2020. március 13. / Pavlovics Ágota
A Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) évtizedek óta állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének, így méltán tartják világszerte a kamarazenekari műfaj egyik legjobb képviselőjének. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes évről évre a világ legjelentősebb koncert-
termeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra. Várdai István a világ legtöbbet foglalkoztatott csellistáinak egyike, a moszkvai Csajkovszkij-verseny, a Genfi Nemzetközi Zenei Verseny, az ARD München Zenei Verseny győztese, akit 2012-ben a világ legígéretesebb fiatal zenészének járó Prix Montblanc díjjal ismertek el. A művész a Bécsi Egyetem csellóprofesszora. Mostantól a kiváló zenekar és a mámorító szólista együtt dolgozik, és nem csak a koncerttermekben. Mostantól Várdai István a zenekar művészeti vezetője, akit új feladatáról, terveiről kérdeztünk.
Mi motiválta, amikor igent mondott a Liszt Ferenc Kamarazenekar és koncertmestere, Tfirst Péter kérésére?
V. I.: A legjobb pillanatban ért a felkérés, másfajta minőségi munkára vágytam, mint amit korábban csináltam. Sorsszerű volt, hogy az én belső cselló univerzumomból úgy tudok kilépni, hogy fejlődjek, és a belső cselló világomra is pozitívan hat, amit csinálok. Csodásan képzett, ízig-vérig remek zenészekből álló csapattal dolgozhatok, akikkel eddig is jól működött köztünk a kémia. Olyan művészek elismerése a felkérés, akik rendkívüli zenei kiválóságok, inspiráló, hogy megbíznak bennem, lelkileg nagyon pozitívan éltem meg a felkérést.
Milyen feladatokat jelent a gyakorlatban az Ön számára, hogy a zenekarral a továbbiakban művészeti vezetőként fog dolgozni?
V. I.: A zenekarral és Tfirst Péter koncertmesterrel olyan műsorokat, programokat alakítunk ki, ami imponál a közönségünknek. A műsoroknak tartalmazniuk kell stimulációt a zenészek számára, én pedig szólistaként vagy coachként foglalkozom majd velük. Pedagógiai tevékenységemhez is kötődik az új feladatom, de nem megtanítok nekik valamit, hanem pár nappal a koncert előtt meghallgatom őket, mert egy külső fül nagyon hasznos lehet. A kapott impulzusok befolyásolni tudják az embert, hiszen 25%-ra teszik az arányt, amit az ember nem hall kívülről. A következő évadban a koncertek mellett a tehetséggondozás áll majd a fókuszban. Kibővítjük a zenekart, hogy nagyobb szimfonikus repertoár, például a Beethoven-szimfóniák eljátszására is vállalkozni tudjon. Nem túldimenzionált, 40 vonóssal felálló zenekarra gondolok, hanem olyanra, amilyenek Beethoven idején is voltak.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar évtizedek óta híres arról, hogy világhírű szólistákkal lép színpadra. Milyen az ön művészeti koncepciója?
V. I.: A zenekaroknál mindig nagy kérdés milyen szólistákat hívnak meg. A zenei életben nagy tekintélynek örvendő LFKZ mellett szép nevek sorakoznak, akiket eddig meghívtak. Az elmúlt pár évben sikerült sok kiváló kollégával játszanom, azt remélem, ez megkönnyíti majd a logisztikát. Olyan vendégművészeket szeretnék hívni, aki részvételével nem csupán még egy koncert lesz egy neves fellépővel. Azt szeretném, ha minden koncertet minden művész a fejlődés lehetőségének élne meg. Olyan vendégeink lesznek, akik hajlandóak 100%-ig odaadni magukat a próbafolyamatoknak. Szeretném, ha mindenki, akit meghívunk, inspirálná a zenekar tagjait. Azt tervezem, hogy olyan magyar művészeket hívunk meg, akik a világ nagy zenekaraiban játszanak Berlinben, Drezdában vagy amerikai városokban. Elhívjuk őket egy-egy projektre, és pályakezdőket ültetünk melléjük. Azt gondolom, egy ilyen találkozás életre szóló élmény lehet a fiatalok számára. Sok próbalehetőségünk lesz. A műsort úgy rakom össze, hogy a próbákon legyen karmester, én is tudok annyira vezényelni, hogy a próbákon vezényeljek, de a koncerteken karmester nélkül muzsikáljon a zenekar.
