2019. október 11. /
Legalább 15 éve ébresztette fel régi szendergéséből a hagyományos Csipkerózsika-mesét Zsuráfszky Zoltán és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ám az előadás azóta rendületlenül állja
a nézők tekintetét és a népiesítés próbáját. Merthogy a darab érdekessége, hogy az autentikus magyar táncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja. A Csipkerózsika születésének tiszteletére rendezett bálon a tündérkeresztanyák helyett válogatott cigánylegények és cigánykártyán edzett boszorkányok mulatnak, a felcseperedő lány népi játékokat játszik társaival, a kihagyott főbanya pedig egy, a táltosi hagyományokból merítő átokkal pecsételi meg a királykisasszony sorsát: „Én rázom a fát, fa rázza a földet, föld rázza a vizet, víz rázza az ördögöt, az ördög meg Csipkerózsikát.” Az előadással az együttes kis kihagyás után a Hagyományok Házában indítja újra októberben az eltáncolt mesék sorozatát.
Hagyományok Háza
10. 06., 11h
a nézők tekintetét és a népiesítés próbáját. Merthogy a darab érdekessége, hogy az autentikus magyar táncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja. A Csipkerózsika születésének tiszteletére rendezett bálon a tündérkeresztanyák helyett válogatott cigánylegények és cigánykártyán edzett boszorkányok mulatnak, a felcseperedő lány népi játékokat játszik társaival, a kihagyott főbanya pedig egy, a táltosi hagyományokból merítő átokkal pecsételi meg a királykisasszony sorsát: „Én rázom a fát, fa rázza a földet, föld rázza a vizet, víz rázza az ördögöt, az ördög meg Csipkerózsikát.” Az előadással az együttes kis kihagyás után a Hagyományok Házában indítja újra októberben az eltáncolt mesék sorozatát.
Hagyományok Háza
10. 06., 11h