2020. január 04. / Pavlovics Ágota
2020. január 1-én 10. alkalommal ad újévi koncertet a Budapest Klezmer Band a Budapest Kongresszusi Központban. A klezmer a zsidó kultúra egyik kincse, aminek felélesztése Csipkerózsika-álmából Jávori Ferenc Fegya nevéhez fűződik. Azt, hogy a klezmer szívhez szóló,
befogadó, hidakat építő zene, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy nem csak egy szűk réteg szereti, a zenekar meghódította vele Magyarország mellett Európát, Izraelt és Amerikát is. Amikor az ember Fegya előadásában hallgat klezmert, határozott élménye, hogy a zongora billentyűin nem is az ujjai, hanem pillangók repkednek. Jávori Ferenccel beszélgettünk.
Hagyományos újévi koncerteitekre minden évben hívsz sztárvendégeket, idén Fesztbaum Béla és Jordán Adél voltak a vendégek, a 2020. januári koncert vendégei pedig Szulák Andrea és Dunai Tamás lesznek, akikhez számos közös fellépés köt.
J. F.: Dunai Tamással 1996-ban kezdődött a közös munka, a Madách Színház Hegedűs a háztetőn című produkciójában. A 90-es években Kerényi Imre, a Madách akkori igazgatója felkért, hogy klezmeresítsem a Hegedűs a háztetőn című darabot, ami óriási siker lett. Kilenc év alatt 278 előadásunk volt, Dunai Tamás pedig nagyszerű Tevje volt, aki a klezmer világát remekül érzi. Kerényi rendezése pazar volt, mi zenészek is a színpadon voltunk, Anatevka lakóival együtt éltük át örömeiket, bánataikat, menekülésüket. Amikor a zenekar 10. születésnapját ünnepeltük a Madáchban, választottam Tamásnak hét autentikus jiddis dalt, amelyeket nagyon szépen énekelt el, azt szoktuk mondani, hogy betért hozzánk. Bejártuk vele Izraelt, Kanadát, Hollandiát, ő volt az énekesünk a turnékon. Bizonyára sokan ismerik az egyik legszebb szerelmes dalt, a Szeretsz engem címűt a Hegedűsből, amit feleségével, Goldéval énekel Tevje. Az újévi koncerten Szulák Andrea lesz Golde, együtt éneklik majd ezt a dalt. Szulák Andreával is hosszú ideje dolgozunk együtt, nagyszerű énekesnő, aki remek partner lesz Tamás számára. Andrea fog énekelni jiddis sanzonokat is, és Tamástól is elhangzanak majd jiddis nyelvű dalok. Többet nem szeretnék elárulni a programról, akik eljönnek, majd meglátják, mi mindennel készültünk. Fontosnak tartom elmondani, hogy azért Mazel tov a koncert címe, mert azt jelenti a két szó, hogy jó szerencsét, és a mondás azt tartja, amilyen az új év első napja, olyan lesz az egész év. Mi pedig ezzel a koncerttel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy mindenkinek nagyon szerencsés legyen a 2020-as éve.
Azt, hogy mámorító estben lesz részünk, tudom, azért kérlek, röviden foglald össze, milyen műsort állítottál össze január 1-re.
J. F.: Ezen az estén vendégeink, Szulák Andrea és Dunai Tamás a férfi-női kapcsolatok titkairól és az igazi érzelmek hullámzásáról fognak énekelni. A Budapest Klezmer Band pedig, ahogy évek óta mindig, a hagyományos jiddis dalokat cigányzenéből, népzenéből átvett motívumokkal gazdagítva játssza majd.
Tavaly visszatértél a Budapesti Operettszínházba, ahol éveken át ment hatalmas sikerrel a világ első klezmer-operettje, a Menyasszonytánc, amelynek a zenéjét te írtad.
J. F.: A Menyasszonytánc szívügyem, mert ízig-vérig magyar, egyben közép-európai történet, ami a szórakoztatás mellett a békés egymás mellett élésre tanít. A Budapesti Operettszínház produkciójával idén két alkalommal léptünk fel a tel-avivi Operaházban, ahol óriási sikerünk volt, a tomboló taps után tömegek vártak ránk a kijáratnál, az egész élmény érzelmileg nagyon sokat jelentett nekem. Válaszolva a kérdésedre, Lőrinczy György, a színház korábbi főigazgatója kért fel, hogy csináljak egy önálló estet az életutamról. Így született meg a Levelek otthonról című estem, amelyben elmesélem, honnan indultam, milyen volt az élet Munkácson, ahol születtem, felnőttem, zenét tanultam. Amikor írtam valamit, mindig bennem volt, mi történt gyerekkoromban velem és a szüleimmel. A mamám megjárta Auschwitzt, édesapám munkaszolgálatos volt, kétezer kilométert gyalogolt, ’43-ban indult el, ’45-ben ért haza. A szüleim jelentik a példát számomra. Zongorázok és mesélek, arról is, hogy magammal hoztam a klezmert, amikor áttelepültem Magyarországra. Két éve megy az estem, és úgy látom, szereti a közönség ezt a meghitt emberi történetet, azt, hogy őszintén mesélek.