Mikortól érezhetjük majd az Ön keze nyomát a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjein?
V. I.: Amióta a zenekar felkért tavaly és megismertem a koncertlistát, arra törekedtem, hogy amikor csak a naptáram engedi, részt vegyek a munkában. Február 26-án a Zeneakadémia Nagytermében Eric Terwilliger és a Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet. Terwilliger az elmúlt tíz évben a Müncheni és a Berlini Filharmonikusok szólókürtöse volt, a művész búcsúturnéjának egyik állomása a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös budapesti koncert. Az est műsorán lesz Max Bruch Oktettje is, ezelőtt a koncert előtt már lesz egy kis közös munkánk a zenekarral. Ugyanezen a koncerten elhangzik Beethoven Kreutzer szonátája, amelyből Tfirst Péter édesapja, Tfirst Zoltán hegedűművész, a LFKZ volt tagja a fia felkérésre készített vonószenekari átiratot. A másik fontos hangverseny május 5-én lesz a Zeneakadémián, ahol gálahangversenyt adunk fiatal művészekkel. Tavaly a Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen zsűriztem Oroszországban, ott figyeltem fel az első helyezést elért fuvolista Matvey Deminre. A bérleten kívüli hangversenyre az orosz fuvolista mellett olyan művészeket hívtunk meg, akik már bizonyítottak a világban. Pusker Júlia tavaly a Brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenyen ért el rangos helyezést, Szokolay Ádám zongoraművész pedig 2019-ben a Bartók Világverseny I. díját nyerte el. Inspiráció lesz velük dolgozni. Nyáron, fesztiválokon is fogok a zenekarral dolgozni.
termeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra. Várdai István a világ legtöbbet foglalkoztatott csellistáinak egyike, a moszkvai Csajkovszkij-verseny, a Genfi Nemzetközi Zenei Verseny, az ARD München Zenei Verseny győztese, akit 2012-ben a világ legígéretesebb fiatal zenészének járó Prix Montblanc díjjal ismertek el. A művész a Bécsi Egyetem csellóprofesszora. Mostantól a kiváló zenekar és a mámorító szólista együtt dolgozik, és nem csak a koncerttermekben. Mostantól Várdai István a zenekar művészeti vezetője, akit új feladatáról, terveiről kérdeztünk.
Mi motiválta, amikor igent mondott a Liszt Ferenc Kamarazenekar és koncertmestere, Tfirst Péter kérésére?
V. I.: A legjobb pillanatban ért a felkérés, másfajta minőségi munkára vágytam, mint amit korábban csináltam. Sorsszerű volt, hogy az én belső cselló univerzumomból úgy tudok kilépni, hogy fejlődjek, és a belső cselló világomra is pozitívan hat, amit csinálok. Csodásan képzett, ízig-vérig remek zenészekből álló csapattal dolgozhatok, akikkel eddig is jól működött köztünk a kémia. Olyan művészek elismerése a felkérés, akik rendkívüli zenei kiválóságok, inspiráló, hogy megbíznak bennem, lelkileg nagyon pozitívan éltem meg a felkérést.
Milyen feladatokat jelent a gyakorlatban az Ön számára, hogy a zenekarral a továbbiakban művészeti vezetőként fog dolgozni?
