2020. január 09. / Nagy Klaudia
December 20-án mutatják be a nyáron tragikusan fiatalon elhunyt Térey János Lót – Szodomában kövérebb a fű című drámáját Kovalik Balázs rendezésében az Örkény Színházban. A többnyire
külföldön dolgozó rendezőnek ez a harmadik bemutatója az Örkényben, ahová nagy örömmel tért vissza, mert fontos színházi és kulturális helynek tartja. Kovalik Balázzsal a történet különlegességéről, Lót figurájának bonyolultságáról és az előadás zeneiségéről beszélgettünk.
Miért találta érdekesnek a bibliai Lót történetét?
K. B.: Igazából az érdekelt, miről is szól ez a történet. Ugyanis az egyik gyökere az, hogy Lót elválik Ábrahámtól, elhagyja a családfőt, elmegy egy másik országba, és megpróbál beilleszkedni. Szodoma a mai napig a bűn szimbóluma. A kérdés, hogy ebben a bűnös városban hogyan tud valaki istenfélő maradni, hogyan próbálja megtartani a törvényeket, az ősei szokását, úgy, hogy egyúttal fel is kell adnia. Mennyit kell feladni, mennyit lehet megőrizni, melyik törvényt kell betartani, melyik a fontosabb, a lényegesebb? A kérdések feltevése után szembesül a két angyallal, Isten küldötteivel, azaz magával Istennel, ami végső soron a saját lelkiismeretével való konfrontáció. Lót tétovázó, bizonytalan ember, akinek újra el kell hagyni a megteremtett otthont, amelyet Szodomában kiépített magának. Emiatt olyan lélektani állapotba kerül, hogy ismét számot kell vetnie önmagával. Ebben a számadásban rossz döntéseket hoz, ellentmondásokba keveredik. A történet leglényegesebb vonulata, hogy Lót mind a Bibliában, mind a darabban ellentmondásos személy, aki ebben az ellentmondásosságban felőrlődik. Ennek következtében késlekedik, nem hajtja végre rögtön az Úr parancsát, vagyis a Biblia szerint a hite nem elég erős, összehasonlítva Ábraháméval. De éppen ettől emberi, hiszen nagyon nehéz olyan intenzitással hinnie, hogy mindent azonnal feláldozzon, és továbblépjen. Ennek elég komoly következményei lesznek mind a feleségével, mind a lányaival való kapcsolatában. A lányaival egy vérfertőző viszony alakul ki, amit nem nagyon ismerünk, de a Biblia lapjain olvasható. A legvégén a figura végül teljesen összeomlik.
Az előadás igyekszik útmutatást, választ adni a történet megértéséhez?
K. B.: Annak idején ez nagy kérdés volt számunkra Térey Jánossal, hiszen a Biblia sem ad válaszokat, hanem felmutat egy rendkívül bonyolult történetet. De nemcsak a Szentírásban, hanem a Koránban is jelentős szerepe van Lót történetének, a muzulmán valláskönyv ugyanúgy feldolgozza, számukra is fontos. Mi az apró pillanatok pontos üzenete? Mit akar üzenni akkor, amikor Lót beáldozná a saját lányait, és azt mondja a csőcseléknek: „A vendégeimet nem kaphatjátok meg, de vigyétek a két szép szűz lányomat! Velük azt tehettek, amit akartok!” Nincs rá egyértelmű válasz, hogy ez helyes vagy helytelen cselekedet.
Azért, mert meg akarja védeni a vendégeit.
K. B.: Pontosan. Lót itt tulajdonképpen parancsolatok és elvárások kereszttüzébe kerül. Felmerül a kérdés, hogy melyik a fontosabb: a vendégjog megsértése, a vendégek szentsége vagy a saját családjának a védelme.
Gálffi László játssza a főszereplőt, Lótot. Egy ilyen összetett szerep esetében milyen instrukciókkal lehet segíteni a munkáját?
