2020. január 04. / Jónás Ágnes
A nyári zárás után ősszel ismét megnyitotta kapuit a Sztregova utcai Fonó Budai Zeneház. A közönséget még több autentikus népzenei és táncos program, kamarakoncertek és fesztiválok várják a helyszínen ebben az évadban is. A programkínálatról, az új kiadványokról, valamint a
zeneház sikerének titkáról Horváth László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
Rögtön az évadnyitást követően, szeptember 17-21. között a Fonó adott otthont a Voicingers Fesztiválnak. Milyen szakmai profitra tehettek szert azok, akik ellátogattak a rendezvényre?
H. L.: Egy kedves barátunk ajánlására fogadtuk be a lengyel mintán alapuló rendezvénysorozatot. Remek produkciók, jó energiák, izgalmas workshopok kerültek terítékre. A fesztivál központi motívuma az improvizáció, célja, hogy betekintést nyújtson a legszínesebb és legautentikusabb, előremutató és friss zenei projektekbe; népszerűsíti és támogatja a szakma fiatal képviselőit, illetve segíti mindazokat, akik számára fontos a zene mint önkifejezési mód.
Novemberi kiemelt eseményetek a Héttorony Fesztivál volt, amely a világ legjobb világ- és népzenéit viszi el Makovecz Imre tereibe.
H. L.: November 8. és 20. között 12 zengő ház, 70 művész, 11 kiállítás, 17 koncert, konferencia, kerekasztal-beszélgetés, táncház és fényfestészet várta az érdeklődőket határon innen és túl. A fesztivál küldetése, hogy a hazai népzene és világzene kiemelkedő művészei a szomszédos országok magyarságához is eljussanak, valamint a zene és építészet szerves kapcsolatára ráirányítsák a figyelmet. A koncertek mellett Makovecz Imre szellemiségét idéző, életművét és annak hatásait bemutató kiállítások, szakmai beszélgetések és gyerekprogramok várták idén a közönséget.
Milyen koncerteket emelnél még ki a fonós programnaptárból?
H. L.: November 15-én került sor Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák lemezbemutató koncertjére Áldás, Rockandroll címmel. Az új korong azokat a népzenei átdolgozásokat tartalmazza, amiket oly nagy szeretettel fogadott a közönség az elmúlt években. Novemberben láttuk vendégül a hagyományos tuvai torokének stílus legismertebb képviselőjét, a Huun-Huur-Tu együttest. December 6-án tartja lemezbemutató koncertjét Iram címmel a Cimbaliband, a Babra-estek alkalmával pedig olyan külföldi együttesek kapnak meghívást a Fonóba, amelyeknek zenei jelenléte ma a balkáni zenei színtéren nemcsak a kulturális folytonosságot és megújulást garantálja, de kreatív utakat keresve tudják megmutatni, hogy mit jelent számukra a Balkán zenéje. Készülünk a Jazz előszilveszterre, melynek keretében a Gyárfás István trió és duó, Deseő Csaba, az Elek István Quartet, Tóth Viktor és az Atma Mundi Ensemble lép színpadra. December 28-án a világhírű Muzsikás együttes áll a Müpa pódiumára művészbarátaival. Ugyanezen a napon a Budapest Kongresszusi Központban ad ünnepi koncertet a Csík Zenekar is: koncertjük az emberi élet fordulópontjait mutatja be, felvonultatva a jeles eseményekhez kapcsolódó néphagyományokat, zenéket. Lajkó Félix az új évben kétszer is fellép: január 2-án a Müpában, két nappal később pedig a Zeneakadémia Nagytermében, szólóban.
Ha már Lajkó Félixet említetted, a lengyel Volosi együttessel közös lemeze a World Music Charts Europe listáján második helyen szerepel, az első helyet a Boban Markovic Orkestar Mrak című albuma birtokolja. Mindkettő a Fonó gondozásában jelent meg, és fonós kiadványként ott van még – többek között – a Parno Graszt Már nem szédülök című lemeze, mely hónapok óta fent van a WMCE és a Transglobal World Music Charts listáján is. Mit gondolsz, minek köszönhető a fonós előadók mostani nemzetközi áttörése?
