Huszka Jenő és Lehár Ferenc születésének évfordulójára emlékezünk
2020. június 05. /
Az operettirodalom két nagy alakja előtt tisztelgünk: Huszka Jenő 145, Lehár Ferenc pedig 150 évvel ezelőtt született. A magyar operett úttörői ők, akik csodás műveikkel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tették ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt.
Pontosan 145 éve, 1875. április 24-én született az egyik legismertebb magyar operettszerző, Huszka Jenő. Ő a műfaj egyik hazai úttörője, óriási szerepe volt abban, hogy a magyar operett világhírűvé váljon. Nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg (az első magyar operett, amelyet külföldön is színpadra állítottak), a Lili bárónő, a Mária főhadnagy és még sorolhatnánk… csupa olyan nagyszerű alkotás, amelynek nagy slágereit szinte mindenki ismeri. A múlt század elején Huszka használt először új hangokat a műfajban, vagyis, mondhatni, általa lett világhírű a magyar operett. Jól és következetesen építette bele a verbunkost, a magyar táncok ritmusát, a csárdást, a palotást, a népi elemeket az akkor már igen sikeres bécsi klasszikus operett bevált formai kereteibe. Nyomdokaiba később olyan nagyszerű szerzők léptek, mint például Kacsóh Pongrác,
Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Ábrahám Pál és még sorolhatnánk, folytatva a sikerszériát.
Április utolsó napján másik jeles évfordulóra is emlékezhettünk, hiszen 150 éve, 1870. április 30-án született a magyar operettirodalom hasonlóan nagy alakja, Lehár Ferenc. A nemzetközileg elismert zeneszerző, komponista, karmester pályafutását operakompozíciók szerzésével kezdte, majd megírta a Bécsi asszonyok című operettet, amely világszerte óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát. Lehár a századelő operettjátszásának egyik legkiemelkedőbb képviselője volt, aki műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. Olyan nagyszerű, a zenés színházakban máig óriási sikerrel futó alkotásokat köszönhetünk neki, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem vagy épp A mosoly országa.
A komponisták emléke és munkássága előtt tisztelegve a Budapesti Operettszínház két nagyszabású ünnepi gálaműsort állított volna színpadra április végén. A kialakult helyzet miattezeket az eredetileg ter-[kep3]vezett időpontban ugyan nem tudták megrendezni, de ez nem jelenti azt, hogy a közönségnek le kell mondania róla: a színház jelenlegi tervei szerint november 10-én és 11-én pótolják majd azokat, két egész estén át szórakoztatva a nézőket a nagyszerű szerzők operettjeinek feledhetetlen dallamaival.
Pontosan 145 éve, 1875. április 24-én született az egyik legismertebb magyar operettszerző, Huszka Jenő. Ő a műfaj egyik hazai úttörője, óriási szerepe volt abban, hogy a magyar operett világhírűvé váljon. Nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg (az első magyar operett, amelyet külföldön is színpadra állítottak), a Lili bárónő, a Mária főhadnagy és még sorolhatnánk… csupa olyan nagyszerű alkotás, amelynek nagy slágereit szinte mindenki ismeri. A múlt század elején Huszka használt először új hangokat a műfajban, vagyis, mondhatni, általa lett világhírű a magyar operett. Jól és következetesen építette bele a verbunkost, a magyar táncok ritmusát, a csárdást, a palotást, a népi elemeket az akkor már igen sikeres bécsi klasszikus operett bevált formai kereteibe. Nyomdokaiba később olyan nagyszerű szerzők léptek, mint például Kacsóh Pongrác,
Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Ábrahám Pál és még sorolhatnánk, folytatva a sikerszériát.Április utolsó napján másik jeles évfordulóra is emlékezhettünk, hiszen 150 éve, 1870. április 30-án született a magyar operettirodalom hasonlóan nagy alakja, Lehár Ferenc. A nemzetközileg elismert zeneszerző, komponista, karmester pályafutását operakompozíciók szerzésével kezdte, majd megírta a Bécsi asszonyok című operettet, amely világszerte óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát. Lehár a századelő operettjátszásának egyik legkiemelkedőbb képviselője volt, aki műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. Olyan nagyszerű, a zenés színházakban máig óriási sikerrel futó alkotásokat köszönhetünk neki, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem vagy épp A mosoly országa.
A komponisták emléke és munkássága előtt tisztelegve a Budapesti Operettszínház két nagyszabású ünnepi gálaműsort állított volna színpadra április végén. A kialakult helyzet miattezeket az eredetileg ter-[kep3]vezett időpontban ugyan nem tudták megrendezni, de ez nem jelenti azt, hogy a közönségnek le kell mondania róla: a színház jelenlegi tervei szerint november 10-én és 11-én pótolják majd azokat, két egész estén át szórakoztatva a nézőket a nagyszerű szerzők operettjeinek feledhetetlen dallamaival.