és filmsorozat producere osztotta meg velünk a gondolatait.
Mi a bő három évtizede rendszeresen megrendezett KAFF népszerűségének titka?
M. F.: A KAFF különlegessége, hogy két év teljes magyar animációs szakmai eredményeit mutatja meg, mert nevezhet minden, a világ bármely pontján élő magyar alkotó.
Az európai versenyben a legfrissebb animációs játékfilmekből és televíziós produkciókból mutatunk gazdag válogatást. A két párhuzamos fesztiválon bemutatásra kerülő 210 magyar és 134 európai alkotás 26 országból ékezik. A termésből három előzsűri válogat, van európai tv-filmeket, európai egész estés filmeket és a magyar animációs filmeket bíráló zsűrink. A fesztivál legjobbjait a szakmai zsűriken kívül az általános és középiskolásokból álló gyerekzsűri és az egyetemistákból álló diákzsűri választja ki, és ahogy minden évben, idén is a közönség szavazatai alapján adjuk át a Közönségdíjat.
Az utóbbi években a fesztivál díszvendége Ausztrália, illetve Dél-Amerika volt. Idén ki kapott meghívást?
M. F.: Az esemény díszvendége ezúttal Afrika lesz, amely előreláthatólag a földrész 14 országából állítja össze filmkínálatát. Az afrikai országok bemutatkozása mellett még egy érdekes és máshol nem látható alkotásokból álló programunk is lesz. A nyolcvanmilliós Iránban ipari méretű az animáció. Március első hetében volt a 11. Teheráni Nemzetközi Animációs Fesztivál, amelynek zsűrijébe egy holland, angol, német és két perzsa szakember mellett meghívtak engem is. Két éve iráni kezdeményezésre kezdődött a két ország közötti együttműködés, akkor először iráni alkotók is bemutatkoztak a kecskeméti fesztiválon. Idén Afrika filmesei mellett Irán is jelen lesz.
A KAFF összművészeti fesztivál. Mely programjaira hívná fel a figyelmet?
M. F.: A Panoráma programban Stuttgart, Hangzhou, Annecy, Thesszaloniki és Teherán fesztiváljain díjazott alkotások lesznek láthatók. Lesz retrospektív sorozat, mely az elmúlt évben eltávozott alkotók – mint például Nepp József, akinek a nevéhez olyan figurák és sorozatok köthetők, mint a felejthetetlen Gusztáv és a rendkívül népszerű Mézga család – filmjeit mutatja be. Lesz kiállításunk a 40 éves Pécsi Műterem munkásságáról, amely az ország animációs és rajzfilmes életének egyik meghatározó központja volt a ’70-es és a ’80-as években. Lesz ázsiai fotókat és képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállításunk is. A filmvetítések mellett szakmai konferenciák, workshopok, könnyűzenei koncertek is színesítik a programkínálatot. A workshopok keretében a gyerekek maguk készíthetnek animációs filmeket. A színvonalas zenéről a Muzsikás együttes, a Kaláka együttes és a szenegáli zenét játszó Ballet Camara gondoskodnak. A fesztivál fő helyszínei a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ, az Otthon mozi és a város főtere. De nemcsak Kecskeméten, hanem a környező településeken, falvakban, kisvárosokban is bemutatjuk a versenyprogramot, mert szeretnénk, ha minél többen megismerkedhetnének ezekkel az alkotásokkal. A rendezvény minden programja ingyenesen látogatható.
Ugorjunk a kistelepülések után egy animációs nagyhatalomhoz, Japánhoz. Kinoshita Sayoko, a Hirosimai Nemzetközi Animációs Fesztivál igazgatója és ön együttműködést dolgoztak ki a két ország alkotóinak kölcsönös bemutatására.
M. F.: A japán fesztivál az elmúlt években a világ egyik vezető animációs filmfesztiválja lett. Magyar animációs alkotások és magyar mesterek is gyakori vendégei a fesztiválnak. Tavaly ősszel Wunder Judit Kötelék című filmje nyerte el a Hirosima város nagydíját, 2014-ben Bucsi Réka filmje nyerte el ugyanezt.
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió mindig jelen volt a város életében, példaértékű a kecskeméti kórház gyerekosztálya falainak feldíszítése rajzfilmes motívumokkal, most pedig a Hankovszky ligetben (Hunyadiváros) épül játszótér, a Magyar népmesék figuráinak felhasználásával.