1990-ben alapítottad meg a Budapest Klezmer Bandet, vagyis a zenekar jövőre ünnepli megalakulása harmincadik évfordulóját, mivel készültök a kerek születésnapra?
J. F.: Az elmúlt harminc évet június 14-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon koncerttel fogjuk megünnepelni, majd országos turnéra megyünk. Muzsikustársaim a zenekarban Nagy Anna harmonikás, Barbinek Gábor harsonás, Gazda Bence hegedűs, Kohán István klarinétos, Máthé László bőgős és Végh Balázs dobos. Gyakorlatilag úgy működik a zenekar, mint egy család. Rendszeresen találkozunk, összejárunk, és ami talán a legfontosabb, élvezzük azt, amit csinálunk. Öröm számunkra, hogy játszhatunk, a koncertezés nem munka. Amikor a koncertek végén ott állunk a tapsviharban, függetlenül attól, hogy Százhalombattán vagy New Yorkban lépünk fel, boldog vagyok. Az álmok megvalósulása pedig erőt és derűt ad az embernek.
Úgy tűnik, az egyik álmod megvalósulása még egy kicsit várat magára. Hogy áll a Levi Strauss életét és a blue jeans születését feldolgozó, A farmerkirály című klezmer musical?
J. F.: A farmerkirály elkészült, várja a pillanatot, hogy színpadra kerüljön. Remélem, ez minél előbb meg is fog történni. Most viszont a Hegedűs a háztetőn próbáira járok Miskolcra, ahol november 29-én lesz a bemutató, és akkora az érdeklődés, hogy már alig van rá jegy. A darabot Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója rendezi, aki Egerben és Novi Sadon is megrendezte már a Hegedűst, és akihez hosszú évek óta sok munka fűz. Nagy öröm ez a bemutató is számomra, mert a Hegedűs volt az első sikerünk, belénk ivódott, nagyon szeretjük.
befogadó, hidakat építő zene, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy nem csak egy szűk réteg szereti, a zenekar meghódította vele Magyarország mellett Európát, Izraelt és Amerikát is. Amikor az ember Fegya előadásában hallgat klezmert, határozott élménye, hogy a zongora billentyűin nem is az ujjai, hanem pillangók repkednek. Jávori Ferenccel beszélgettünk.
Hagyományos újévi koncerteitekre minden évben hívsz sztárvendégeket, idén Fesztbaum Béla és Jordán Adél voltak a vendégek, a 2020. januári koncert vendégei pedig Szulák Andrea és Dunai Tamás lesznek, akikhez számos közös fellépés köt.
J. F.: Dunai Tamással 1996-ban kezdődött a közös munka, a Madách Színház Hegedűs a háztetőn című produkciójában. A 90-es években Kerényi Imre, a Madách akkori igazgatója felkért, hogy klezmeresítsem a Hegedűs a háztetőn című darabot, ami óriási siker lett. Kilenc év alatt 278 előadásunk volt, Dunai Tamás pedig nagyszerű Tevje volt, aki a klezmer világát remekül érzi. Kerényi rendezése pazar volt, mi zenészek is a színpadon voltunk, Anatevka lakóival együtt éltük át örömeiket, bánataikat, menekülésüket. Amikor a zenekar 10. születésnapját ünnepeltük a Madáchban, választottam Tamásnak hét autentikus jiddis dalt, amelyeket nagyon szépen énekelt el, azt szoktuk mondani, hogy betért hozzánk. Bejártuk vele Izraelt, Kanadát, Hollandiát, ő volt az énekesünk a turnékon. Bizonyára sokan ismerik az egyik legszebb szerelmes dalt, a Szeretsz engem címűt a Hegedűsből, amit feleségével, Goldéval énekel Tevje. Az újévi koncerten Szulák Andrea lesz Golde, együtt éneklik majd ezt a dalt. Szulák Andreával is hosszú ideje dolgozunk együtt, nagyszerű énekesnő, aki remek partner lesz Tamás számára. Andrea fog énekelni jiddis sanzonokat is, és Tamástól is elhangzanak majd jiddis nyelvű dalok. Többet nem szeretnék elárulni a programról, akik eljönnek, majd meglátják, mi mindennel készültünk. Fontosnak tartom elmondani, hogy azért Mazel tov a koncert címe, mert azt jelenti a két szó, hogy jó szerencsét, és a mondás azt tartja, amilyen az új év első napja, olyan lesz az egész év. Mi pedig ezzel a koncerttel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy mindenkinek nagyon szerencsés legyen a 2020-as éve.
