2019. október 23. / Jónás Ágnes
Felvidéki tematikus napokat szervez a Hagyományok Háza, melynek célja a tradíciók átadásának segítése, a közösségépítés, valamint az elfeledett szokások újjáélesztése tősgyökeres felvidéki lakosok, együttesek és énekesek segítségével. Az október 25-i, felvidéki kézműves gyöngyszemeket
bemutató időszaki tárlatról és az október 26-i programokról a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia kirendeltségének vezetőjével, Farkas Józseffel beszélgettünk.
Mi a felvidéki tematikus nap alapkoncepciója, s milyen programkínálat várja a Hagyományok Házába látogatókat?
F. J.: A Hagyományok Háza mint a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye 2017-ben kezdte el a határon túli hálózatosodás megszervezését, azaz létrehozta az úgynevezett Hagyományok Háza Hálózatot Magyarország több megyéjében, valamint a Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és a Felvidék területén. A tevékenységek a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és az élő hagyományátadás (képzések) területein folynak. Rendszeresen tartunk tematikus napokat, melyek szintén a hagyományőrzést és a hagyományátörökítést hivatottak szolgálni. 2019 tavaszán Vajdasági nappal jelentkeztünk, melynek keretében gyermekprogramokkal, gasztronómiai bemutatóval, tánccal és muzsikával hoztuk közel Szerbia északi részének sokszínűségét. Október 25-én és 26-án Felvidéki napot szervezünk, mely az előbbihez hasonlóan komplex módon mutatja be a felvidéki régiót a tánc, a zene és a hagyományos népi kultúra nyelvén. Október 26-án Zoboralja, Ipolymente és a Gömöri régiók kerülnek fókuszba – ipolymenti viseletbemutatóval, népdalcsokorral, tánc- és énekoktatással (duda kíséretre) kedveskedünk az érdeklődőknek; felsorakoznak tipikus ipolymenti ételek és a Dunamente régió borai is, s a gömöri pásztorhagyományról is szó esik. A gyermekeket táncos, énekes és kézműves foglalkozásokkal és Korpás Éva és zenekara legújabb, gyerekeknek készült, Libidaridom című világzenei albumának bemutatójával várjuk. A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában október 25-én nyílik kiállítás Magyar kézművesség a Felvidéken – válogatás a magyar kézművesek alkotásaiból címmel, mely a Felvidék kincsei című kiállítás idei és tavalyi pályázati anyagából valósul meg. A tárlat elsődleges célja az alkotásra serkentés, továbbá méltó fórumot szeretnénk teremteni a felvidéki (és a későbbiekben a kárpátaljai, vajdasági, erdélyi) hagyományos kézművesek minél szélesebb körben való bemutatkozására. Gyetvai Zoltán füleki származású, most éppen Losoncon élő fotográfusnak az ezt követő napon, délután három órától nyílik gyűjteményes kiállítása. Este pedig Etnomozival várjuk a nagyérdeműt – rövidebb-hosszabb, néprajzi témájú, a felvidéki kultúráról szóló filmfelvételeket, dokumentumfilmeket vetítünk, ilyenek lesznek többek között Agócs Gergely etnográfus-népzenekutató Gömöri cigányok című filmje vagy a gömöri pásztorok életét, hagyományait és szokásait bemutató alkotás, a Pásztorok ösvényein. Az estet gálaműsor zárja: a füleki Rakonca Néptáncegyüttes és a Sendergő Gyermek Néptánccsoport lép színpadra; bemutatkoznak a Foncsik és Galáris énekegyüttesek, majd felvidéki mulatságra (tánctanításra és táncházba) invitáljuk a közönséget, ahol a talpalávalót a Gereben zenekar és Nagy Csomor András és zenekara húzza.
A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia a gyermekek népzenei edukációját kiemelten fontosnak tartja, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2018-ban útjára indították a Népzenei Műhely elnevezésű programsorozatot.
F. J.: A programsorozat célja a magyar vokális és hangszeres népzene rendszeres oktatásának bebiztosítása, ennek köszönhetően hat helyszínen (Rozsnyó, Fülek, Ipolyság, Szőgyén, Martos, Somorja) vesznek részt fiatalok a hangszeres magyar népzene alapjainak elsajátításában. A Hálózat feladatának tekinti, hogy ezeket az értékeket a nem konvencionális közösségben élő emberekkel is megismertesse, s életük részévé tegye.
