2020. február 15. / Pavlovics Ágota
2001-ben szerződött a Honvéd Férfikarba, később a bariton szólam vezetője lett, napjainkban ő a kórus karnagya. Az érces tenorok, méltóságteljes basszusok, bársonyos baritonok alkotta férfikar tagjai hivatásukat tekintve énekművészek, ám nevük alapján világos, hogy koncertjeiken a
katonalét zenei vonatkozásaiból is adnak ízelítőt. Zeneszerzőként is ismert, számos színházi előadás, balett zenéjét komponálta; szívesen vesz részt elektroakusztikus zenei projektekben. Riederauer Richárddal a Honvéd Férfikar fennállásának 70. évfordulója alkalmából beszélgettünk.
Hogy foglalná össze a Honvéd Férfikar történetét a hetven évvel ezelőtti indulástól napjainkig?
R. R.: A férfikar megalakulásakor, hetven évvel ezelőtt elsődleges cél volt, hogy a hadseregen belül szórakoztassa a katonákat. Nemcsak kórus működött az együttes keretein belül, hanem tánckar is. A legnagyobb változás az volt, hogy az együttes eredeti küldetését meghaladva a civil kulturális életben is megkerülhetetlenné vált. Másként fogalmazva: a kórust a honvédség kulturális igényei hívták életre, majd kilépett ebből a státusból. Mi, a férfikar tagjai mindannyian civilek vagyunk, mint általában a hivatásos kórusok tagjai a világban, de nem felejtjük, honnan indult el ez a csodás együttes.
Impozáns, amikor 45 gyönyörű, szólóképes hangú férfi énekel. Ön énekes, karvezető, zeneszerző, a vezénylésen kívül a karban mire terjednek ki a feladatai?
R. R.: A Honvéd Férfikar karnagyaként produkciókat álmodok meg, tanítok be, és dirigálom is ezeket – azaz a művészeti területért vagyok felelős.
A Honvéd Férfikar születésnapja kerek és tekintélyes, mi mindennel ünneplik?
R. R.: Az évad a kerek évfordulóhoz méltó programok mentén lett összeállítva, szokásos bérletsorozatunk nagyszabású ünnepi koncertekből áll, melyekre olyan nagyszerű együtteseket kértünk fel, mint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara vagy az Óbudai Danubia Zenekar.
Február 26. az ünnepi évad egyik csúcspontja. Kikkel lépnek fel és mit fog hallani a közönség?
R. R.: Február 26-án a Müpában a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára álmodtunk nagyot, neves szólisták mellett a Budafoki Dohnányi Zenekarral és a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel állunk színpadra. Három különleges mű fog elhangozni, melyek korábbi ősbemutatója is a Honvéd Férfikar nevéhez fűződik. Tartalmilag reflektálnak a katonaéletből fakadó létformára, személyes érzelmekről mesélnek, globális drámát tárnak fel. A koncert első részében Gyöngyösi Levente Katonasirató című kantátája és Vajda János Szent Péter meg a zsoldosok című alkotása hangzik el, a szünet után pedig Tolcsvay László Testamentom című oratóriuma csendül fel.
Az ünnepi esten ön fog vezényelni, de mielőtt a művekre térnénk, magyarázzuk el a koncert címének első felét: L’homme armé – 70 éves a Honvéd Férfikar.
R. R.: A cím szabad fordításban felfegyverzett férfit jelent, ez egy ismert középkori dallam, melyet az idők folyamán sok szerző dolgozott fel, világi tartalma ellenére miséket is komponáltak ezt a zenei témát felhasználva. A L’homme armé az egyetemes zenetörténet fontos része lett, amelyet Gyöngyösi Levente és Vajda János is idéz művében. A francia cím ezen az esten csodálatos hanggal felfegyverzett férfiakat, a Honvéd Férfikart jelenti. Az est lenyűgöző hangú szólistái Vizin Viktória mezzoszoprán, akit Gyöngyösi Levente Katonasiratójában hallhatunk, Vajda János művében pedig Kovács István basszus az Úr, Nyári Zoltán tenor pedig Szent Péter szerepét énekli, a zsoldosok szerepében a férfikart halljuk. Az est második részében elhangzó művet Tolcsvay László 1992-ben komponálta. A zeneszerző Testamentom című oratóriumát Bella István verseire írta, a magyar történelem drámai pillanatait idézi és dolgozza fel ezúttal nemcsak a zene, hanem a tánc nyelvén is, ugyanis a Honvéd Együttes családjából velünk tart a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán látványos koreográfiájával, úgyhogy garantáltan magával ragadó lesz a koncert második része is.
Készült önökkel egy koncertfilm is az I. világháború centenáriumára.
R. R.: 2020. március 15-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz a díszbemutatója a Mikor megyek Galícia felé című filmnek, amelyet részben tavaly év végén a gödöllői Királyi Kastélyban rögzítettek. Strausz Kálmán, a Honvéd Férfikar karigazgatója kezdeményezésére öt magyar zeneszerző (Csemiczky Miklós, Gyöngyösi Levente, Orbán György, Selmeczi György, Vajda János) komponált egy-egy kantátát az első világháború 100. évfordulójára. Ezen az öt, nagyformátumú zeneművön kívül más kortárs komolyzenei alkotás nem készült ebben az időszakban kifejezetten a „Nagy Háború” emlékére. Ezekből született a film, amelyben koncertszerűen hangzanak el a darabok. A művek filmfelvételén a Honvéd Férfikar mellett a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, szólistaként Miksch Adrienn, szólókvartettben pedig Bernáth-Kersák Edina, Bolya-Pap Nikoletta, Busa Gabriella, Kiss Borbála és Stefanik Márta működött közre, Strausz Kálmán vezényletével. A filmben emellett a Nagy Háború néhány helyszínén, például Doberdón felvett vers- és prózarészletek szerepelnek, valamint eredeti filmfelvételek és fotók is láthatók.
katonalét zenei vonatkozásaiból is adnak ízelítőt. Zeneszerzőként is ismert, számos színházi előadás, balett zenéjét komponálta; szívesen vesz részt elektroakusztikus zenei projektekben. Riederauer Richárddal a Honvéd Férfikar fennállásának 70. évfordulója alkalmából beszélgettünk.