K. B.: Nagyon bonyolult, többrétegű szöveggel dolgozunk, amelyet a színésznek hosszabb időre van szüksége feldolgozni. Nemcsak megtanulni és eljátszani kell, hanem az összes rétegét megérteni, és annak segítségével kialakítani a szerepet. Nagyon örülök neki, hogy olyan emberekkel dolgozhatom, akik apránként, megfontoltan és átgondoltan el akarnak jutni a szöveg mélységéig. Így azok a gondolatok, amelyek analitikusan talán azonnal érthetőek, már nemcsak a felületen mozognak, hanem beépülnek a színészbe. Egy igazi alakításhoz hosszú idő kell. Erre mindenkinek szüksége van, aki önmagában akarja felfedezni a szerep igazságait, mert minden szerepnek megvan a maga igazsága, akár pozitív, akár negatív. Nem könynyű munka.
Előző két Örkény színházas rendezésében, a Borisz Godunovban és az Odüsszeusz Toursban is fontos szerepet kapott a zeneiség, hiszen ön főleg operákat rendez.
K. B.: A zene más formában jelenik meg, mint az előző előadásokban. Nemcsak a jelenetek változását, kommentálását szolgálja, hanem bizonyos helyen egy kis Kórus veszi át a külső hangok szerepét, többek között Szodoma népének véleményét. Fekete Gyula zeneszerzővel abba az irányba haladtunk, hogy azokban a jelenetekben, ahol a Kórust használjuk, Bach passióstruktúráját és zenei világát szeretnénk követni. Ezekben a passiókban rettenetesen sok borzalmas, durva szó hangzik el a nép szájából. A zenei nyelv viszont rendkívül magas rendű, kifinomult. Ennek a konfliktusa pont úgy összeér, mint ahogy egy bibliai történet összeér a mával. Lót történetében ugyanez a kettőség van jelen: egyfelől egy istenfélő ember, akit Isten érdemesnek tart arra, hogy megmentsen, másfelől mégiscsak árulóvá, bűnössé válik. Ez az állandó kettősség pedig nagyon izgalmasan megtalálható Bach passióiban.
külföldön dolgozó rendezőnek ez a harmadik bemutatója az Örkényben, ahová nagy örömmel tért vissza, mert fontos színházi és kulturális helynek tartja. Kovalik Balázzsal a történet különlegességéről, Lót figurájának bonyolultságáról és az előadás zeneiségéről beszélgettünk.
Miért találta érdekesnek a bibliai Lót történetét?
K. B.: Igazából az érdekelt, miről is szól ez a történet. Ugyanis az egyik gyökere az, hogy Lót elválik Ábrahámtól, elhagyja a családfőt, elmegy egy másik országba, és megpróbál beilleszkedni. Szodoma a mai napig a bűn szimbóluma. A kérdés, hogy ebben a bűnös városban hogyan tud valaki istenfélő maradni, hogyan próbálja megtartani a törvényeket, az ősei szokását, úgy, hogy egyúttal fel is kell adnia. Mennyit kell feladni, mennyit lehet megőrizni, melyik törvényt kell betartani, melyik a fontosabb, a lényegesebb? A kérdések feltevése után szembesül a két angyallal, Isten küldötteivel, azaz magával Istennel, ami végső soron a saját lelkiismeretével való konfrontáció. Lót tétovázó, bizonytalan ember, akinek újra el kell hagyni a megteremtett otthont, amelyet Szodomában kiépített magának. Emiatt olyan lélektani állapotba kerül, hogy ismét számot kell vetnie önmagával. Ebben a számadásban rossz döntéseket hoz, ellentmondásokba keveredik. A történet leglényegesebb vonulata, hogy Lót mind a Bibliában, mind a darabban ellentmondásos személy, aki ebben az ellentmondásosságban felőrlődik. Ennek következtében késlekedik, nem hajtja végre rögtön az Úr parancsát, vagyis a Biblia szerint a hite nem elég erős, összehasonlítva Ábraháméval. De éppen ettől emberi, hiszen nagyon nehéz olyan intenzitással hinnie, hogy mindent azonnal feláldozzon, és továbblépjen. Ennek elég komoly következményei lesznek mind a feleségével, mind a lányaival való kapcsolatában. A lányaival egy vérfertőző viszony alakul ki, amit nem nagyon ismerünk, de a Biblia lapjain olvasható. A legvégén a figura végül teljesen összeomlik.