V. I.: A zenekarral és Tfirst Péter koncertmesterrel olyan műsorokat, programokat alakítunk ki, ami imponál a közönségünknek. A műsoroknak tartalmazniuk kell stimulációt a zenészek számára, én pedig szólistaként vagy coachként foglalkozom majd velük. Pedagógiai tevékenységemhez is kötődik az új feladatom, de nem megtanítok nekik valamit, hanem pár nappal a koncert előtt meghallgatom őket, mert egy külső fül nagyon hasznos lehet. A kapott impulzusok befolyásolni tudják az embert, hiszen 25%-ra teszik az arányt, amit az ember nem hall kívülről. A következő évadban a koncertek mellett a tehetséggondozás áll majd a fókuszban. Kibővítjük a zenekart, hogy nagyobb szimfonikus repertoár, például a Beethoven-szimfóniák eljátszására is vállalkozni tudjon. Nem túldimenzionált, 40 vonóssal felálló zenekarra gondolok, hanem olyanra, amilyenek Beethoven idején is voltak.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar évtizedek óta híres arról, hogy világhírű szólistákkal lép színpadra. Milyen az ön művészeti koncepciója?
V. I.: A zenekaroknál mindig nagy kérdés milyen szólistákat hívnak meg. A zenei életben nagy tekintélynek örvendő LFKZ mellett szép nevek sorakoznak, akiket eddig meghívtak. Az elmúlt pár évben sikerült sok kiváló kollégával játszanom, azt remélem, ez megkönnyíti majd a logisztikát. Olyan vendégművészeket szeretnék hívni, aki részvételével nem csupán még egy koncert lesz egy neves fellépővel. Azt szeretném, ha minden koncertet minden művész a fejlődés lehetőségének élne meg. Olyan vendégeink lesznek, akik hajlandóak 100%-ig odaadni magukat a próbafolyamatoknak. Szeretném, ha mindenki, akit meghívunk, inspirálná a zenekar tagjait. Azt tervezem, hogy olyan magyar művészeket hívunk meg, akik a világ nagy zenekaraiban játszanak Berlinben, Drezdában vagy amerikai városokban. Elhívjuk őket egy-egy projektre, és pályakezdőket ültetünk melléjük. Azt gondolom, egy ilyen találkozás életre szóló élmény lehet a fiatalok számára. Sok próbalehetőségünk lesz. A műsort úgy rakom össze, hogy a próbákon legyen karmester, én is tudok annyira vezényelni, hogy a próbákon vezényeljek, de a koncerteken karmester nélkül muzsikáljon a zenekar.
Mikortól érezhetjük majd az Ön keze nyomát a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjein?
V. I.: Amióta a zenekar felkért tavaly és megismertem a koncertlistát, arra törekedtem, hogy amikor csak a naptáram engedi, részt vegyek a munkában. Február 26-án a Zeneakadémia Nagytermében Eric Terwilliger és a Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet. Terwilliger az elmúlt tíz évben a Müncheni és a Berlini Filharmonikusok szólókürtöse volt, a művész búcsúturnéjának egyik állomása a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös budapesti koncert. Az est műsorán lesz Max Bruch Oktettje is, ezelőtt a koncert előtt már lesz egy kis közös munkánk a zenekarral. Ugyanezen a koncerten elhangzik Beethoven Kreutzer szonátája, amelyből Tfirst Péter édesapja, Tfirst Zoltán hegedűművész, a LFKZ volt tagja a fia felkérésre készített vonószenekari átiratot. A másik fontos hangverseny május 5-én lesz a Zeneakadémián, ahol gálahangversenyt adunk fiatal művészekkel. Tavaly a Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen zsűriztem Oroszországban, ott figyeltem fel az első helyezést elért fuvolista Matvey Deminre. A bérleten kívüli hangversenyre az orosz fuvolista mellett olyan művészeket hívtunk meg, akik már bizonyítottak a világban. Pusker Júlia tavaly a Brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenyen ért el rangos helyezést, Szokolay Ádám zongoraművész pedig 2019-ben a Bartók Világverseny I. díját nyerte el. Inspiráció lesz velük dolgozni. Nyáron, fesztiválokon is fogok a zenekarral dolgozni.