H. L.: Páratlan zenei anyagokról van szó. A Volosi rendhagyó albummal jelentkezett, gyakorlatilag borítják a vonósnégyes hagyományokat. Improvizáció és olyan tempóváltások vannak dalaikban, melyek leckét adnak a klasszikus vonósnégyeseknek. A Boban Markovic Orkestar ezúttal elektronikus zenével vegyíti a balkáni zenét. Igazi csemege! A Parno Graszt kvázi egy életművet épített az új, júliusban megjelent Már nem szédülök című lemezével. Őszinte energia árad az együttes zenéjéből, a fellépéseikből nem spórolnak ki semmit. Bármelyik formációról beszélünk, mindegyikről elmondható, hogy a produkciók kiforrottak, az előadók önazonosak. Az említett elismeréseknek elsősorban PR-értéke van, és jelzi a hazai zenekarok sikerességét, s azt, hogy a magyar zenék, az általunk kiadott lemezek egyre inkább előtérbe kerülnek az európai piacon. Szerencsére rengetegen akarnak velünk dolgozni, lemezt kiadatni, mi pedig igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Nemsokára napvilágot lát a Muzsikás együttes és az Amadinda közös, valamint Csík János és a Mezzo új lemeze, hogy csak néhányat említsek.
Magyar Örökség Díj, Prima Primissima Díj – csak néhány azon elismerés közül, amelyekben a Fonó Budai Zeneház részesült működése óta, ráadásul a WOMEX Top Label listáján is rendre előkelő helyen szerepel. Miben rejlik a Fonó sikerességének titka?
H. L.: Elsősorban kell egy jó csapat, na meg szakmai küldetéstudat. Igyekszünk minden jó lehetőségre azonnal lecsapni, folyamatosan figyelemmel követjük a zenei piacot, kutatjuk az autentikust és a népszerűt, nyitott szemmel járunk, hogy kiszúrjuk a jövő tehetségeit, mindemellett figyelmet fordítunk a dolgok üzleti oldalára is. Immár huszonnégy éve tartunk ki az elveink mellett, és jó érezni, hogy mások is felismerik, hogy létezik egy értékcentrikus, a magyar zene mélységeit és távlatait kutató történet itt, a Fonóban. És ha már a díjakról esett szó, hadd büszkélkedjek: a Fonó Budai Zeneház idén elnyerte a MagyarBrands díjat Kiváló Fogyasztói Márka kategóriában!
zeneház sikerének titkáról Horváth László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
Rögtön az évadnyitást követően, szeptember 17-21. között a Fonó adott otthont a Voicingers Fesztiválnak. Milyen szakmai profitra tehettek szert azok, akik ellátogattak a rendezvényre?
H. L.: Egy kedves barátunk ajánlására fogadtuk be a lengyel mintán alapuló rendezvénysorozatot. Remek produkciók, jó energiák, izgalmas workshopok kerültek terítékre. A fesztivál központi motívuma az improvizáció, célja, hogy betekintést nyújtson a legszínesebb és legautentikusabb, előremutató és friss zenei projektekbe; népszerűsíti és támogatja a szakma fiatal képviselőit, illetve segíti mindazokat, akik számára fontos a zene mint önkifejezési mód.
Novemberi kiemelt eseményetek a Héttorony Fesztivál volt, amely a világ legjobb világ- és népzenéit viszi el Makovecz Imre tereibe.
H. L.: November 8. és 20. között 12 zengő ház, 70 művész, 11 kiállítás, 17 koncert, konferencia, kerekasztal-beszélgetés, táncház és fényfestészet várta az érdeklődőket határon innen és túl. A fesztivál küldetése, hogy a hazai népzene és világzene kiemelkedő művészei a szomszédos országok magyarságához is eljussanak, valamint a zene és építészet szerves kapcsolatára ráirányítsák a figyelmet. A koncertek mellett Makovecz Imre szellemiségét idéző, életművét és annak hatásait bemutató kiállítások, szakmai beszélgetések és gyerekprogramok várták idén a közönséget.
Milyen koncerteket emelnél még ki a fonós programnaptárból?