Az előadás igyekszik útmutatást, választ adni a történet megértéséhez?
K. B.: Annak idején ez nagy kérdés volt számunkra Térey Jánossal, hiszen a Biblia sem ad válaszokat, hanem felmutat egy rendkívül bonyolult történetet. De nemcsak a Szentírásban, hanem a Koránban is jelentős szerepe van Lót történetének, a muzulmán valláskönyv ugyanúgy feldolgozza, számukra is fontos. Mi az apró pillanatok pontos üzenete? Mit akar üzenni akkor, amikor Lót beáldozná a saját lányait, és azt mondja a csőcseléknek: „A vendégeimet nem kaphatjátok meg, de vigyétek a két szép szűz lányomat! Velük azt tehettek, amit akartok!” Nincs rá egyértelmű válasz, hogy ez helyes vagy helytelen cselekedet.
Azért, mert meg akarja védeni a vendégeit.
K. B.: Pontosan. Lót itt tulajdonképpen parancsolatok és elvárások kereszttüzébe kerül. Felmerül a kérdés, hogy melyik a fontosabb: a vendégjog megsértése, a vendégek szentsége vagy a saját családjának a védelme.
Gálffi László játssza a főszereplőt, Lótot. Egy ilyen összetett szerep esetében milyen instrukciókkal lehet segíteni a munkáját?
K. B.: Nagyon bonyolult, többrétegű szöveggel dolgozunk, amelyet a színésznek hosszabb időre van szüksége feldolgozni. Nemcsak megtanulni és eljátszani kell, hanem az összes rétegét megérteni, és annak segítségével kialakítani a szerepet. Nagyon örülök neki, hogy olyan emberekkel dolgozhatom, akik apránként, megfontoltan és átgondoltan el akarnak jutni a szöveg mélységéig. Így azok a gondolatok, amelyek analitikusan talán azonnal érthetőek, már nemcsak a felületen mozognak, hanem beépülnek a színészbe. Egy igazi alakításhoz hosszú idő kell. Erre mindenkinek szüksége van, aki önmagában akarja felfedezni a szerep igazságait, mert minden szerepnek megvan a maga igazsága, akár pozitív, akár negatív. Nem könynyű munka.
Előző két Örkény színházas rendezésében, a Borisz Godunovban és az Odüsszeusz Toursban is fontos szerepet kapott a zeneiség, hiszen ön főleg operákat rendez.
K. B.: A zene más formában jelenik meg, mint az előző előadásokban. Nemcsak a jelenetek változását, kommentálását szolgálja, hanem bizonyos helyen egy kis Kórus veszi át a külső hangok szerepét, többek között Szodoma népének véleményét. Fekete Gyula zeneszerzővel abba az irányba haladtunk, hogy azokban a jelenetekben, ahol a Kórust használjuk, Bach passióstruktúráját és zenei világát szeretnénk követni. Ezekben a passiókban rettenetesen sok borzalmas, durva szó hangzik el a nép szájából. A zenei nyelv viszont rendkívül magas rendű, kifinomult. Ennek a konfliktusa pont úgy összeér, mint ahogy egy bibliai történet összeér a mával. Lót történetében ugyanez a kettőség van jelen: egyfelől egy istenfélő ember, akit Isten érdemesnek tart arra, hogy megmentsen, másfelől mégiscsak árulóvá, bűnössé válik. Ez az állandó kettősség pedig nagyon izgalmasan megtalálható Bach passióiban.