2019. október 28. / P. Á.
A címben szereplő mondat telitalálat, a kötet borítóján álló idézet Marabutól származik. Sokan és sokszor hivatkoztak Bibóra, azonban meghatározó és számos tekintetben egyedülálló életművét jóval kevesebben olvasták. Az éppen negyven éve körünkből eltávozott Bibó István a múlt század
kiemelkedő politikai gondolkodója, bátor, kompromisszumot nem ismerő, a tények birodalmában otthonosan mozgó tudós. Leghíresebb gondolata szerint „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”. A Corvina Kiadó most megjelent kötete a hatalmas életműből tematikus válogatást, részleteket közöl, és segít abban, hogy a kiváló gondolkodó legfontosabb műveivel megismerkedjünk. Az első ezek közül Az európai egyensúly és béke címet viseli, a következő az 1948-ban született, Eltorzult magyar alkat, zsákutcás történelem című írás, amelyben Németh László kérdéséből kiindulva – Hol veszett el a magyar a magyarban? – tárja elénk az alapos, mindenre kiterjedő választ. Nyílt titok, hogy Magyarország igazi és lehetséges történelme között egyre mélyül a szakadék: az ország nem akarja megismerni valóságos történelmi múltját, ábrándképekhez ragaszkodik, ebből lesz aztán az eltorzult alkat, a zsákutcás történelem. Bibó számára a történelem azt jelenti, hogy a tények, az események alakulását a saját okaikra vezeti vissza.
Bibó nem csak időtálló műveket írt, ő volt az egyetlen ember, aki 1956. november 4-én, az éppen megalakult Nagy Imre-kormány államminisztereként bent maradt a szovjet katonák által elfoglalt Parlamentben. Nemcsak bent maradt, hanem nyilatkozatokat fogalmazott a kialakult helyzetről, melyekben passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet a megszállókkal szemben. Nyilatkozatait eljuttatta az amerikai, brit és indiai követségre. A szintén 1948-as Zsidókérdés Magyarországon című írása a népirtásért viselt magyar felelősséggel néz szembe. Utolsó műve, Az európai társadalomfejlődés értelme pedig életművének szintézisét adja. A kötetben olvasható még a november 4-i nyilatkozat szövege és a második szovjet megszállást taglaló Expozé is.
Fontos, hogy emlékezzünk Bibó Istvánra, a kerek évforduló remek alkalom, hogy megidézzük őt. Még ennél is sokkal fontosabb, hogy olvassuk a műveit. Ha vele tartunk, káprázatos szellemi kalandban lesz részünk. A kiváló válogatásért sok kalapemelés illeti Király Leventét.
Bibó megmondja – Részletek Bibó István írásaiból
Válogatta és az előszót írta Király Levente
Corvina Kiadó, 2019
280 oldal / 3490 Ft
kiemelkedő politikai gondolkodója, bátor, kompromisszumot nem ismerő, a tények birodalmában otthonosan mozgó tudós. Leghíresebb gondolata szerint „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”. A Corvina Kiadó most megjelent kötete a hatalmas életműből tematikus válogatást, részleteket közöl, és segít abban, hogy a kiváló gondolkodó legfontosabb műveivel megismerkedjünk. Az első ezek közül Az európai egyensúly és béke címet viseli, a következő az 1948-ban született, Eltorzult magyar alkat, zsákutcás történelem című írás, amelyben Németh László kérdéséből kiindulva – Hol veszett el a magyar a magyarban? – tárja elénk az alapos, mindenre kiterjedő választ. Nyílt titok, hogy Magyarország igazi és lehetséges történelme között egyre mélyül a szakadék: az ország nem akarja megismerni valóságos történelmi múltját, ábrándképekhez ragaszkodik, ebből lesz aztán az eltorzult alkat, a zsákutcás történelem. Bibó számára a történelem azt jelenti, hogy a tények, az események alakulását a saját okaikra vezeti vissza.Bibó nem csak időtálló műveket írt, ő volt az egyetlen ember, aki 1956. november 4-én, az éppen megalakult Nagy Imre-kormány államminisztereként bent maradt a szovjet katonák által elfoglalt Parlamentben. Nemcsak bent maradt, hanem nyilatkozatokat fogalmazott a kialakult helyzetről, melyekben passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet a megszállókkal szemben. Nyilatkozatait eljuttatta az amerikai, brit és indiai követségre. A szintén 1948-as Zsidókérdés Magyarországon című írása a népirtásért viselt magyar felelősséggel néz szembe. Utolsó műve, Az európai társadalomfejlődés értelme pedig életművének szintézisét adja. A kötetben olvasható még a november 4-i nyilatkozat szövege és a második szovjet megszállást taglaló Expozé is.
Fontos, hogy emlékezzünk Bibó Istvánra, a kerek évforduló remek alkalom, hogy megidézzük őt. Még ennél is sokkal fontosabb, hogy olvassuk a műveit. Ha vele tartunk, káprázatos szellemi kalandban lesz részünk. A kiváló válogatásért sok kalapemelés illeti Király Leventét.
Bibó megmondja – Részletek Bibó István írásaiból
Válogatta és az előszót írta Király Levente
Corvina Kiadó, 2019
280 oldal / 3490 Ft