Azt, hogy mámorító estben lesz részünk, tudom, azért kérlek, röviden foglald össze, milyen műsort állítottál össze január 1-re.
J. F.: Ezen az estén vendégeink, Szulák Andrea és Dunai Tamás a férfi-női kapcsolatok titkairól és az igazi érzelmek hullámzásáról fognak énekelni. A Budapest Klezmer Band pedig, ahogy évek óta mindig, a hagyományos jiddis dalokat cigányzenéből, népzenéből átvett motívumokkal gazdagítva játssza majd.
Tavaly visszatértél a Budapesti Operettszínházba, ahol éveken át ment hatalmas sikerrel a világ első klezmer-operettje, a Menyasszonytánc, amelynek a zenéjét te írtad.
J. F.: A Menyasszonytánc szívügyem, mert ízig-vérig magyar, egyben közép-európai történet, ami a szórakoztatás mellett a békés egymás mellett élésre tanít. A Budapesti Operettszínház produkciójával idén két alkalommal léptünk fel a tel-avivi Operaházban, ahol óriási sikerünk volt, a tomboló taps után tömegek vártak ránk a kijáratnál, az egész élmény érzelmileg nagyon sokat jelentett nekem. Válaszolva a kérdésedre, Lőrinczy György, a színház korábbi főigazgatója kért fel, hogy csináljak egy önálló estet az életutamról. Így született meg a Levelek otthonról című estem, amelyben elmesélem, honnan indultam, milyen volt az élet Munkácson, ahol születtem, felnőttem, zenét tanultam. Amikor írtam valamit, mindig bennem volt, mi történt gyerekkoromban velem és a szüleimmel. A mamám megjárta Auschwitzt, édesapám munkaszolgálatos volt, kétezer kilométert gyalogolt, ’43-ban indult el, ’45-ben ért haza. A szüleim jelentik a példát számomra. Zongorázok és mesélek, arról is, hogy magammal hoztam a klezmert, amikor áttelepültem Magyarországra. Két éve megy az estem, és úgy látom, szereti a közönség ezt a meghitt emberi történetet, azt, hogy őszintén mesélek.
1990-ben alapítottad meg a Budapest Klezmer Bandet, vagyis a zenekar jövőre ünnepli megalakulása harmincadik évfordulóját, mivel készültök a kerek születésnapra?
J. F.: Az elmúlt harminc évet június 14-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon koncerttel fogjuk megünnepelni, majd országos turnéra megyünk. Muzsikustársaim a zenekarban Nagy Anna harmonikás, Barbinek Gábor harsonás, Gazda Bence hegedűs, Kohán István klarinétos, Máthé László bőgős és Végh Balázs dobos. Gyakorlatilag úgy működik a zenekar, mint egy család. Rendszeresen találkozunk, összejárunk, és ami talán a legfontosabb, élvezzük azt, amit csinálunk. Öröm számunkra, hogy játszhatunk, a koncertezés nem munka. Amikor a koncertek végén ott állunk a tapsviharban, függetlenül attól, hogy Százhalombattán vagy New Yorkban lépünk fel, boldog vagyok. Az álmok megvalósulása pedig erőt és derűt ad az embernek.
Úgy tűnik, az egyik álmod megvalósulása még egy kicsit várat magára. Hogy áll a Levi Strauss életét és a blue jeans születését feldolgozó, A farmerkirály című klezmer musical?
J. F.: A farmerkirály elkészült, várja a pillanatot, hogy színpadra kerüljön. Remélem, ez minél előbb meg is fog történni. Most viszont a Hegedűs a háztetőn próbáira járok Miskolcra, ahol november 29-én lesz a bemutató, és akkora az érdeklődés, hogy már alig van rá jegy. A darabot Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója rendezi, aki Egerben és Novi Sadon is megrendezte már a Hegedűst, és akihez hosszú évek óta sok munka fűz. Nagy öröm ez a bemutató is számomra, mert a Hegedűs volt az első sikerünk, belénk ivódott, nagyon szeretjük.