H. L.: November 15-én került sor Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák lemezbemutató koncertjére Áldás, Rockandroll címmel. Az új korong azokat a népzenei átdolgozásokat tartalmazza, amiket oly nagy szeretettel fogadott a közönség az elmúlt években. Novemberben láttuk vendégül a hagyományos tuvai torokének stílus legismertebb képviselőjét, a Huun-Huur-Tu együttest. December 6-án tartja lemezbemutató koncertjét Iram címmel a Cimbaliband, a Babra-estek alkalmával pedig olyan külföldi együttesek kapnak meghívást a Fonóba, amelyeknek zenei jelenléte ma a balkáni zenei színtéren nemcsak a kulturális folytonosságot és megújulást garantálja, de kreatív utakat keresve tudják megmutatni, hogy mit jelent számukra a Balkán zenéje. Készülünk a Jazz előszilveszterre, melynek keretében a Gyárfás István trió és duó, Deseő Csaba, az Elek István Quartet, Tóth Viktor és az Atma Mundi Ensemble lép színpadra. December 28-án a világhírű Muzsikás együttes áll a Müpa pódiumára művészbarátaival. Ugyanezen a napon a Budapest Kongresszusi Központban ad ünnepi koncertet a Csík Zenekar is: koncertjük az emberi élet fordulópontjait mutatja be, felvonultatva a jeles eseményekhez kapcsolódó néphagyományokat, zenéket. Lajkó Félix az új évben kétszer is fellép: január 2-án a Müpában, két nappal később pedig a Zeneakadémia Nagytermében, szólóban.
Ha már Lajkó Félixet említetted, a lengyel Volosi együttessel közös lemeze a World Music Charts Europe listáján második helyen szerepel, az első helyet a Boban Markovic Orkestar Mrak című albuma birtokolja. Mindkettő a Fonó gondozásában jelent meg, és fonós kiadványként ott van még – többek között – a Parno Graszt Már nem szédülök című lemeze, mely hónapok óta fent van a WMCE és a Transglobal World Music Charts listáján is. Mit gondolsz, minek köszönhető a fonós előadók mostani nemzetközi áttörése?
H. L.: Páratlan zenei anyagokról van szó. A Volosi rendhagyó albummal jelentkezett, gyakorlatilag borítják a vonósnégyes hagyományokat. Improvizáció és olyan tempóváltások vannak dalaikban, melyek leckét adnak a klasszikus vonósnégyeseknek. A Boban Markovic Orkestar ezúttal elektronikus zenével vegyíti a balkáni zenét. Igazi csemege! A Parno Graszt kvázi egy életművet épített az új, júliusban megjelent Már nem szédülök című lemezével. Őszinte energia árad az együttes zenéjéből, a fellépéseikből nem spórolnak ki semmit. Bármelyik formációról beszélünk, mindegyikről elmondható, hogy a produkciók kiforrottak, az előadók önazonosak. Az említett elismeréseknek elsősorban PR-értéke van, és jelzi a hazai zenekarok sikerességét, s azt, hogy a magyar zenék, az általunk kiadott lemezek egyre inkább előtérbe kerülnek az európai piacon. Szerencsére rengetegen akarnak velünk dolgozni, lemezt kiadatni, mi pedig igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Nemsokára napvilágot lát a Muzsikás együttes és az Amadinda közös, valamint Csík János és a Mezzo új lemeze, hogy csak néhányat említsek.
Magyar Örökség Díj, Prima Primissima Díj – csak néhány azon elismerés közül, amelyekben a Fonó Budai Zeneház részesült működése óta, ráadásul a WOMEX Top Label listáján is rendre előkelő helyen szerepel. Miben rejlik a Fonó sikerességének titka?
H. L.: Elsősorban kell egy jó csapat, na meg szakmai küldetéstudat. Igyekszünk minden jó lehetőségre azonnal lecsapni, folyamatosan figyelemmel követjük a zenei piacot, kutatjuk az autentikust és a népszerűt, nyitott szemmel járunk, hogy kiszúrjuk a jövő tehetségeit, mindemellett figyelmet fordítunk a dolgok üzleti oldalára is. Immár huszonnégy éve tartunk ki az elveink mellett, és jó érezni, hogy mások is felismerik, hogy létezik egy értékcentrikus, a magyar zene mélységeit és távlatait kutató történet itt, a Fonóban. És ha már a díjakról esett szó, hadd büszkélkedjek: a Fonó Budai Zeneház idén elnyerte a MagyarBrands díjat Kiváló Fogyasztói Márka kategóriában!