Az arany kesztyű 2019. október 03. / Szalóky Bálint 1975-ben egy hamburgi háztűz vezetett a sorozatgyilkos, Fritz Honka nyomára. A magányosan élő, alkoholista férfi az ezt megelőző öt évben legalább négy nőt gyilkolt meg – prostituáltakat, hajléktalanokat vitt fel a lakására, ahol különös kegyetlenséggel végzett az áldozataival. A holttesteket feldarabolta és a lakása falába rejtette el. A szom­széd­jai már régóta panaszkodtak az elviselhetetlen bűzre. Honka állandó vendége volt a címadó Arany Kesztyűhöz nevű kocsmának, itt sze­mel­te ki középkorú áldozatait. Legújabb rendezésében Fatih Akin energiáit elsősorban az kötötte le, hogy rekonstruálja a korabeli helyszíneket és jelmezeket. Az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában elsőként be­mu­ta­tott, de díj nélkül maradt alkotás részletgazdag, ám rendkívül vissza­taszító mozi lett, de ez nem feltétlenül vált az előnyére. Mindent Honka szemszögéből látunk, akit A néma forradalomból ismerős Jonas Dass­ler formál meg a felismerhetetlenségig elmaszkírozva. Hogy Akin vá­lasz­tása miért egy mindössze 22 éves színészre esett, amikor Honka a gyilkosságok idején több mint egy tízessel idősebb volt, mindvégig rejtély marad, miként az is, hogy a rendező valójában mit akart elmesélni a történetével. Hiába látjuk Honkát minden jelenetben, hiába szörnyülködünk el az életén és a gyilkosságokon, a film egyszerűen kevés ahhoz, hogy mindemellett bármit is mutasson vagy gondoljon akár a korszakról, akár a lelkileg sérült személyiség lélektanáról. Az arany kesztyű maga az öncélúság, ami azon a kétes érdemén túl, hogy rém kellemetlen nézni, aligha tud bármit is felmutatni. Az arany kesztyű (18) (Der goldene Handschuh) Német-francia, feliratos film Rendező: Fatih Akin Főszereplők: Jonas Dassler, Margarete Tiesel, Katja Studt 115 perc Forgalmazó: Vertigo Média Bemutató: 10. 03.