Ön a kezdetektől szervezi, dokumentálja a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt a Hagyományok Háza munkatársaként. A műsor óta lényegesen nőtt az érdeklődés hazánkban (is) a népzene iránt, ám mintha még mindig lenne egyfajta távolságtartás a műfajjal kapcsolatban.
F. J.: Minden évben igyekszünk újdonságot csempészni a műsorba, ezzel is bebizonyítva azt, hogy a műfaj nem a múzeumok polcaira való, hanem élő néphagyomány. A Páva a népi értékek közvetítője, lehetőséget biztosít a Kárpát-medence minden tehetségének a megmutatkozásra; a műsor gyerekek ezreit terelte a népi kultúra irányába, és ez a szám egyre csak nő.
Tavaly augusztus 20. alkalmából a hagyományos népi kultúra terjesztéséért-továbbéltetéséért kifejtett munkájáért részesült értékes elismerésben, akárcsak kollégája, Agócs Gergely: átvehették a Magyar Arany Érdemkeresztet. Mikor érezte először, hogy a néptánc és a néphagyományok útjára kell lépnie?
F. J.: Tizenhárom évesen kezdtem néptáncolni, előtte úsztam, röplabdáztam, kosárlabdáztam, de ezek valahogy elmaradtak idővel, s maradt a néptánc. Főiskolai éveim alatt magyar és szlovák néptáncegyüttesekben tevékenykedtem, 1990-től aktív szervezője voltam a hazai néptáncmozgalomnak. Több mint negyedszázada járom a Kárpát-medencét, ezen belül a Felvidéket népzene- és néptánckutatókkal, s e néprajzi gyűjtéseket fotó- és videoanyagban dokumentálom. Agócs Gergellyel harminc éve dolgozom együtt, ő rendszeresen jár gyűjteni az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, s két alkalommal elkísértem én is. A Kárpát-medencében számos néptánc és népzenei tábort, valamint fesztivált szerveztem. Jó látni, hogy az emberek egy-egy nagy fesztiválon ugyanúgy tombolnak, mint egy Mick Jagger-koncerten. Nyilván mindig rétegműfaj lesz a néptánc és a népzene, de nekünk az a dolgunk, hogy népszerűsítsük.
bemutató időszaki tárlatról és az október 26-i programokról a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia kirendeltségének vezetőjével, Farkas Józseffel beszélgettünk.
Mi a felvidéki tematikus nap alapkoncepciója, s milyen programkínálat várja a Hagyományok Házába látogatókat?
F. J.: A Hagyományok Háza mint a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye 2017-ben kezdte el a határon túli hálózatosodás megszervezését, azaz létrehozta az úgynevezett Hagyományok Háza Hálózatot Magyarország több megyéjében, valamint a Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és a Felvidék területén. A tevékenységek a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és az élő hagyományátadás (képzések) területein folynak. Rendszeresen tartunk tematikus napokat, melyek szintén a hagyományőrzést és a hagyományátörökítést hivatottak szolgálni. 2019 tavaszán Vajdasági nappal jelentkeztünk, melynek keretében gyermekprogramokkal, gasztronómiai bemutatóval, tánccal és muzsikával hoztuk közel Szerbia északi részének sokszínűségét. Október 25-én és 26-án Felvidéki napot szervezünk, mely az előbbihez hasonlóan komplex módon mutatja be a felvidéki régiót a tánc, a zene és a hagyományos népi kultúra nyelvén. Október 26-án Zoboralja, Ipolymente és a Gömöri régiók kerülnek fókuszba – ipolymenti viseletbemutatóval, népdalcsokorral, tánc- és énekoktatással (duda kíséretre) kedveskedünk az érdeklődőknek; felsorakoznak tipikus ipolymenti ételek és a Dunamente régió borai is, s a gömöri pásztorhagyományról is szó esik. A gyermekeket táncos, énekes és kézműves foglalkozásokkal és Korpás Éva és zenekara legújabb, gyerekeknek készült, Libidaridom című világzenei albumának bemutatójával várjuk. A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában október 25-én nyílik kiállítás Magyar kézművesség a Felvidéken – válogatás