M. F.: Néhány éve a visegrádi királyi palota előkertjében mesepark épült, amely a Mátyás-mesék világát és az igazságos király korát eleveníti meg. Tervezője Kő Pál szobrászművész fia, Kő Boldizsár, aki több országos ismertségű játszóteret álmodott. Ezek különlegessége, hogy nem csak a mozgás lehetőségét biztosítják a gyerekeknek, művészi kivitelezésük miatt esztétikai élményt is nyújtanak. Mikor a visegrádi múzeum megkeresett, hogy elkérje a Mesék Mátyás királyról sorozat felhasználásának jogait, eszembe jutott, hogy Kecskeméten is lehetne egy hasonló mesekert, mégpedig a Magyar népmesékre alapozva. Megosztottam gondolataimat a város vezetésével, és az ötlet mára valósággá vált, a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközöket Kecskemét város költségvetése biztosította. A különös műgonddal készített játszótér hivatalos átadására a fesztivál első napján kerül sor.
Dióhéj
A Kecskemétfilm azon műhelyek egyike, amelyek kitartottak a hagyományos animációs filmkészítési technikák mellett. Kézzel rajzolt (2D) technikával készült az Oscar-díjas holland rendező, Dudok de Wit filmje, A vörös teknős is, amely az utóbbi évek egyik legszebb, egész estés animációs filmje, s amely Cannes-ban megkapta az egyik fődíjat (Un Certain Regard), és az Oscar-díjra jelöltek szűkített listáján volt. Tavalyelőtt a 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztivál legjobb egész estés animációja is A vörös teknős lett. Az alkotás a Hayao Miyazaki által alapított, legendás Ghibli Stúdió és a francia Prima Linea összefogásával készült el kilenc év alatt. A francia-japán koprodukcióban gyártott film munkálatain nemzetközi stáb dolgozott, köztük a Kecskemétfilm Kft. munkatársai, akik másfél évig dolgoztak a filmen.
ismert és elismert műhelye, a Kecskemétfilm, ahol olyan szeretni való alkotások készültek, mint a Magyar népmesék vagy a Vízipók-csodapók. Mikulás Ferenc, a KAFF igazgatója, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több film és filmsorozat producere osztotta meg velünk a gondolatait.
Mi a bő három évtizede rendszeresen megrendezett KAFF népszerűségének titka?
M. F.: A KAFF különlegessége, hogy két év teljes magyar animációs szakmai eredményeit mutatja meg, mert nevezhet minden, a világ bármely pontján élő magyar alkotó.
Az európai versenyben a legfrissebb animációs játékfilmekből és televíziós produkciókból mutatunk gazdag válogatást. A két párhuzamos fesztiválon bemutatásra kerülő 210 magyar és 134 európai alkotás 26 országból ékezik. A termésből három előzsűri válogat, van európai tv-filmeket, európai egész estés filmeket és a magyar animációs filmeket bíráló zsűrink. A fesztivál legjobbjait a szakmai zsűriken kívül az általános és középiskolásokból álló gyerekzsűri és az egyetemistákból álló diákzsűri választja ki, és ahogy minden évben, idén is a közönség szavazatai alapján adjuk át a Közönségdíjat. Az utóbbi években a fesztivál díszvendége Ausztrália, illetve Dél-Amerika volt. Idén ki kapott meghívást?
M. F.: Az esemény díszvendége ezúttal Afrika lesz, amely előreláthatólag a földrész 14 országából állítja össze filmkínálatát. Az afrikai országok bemutatkozása mellett még egy érdekes és máshol nem látható alkotásokból álló programunk is lesz. A nyolcvanmilliós Iránban ipari méretű az animáció. Március első hetében volt a 11. Teheráni Nemzetközi Animációs Fesztivál, amelynek zsűrijébe egy holland, angol, német és két perzsa szakember mellett meghívtak engem is. Két éve iráni kezdeményezésre kezdődött a két ország közötti együttműködés, akkor először iráni alkotók is bemutatkoztak a kecskeméti fesztiválon. Idén Afrika filmesei mellett Irán is jelen lesz.
A KAFF összművészeti fesztivál. Mely programjaira hívná fel a figyelmet?