Hogy foglalná össze a Honvéd Férfikar történetét a hetven évvel ezelőtti indulástól napjainkig?
R. R.: A férfikar megalakulásakor, hetven évvel ezelőtt elsődleges cél volt, hogy a hadseregen belül szórakoztassa a katonákat. Nemcsak kórus működött az együttes keretein belül, hanem tánckar is. A legnagyobb változás az volt, hogy az együttes eredeti küldetését meghaladva a civil kulturális életben is megkerülhetetlenné vált. Másként fogalmazva: a kórust a honvédség kulturális igényei hívták életre, majd kilépett ebből a státusból. Mi, a férfikar tagjai mindannyian civilek vagyunk, mint általában a hivatásos kórusok tagjai a világban, de nem felejtjük, honnan indult el ez a csodás együttes.
Impozáns, amikor 45 gyönyörű, szólóképes hangú férfi énekel. Ön énekes, karvezető, zeneszerző, a vezénylésen kívül a karban mire terjednek ki a feladatai?
R. R.: A Honvéd Férfikar karnagyaként produkciókat álmodok meg, tanítok be, és dirigálom is ezeket – azaz a művészeti területért vagyok felelős.
A Honvéd Férfikar születésnapja kerek és tekintélyes, mi mindennel ünneplik?
R. R.: Az évad a kerek évfordulóhoz méltó programok mentén lett összeállítva, szokásos bérletsorozatunk nagyszabású ünnepi koncertekből áll, melyekre olyan nagyszerű együtteseket kértünk fel, mint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara vagy az Óbudai Danubia Zenekar.
Február 26. az ünnepi évad egyik csúcspontja. Kikkel lépnek fel és mit fog hallani a közönség?
R. R.: Február 26-án a Müpában a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára álmodtunk nagyot, neves szólisták mellett a Budafoki Dohnányi Zenekarral és a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel állunk színpadra. Három különleges mű fog elhangozni, melyek korábbi ősbemutatója is a Honvéd Férfikar nevéhez fűződik. Tartalmilag reflektálnak a katonaéletből fakadó létformára, személyes érzelmekről mesélnek, globális drámát tárnak fel. A koncert első részében Gyöngyösi Levente Katonasirató című kantátája és Vajda János Szent Péter meg a zsoldosok című alkotása hangzik el, a szünet után pedig Tolcsvay László Testamentom című oratóriuma csendül fel.
Az ünnepi esten ön fog vezényelni, de mielőtt a művekre térnénk, magyarázzuk el a koncert címének első felét: L’homme armé – 70 éves a Honvéd Férfikar.
R. R.: A cím szabad fordításban felfegyverzett férfit jelent, ez egy ismert középkori dallam, melyet az idők folyamán sok szerző dolgozott fel, világi tartalma ellenére miséket is komponáltak ezt a zenei témát felhasználva. A L’homme armé az egyetemes zenetörténet fontos része lett, amelyet Gyöngyösi Levente és Vajda János is idéz művében. A francia cím ezen az esten csodálatos hanggal felfegyverzett férfiakat, a Honvéd Férfikart jelenti. Az est lenyűgöző hangú szólistái Vizin Viktória mezzoszoprán, akit Gyöngyösi Levente Katonasiratójában hallhatunk, Vajda János művében pedig Kovács István basszus az Úr, Nyári Zoltán tenor pedig Szent Péter szerepét énekli, a zsoldosok szerepében a férfikart halljuk. Az est második részében elhangzó művet Tolcsvay László 1992-ben komponálta. A zeneszerző Testamentom című oratóriumát Bella István verseire írta, a magyar történelem drámai pillanatait idézi és dolgozza fel ezúttal nemcsak a zene, hanem a tánc nyelvén is, ugyanis a Honvéd Együttes családjából velünk tart a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán látványos koreográfiájával, úgyhogy garantáltan magával ragadó lesz a koncert második része is.
Készült önökkel egy koncertfilm is az I. világháború centenáriumára.
R. R.: 2020. március 15-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz a díszbemutatója a Mikor megyek Galícia felé című filmnek, amelyet részben tavaly év végén a gödöllői Királyi Kastélyban rögzítettek. Strausz Kálmán, a Honvéd Férfikar karigazgatója kezdeményezésére öt magyar zeneszerző (Csemiczky Miklós, Gyöngyösi Levente, Orbán György, Selmeczi György, Vajda János) komponált egy-egy kantátát az első világháború 100. évfordulójára. Ezen az öt, nagyformátumú zeneművön kívül más kortárs komolyzenei alkotás nem készült ebben az időszakban kifejezetten a „Nagy Háború” emlékére. Ezekből született a film, amelyben koncertszerűen hangzanak el a darabok. A művek filmfelvételén a Honvéd Férfikar mellett a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, szólistaként Miksch Adrienn, szólókvartettben pedig Bernáth-Kersák Edina, Bolya-Pap Nikoletta, Busa Gabriella, Kiss Borbála és Stefanik Márta működött közre, Strausz Kálmán vezényletével. A filmben emellett a Nagy Háború néhány helyszínén, például Doberdón felvett vers- és prózarészletek szerepelnek, valamint eredeti filmfelvételek és fotók is láthatók.