a magyar kézművesek alkotásaiból címmel, mely a Felvidék kincsei című kiállítás idei és tavalyi pályázati anyagából valósul meg. A tárlat elsődleges célja az alkotásra serkentés, továbbá méltó fórumot szeretnénk teremteni a felvidéki (és a későbbiekben a kárpátaljai, vajdasági, erdélyi) hagyományos kézművesek minél szélesebb körben való bemutatkozására. Gyetvai Zoltán füleki származású, most éppen Losoncon élő fotográfusnak az ezt követő napon, délután három órától nyílik gyűjteményes kiállítása. Este pedig Etnomozival várjuk a nagyérdeműt – rövidebb-hosszabb, néprajzi témájú, a felvidéki kultúráról szóló filmfelvételeket, dokumentumfilmeket vetítünk, ilyenek lesznek többek között Agócs Gergely etnográfus-népzenekutató Gömöri cigányok című filmje vagy a gömöri pásztorok életét, hagyományait és szokásait bemutató alkotás, a Pásztorok ösvényein. Az estet gálaműsor zárja: a füleki Rakonca Néptáncegyüttes és a Sendergő Gyermek Néptánccsoport lép színpadra; bemutatkoznak a Foncsik és Galáris énekegyüttesek, majd felvidéki mulatságra (tánctanításra és táncházba) invitáljuk a közönséget, ahol a talpalávalót a Gereben zenekar és Nagy Csomor András és zenekara húzza.
A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia a gyermekek népzenei edukációját kiemelten fontosnak tartja, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2018-ban útjára indították a Népzenei Műhely elnevezésű programsorozatot.
F. J.: A programsorozat célja a magyar vokális és hangszeres népzene rendszeres oktatásának bebiztosítása, ennek köszönhetően hat helyszínen (Rozsnyó, Fülek, Ipolyság, Szőgyén, Martos, Somorja) vesznek részt fiatalok a hangszeres magyar népzene alapjainak elsajátításában. A Hálózat feladatának tekinti, hogy ezeket az értékeket a nem konvencionális közösségben élő emberekkel is megismertesse, s életük részévé tegye.
Ön a kezdetektől szervezi, dokumentálja a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt a Hagyományok Háza munkatársaként. A műsor óta lényegesen nőtt az érdeklődés hazánkban (is) a népzene iránt, ám mintha még mindig lenne egyfajta távolságtartás a műfajjal kapcsolatban.
F. J.: Minden évben igyekszünk újdonságot csempészni a műsorba, ezzel is bebizonyítva azt, hogy a műfaj nem a múzeumok polcaira való, hanem élő néphagyomány. A Páva a népi értékek közvetítője, lehetőséget biztosít a Kárpát-medence minden tehetségének a megmutatkozásra; a műsor gyerekek ezreit terelte a népi kultúra irányába, és ez a szám egyre csak nő.
Tavaly augusztus 20. alkalmából a hagyományos népi kultúra terjesztéséért-továbbéltetéséért kifejtett munkájáért részesült értékes elismerésben, akárcsak kollégája, Agócs Gergely: átvehették a Magyar Arany Érdemkeresztet. Mikor érezte először, hogy a néptánc és a néphagyományok útjára kell lépnie?
F. J.: Tizenhárom évesen kezdtem néptáncolni, előtte úsztam, röplabdáztam, kosárlabdáztam, de ezek valahogy elmaradtak idővel, s maradt a néptánc. Főiskolai éveim alatt magyar és szlovák néptáncegyüttesekben tevékenykedtem, 1990-től aktív szervezője voltam a hazai néptáncmozgalomnak. Több mint negyedszázada járom a Kárpát-medencét, ezen belül a Felvidéket népzene- és néptánckutatókkal, s e néprajzi gyűjtéseket fotó- és videoanyagban dokumentálom. Agócs Gergellyel harminc éve dolgozom együtt, ő rendszeresen jár gyűjteni az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, s két alkalommal elkísértem én is. A Kárpát-medencében számos néptánc és népzenei tábort, valamint fesztivált szerveztem. Jó látni, hogy az emberek egy-egy nagy fesztiválon ugyanúgy tombolnak, mint egy Mick Jagger-koncerten. Nyilván mindig rétegműfaj lesz a néptánc és a népzene, de nekünk az a dolgunk, hogy népszerűsítsük.