M. F.: A Panoráma programban Stuttgart, Hangzhou, Annecy, Thesszaloniki és Teherán fesztiváljain díjazott alkotások lesznek láthatók. Lesz retrospektív sorozat, mely az elmúlt évben eltávozott alkotók – mint például Nepp József, akinek a nevéhez olyan figurák és sorozatok köthetők, mint a felejthetetlen Gusztáv és a rendkívül népszerű Mézga család – filmjeit mutatja be. Lesz kiállításunk a 40 éves Pécsi Műterem munkásságáról, amely az ország animációs és rajzfilmes életének egyik meghatározó központja volt a ’70-es és a ’80-as években. Lesz ázsiai fotókat és képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállításunk is. A filmvetítések mellett szakmai konferenciák, workshopok, könnyűzenei koncertek is színesítik a programkínálatot. A workshopok keretében a gyerekek maguk készíthetnek animációs filmeket. A színvonalas zenéről a Muzsikás együttes, a Kaláka együttes és a szenegáli zenét játszó Ballet Camara gondoskodnak. A fesztivál fő helyszínei a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ, az Otthon mozi és a város főtere. De nemcsak Kecskeméten, hanem a környező településeken, falvakban, kisvárosokban is bemutatjuk a versenyprogramot, mert szeretnénk, ha minél többen megismerkedhetnének ezekkel az alkotásokkal. A rendezvény minden programja ingyenesen látogatható.
Ugorjunk a kistelepülések után egy animációs nagyhatalomhoz, Japánhoz. Kinoshita Sayoko, a Hirosimai Nemzetközi Animációs Fesztivál igazgatója és ön együttműködést dolgoztak ki a két ország alkotóinak kölcsönös bemutatására.
M. F.: A japán fesztivál az elmúlt években a világ egyik vezető animációs filmfesztiválja lett. Magyar animációs alkotások és magyar mesterek is gyakori vendégei a fesztiválnak. Tavaly ősszel Wunder Judit Kötelék című filmje nyerte el a Hirosima város nagydíját, 2014-ben Bucsi Réka filmje nyerte el ugyanezt.
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió mindig jelen volt a város életében, példaértékű a kecskeméti kórház gyerekosztálya falainak feldíszítése rajzfilmes motívumokkal, most pedig a Hankovszky ligetben (Hunyadiváros) épül játszótér, a Magyar népmesék figuráinak felhasználásával.
M. F.: Néhány éve a visegrádi királyi palota előkertjében mesepark épült, amely a Mátyás-mesék világát és az igazságos király korát eleveníti meg. Tervezője Kő Pál szobrászművész fia, Kő Boldizsár, aki több országos ismertségű játszóteret álmodott. Ezek különlegessége, hogy nem csak a mozgás lehetőségét biztosítják a gyerekeknek, művészi kivitelezésük miatt esztétikai élményt is nyújtanak. Mikor a visegrádi múzeum megkeresett, hogy elkérje a Mesék Mátyás királyról sorozat felhasználásának jogait, eszembe jutott, hogy Kecskeméten is lehetne egy hasonló mesekert, mégpedig a Magyar népmesékre alapozva. Megosztottam gondolataimat a város vezetésével, és az ötlet mára valósággá vált, a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközöket Kecskemét város költségvetése biztosította. A különös műgonddal készített játszótér hivatalos átadására a fesztivál első napján kerül sor.
Dióhéj
A Kecskemétfilm azon műhelyek egyike, amelyek kitartottak a hagyományos animációs filmkészítési technikák mellett. Kézzel rajzolt (2D) technikával készült az Oscar-díjas holland rendező, Dudok de Wit filmje, A vörös teknős is, amely az utóbbi évek egyik legszebb, egész estés animációs filmje, s amely Cannes-ban megkapta az egyik fődíjat (Un Certain Regard), és az Oscar-díjra jelöltek szűkített listáján volt. Tavalyelőtt a 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztivál legjobb egész estés animációja is A vörös teknős lett. Az alkotás a Hayao Miyazaki által alapított, legendás Ghibli Stúdió és a francia Prima Linea összefogásával készült el kilenc év alatt. A francia-japán koprodukcióban gyártott film munkálatain nemzetközi stáb dolgozott, köztük a Kecskemétfilm Kft. munkatársai, akik másfél évig dolgoztak a filmen.